360 milliárd hiányzik az utakról

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy vegye feladattervébe a közúti hálózat jó állapotát biztosító programokat, és hosszú távon biztosítsa ezek pénzügyi forrásait - többek között ezt tartalmazza a számvevőszék jelentése az állami közutak fenntartásáról, amelyet csütörtökön tesz közzé az ÁSZ.

Az ÁSZ ellenőrzése a 2002-2006 közötti időszakot ölelte fel és a nem gyorsforgalmi állami közutakra és azok kezelőire terjedt ki. Az ÁSZ javaslatot tesz a gazdasági és közlekedésügyi miniszternek, a közutak fejlesztését megelőző előkészítő bizottság létrehozására, a feladatot ellátó szervezetek feladatainak és területi szerveinek racionális átalakítására, valamint a minőségcsökkenéssel átvett munkák indokoltságának felülvizsgálatára vonatkozóan.

Se program, se pénz 

A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon jelenleg 31 000 kilométernyi állami tulajdonú országos közúthálózatot tartanak nyilván. Több mint egyharmaduk állapota azonnali beavatkozást igényel, emellett az Európai Unióban már bevezetett 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmassá kell tenni a magyar közúthálózatot.

Egy szaktanulmányt idézve az ÁSZ megállapítja, hogy a burkolat javítások hiányának halmozott értéke mára elérte a legalább 400 milliárd forintot, ezzel szemben a vizsgált időszakban erre mindössze 39 milliárd forint jutott.

Az ÁSZ szerint a vizsgált időszakban komplex fejlesztési koncepció a Széchenyi Plusz Program kivételével nem volt. Az ÁSZ szerint a magyar közúti adminisztráció 2005-ben elkezdődött átalakítását teljes körű előzetes hatástanulmány nem előzte meg.

Túltagolt szervezet sok főnökkel

A számvevők szerint a Magyar Közút Kht. irányítási szintje túltagolt, magas a vezetői létszám, a műszaki igazgatóság megyei szintű tagozódású, vagyis nem illeszkedik a már meglevő regionális rendszerhez. Az átszervezéstől elvárt hatékonysági és gazdaságossági célkitűzések pénzügyi hatásait az eltelt idő rövidsége miatt értékelni nem lehetett.

Az ÁSZ utal arra, hogy a közutak fenntartására, és fejlesztésére az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból a vizsgált időszakban 155,2 milliárd forintot, a Felzárkóztatási és Infrastruktúra Fejlesztési Alapprogramból pedig 14 milliárd forintot fordítottak.

A hazai társfinanszírozással EU forrásokból - PHARE, ISPA, illetve a KIOP -  elnyert összesen 44 milliárd forint is segítette a közútfejlesztéseket. Az ÁSZ jelentése megemlíti még az European Investment Banktól kapott mintegy 63,5 milliárd összegű  közúti projekt finanszírozását segítő kedvezményes kamatozású kölcsönt.

Kockázatos slendriánság 

A helyszíni ellenőrzés keretében 33 projektet vizsgáltak meg a számvevők. Megállapították, hogy a célok megvalósulását értékelő mutatókat csak a KIOP közútfejlesztéseknél határoztak meg, míg a magyar forrású fejlesztéseknél mutatókat kijelöltek ugyan, de teljesülésüket nem követték nyomon.

A számvevők szerint az utak hosszú távú minőségének megtartása miatt kockázatos, hogy az átadás-átvételnél a vállalkozói díj néhány millió forintos csökkenése mellett úgy vették át az útszakaszokat, hogy például a kopóréteg, vagy az útpadka tömörsége nem a szerződésben rögzített paraméterekkel rendelkezett.

Míg a közutak fejlesztése - köszönhetően az EU forrásoknak is - kiemelt figyelmet kapott, addig az úthálózat állagmegóvására, javítására fordított pénzek nem nőttek. Ennek következében a közutak állapotánál az alapvető elvárásként csak a legalacsonyabb, - a minimálisan elvégzendő feladatokat előíró - "C" szint teljesítése valósult meg.