A magyar életszínvonal harmada az amerikainak

Magyarországon az életszínvonal az egyesült államokbeli szint 38 százalékát éri csupán el, s a nagy lemaradás döntő részben a gyengébb termelékenységből, kisebb mértékben pedig a foglalkoztatottak alacsonyabb arányából, illetve a rövidebb munkaidőből adódik - állapítja meg a The Conference Board.

Rövidebb munkaidő

A New York-i kutatóintézet legújabb elemzésében azt vizsgálja, hogy mik a fő okai Európa lemaradásának az USA-hoz képest az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP (vagyis az életszínvonal legáltalánosabban elfogadott mércéje) tekintetében. A piacpárti gazdaságpolitikát támogató szervezet szerint Kelet- és Közép-Európában mindenütt a kisebb termelékenység a fő oka az USA-tól való lemaradásnak, Nyugat-Európában azonban ennél nagyobb szerepet játszik az, hogy rövidebb a munkaidő, mint az Egyesült Államokban.

Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP az amerikai szint 33 százalékáról 38-ra emelkedett 1995 és 2003 között Magyarországon. Ez részben az USA-hoz viszonyítva is kimutatható termelékenységjavulásból eredt, de ugyanekkora szerepet játszott a hazai munkanélküliség csökkenése is.

Lengyelország rosszabbul áll

Az életszínvonalban megmutatkozó lemaradás azonban továbbra is igen nagy, s döntő részben a gyengébb termelékenységből, kisebb mértékben pedig a foglalkoztatottak alacsonyabb arányából, illetve az amerikainál rövidebb hazai munkaidőből adódik. A rossz foglalkoztatottsági mutatók hatása különösen annak fényében súlyos, hogy a munkanélküliség terén a hazai adatok nem térnek el az USA-étól.

Lengyel- és Csehországban hosszabb a munkaidő, mint az USA-ban (vagyis az átlagos foglalkoztatott egy évben több munkaórát teljesít, mint amerikai társa), mégis hasonlóan nagy a lemaradás: az egy főre jutó GDP Lengyelországban az amerikai szint 30, Csehországban pedig 44 százaléka. Ennek magyarázata ismét az alacsonyabb termelékenységben rejlik (amit a Conference Board kutatói az egy munkaórára jutó hozzáadott érték nagyságával mérnek).

Nyugat-Európa esetében más a kép, az adatok fényében úgy tűnik, a nyugat-európaiak többsége a rövidebb munkaidőt részesíti előnyben a magasabb jövedelemmel szemben - közölte a tanulmányt bemutató New York-i sajtóbeszélgetésen Robert H. McGuckin, a Conference Board kutatási igazgatója.