A legnagyobb kockázatnak a gyógyszergyárak, a technológiaintenzív ágazatok vállalatai, például a gépjárműgyártók vannak kitéve. Továbbá idesorolhatók a tőzsdei társaságok, mivel a konkurenseken túl érdekeltek az információszerzésben azok is, akik részvényspekulációs vagy egyenesen befolyásszerzési céllal kémkednek a vállalatok után.
Nem meglepő, hogy Bozsik Frigyes szerint akár a nemzeti olajtársaságnál is megjelenhettek üzleti hírszerzők. A Mol Nyrt. volt elnöki tanácsadója, korábbi biztonsági főnöke úgy véli, hogy ilyen esetekben elsősorban belső emberektől igyekeznek információkat szerezni a cégről. Az OMV befolyásszerzése a Molban ráirányította a figyelmet a hazai stratégiai cégek védelmének időszerűségére.
Nyáron Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte a hazai stratégiai vállalatok védelmére a hírszerzést, valamint arra, hogy lássák el a kormányt a stratégiai cégekkel kapcsolatos információkkal. Bozsik szerint a kormányzat ezzel már elkésett. Persze a hírszerzők számos vállalatnál már most is a „spájzban vannak”; Jasenszky Nándor vállalatbiztonsági szakértő szerint a stratégiai cégeken túl a gazdaság jelentősebb szereplőinél egyáltalán nem zárható ki a honi titkosszolgálatok jelenléte.
Magyarországon a vállalati világban a klasszikus üzleti hírszerzés még gyerekcipőben jár, holott minél nagyobb a verseny, annál nagyobb szüksége van a cégeknek, hogy piaci előnyöket jelentő információkhoz jussanak – vélekedik a szakértő. A vállalatok veszteségeinek ma az egyik legfőbb oka, hogy nem tudják, kik a konkurenseik, illetve kinek jelentenek konkurenciát. Igaz, a szolgáltatások nem olcsók, de nagyságrendekkel kisebbek, mint az a kár, amelyet a hiányuk okozhat.
Egy komplett üzleti hírszerzési és elhárítási „csomag” ára manapság havi 500 ezertől hárommillió forintig terjed. Ennyi pénzért az információgyűjtéstől és -elemzéstől a belső szabályzatok kidolgozásán át az éberségi ellenőrzésig, a cég védelméig teljes körű szolgáltatás kapható – mondta Jasenszky Nándor. Egy normál céginformáció ára pedig 200-300 ezer forint esetenként. A szakértő jelentős problémának tartja, hogy a hazai piacon a cégeknél hiányzik az információszerzési és -elemzési tevékenység.
Emellett a vállalkozások sokszor óvatlanok, a legtöbb esetben nem biztosítják sem a kihelyezett értekezletek, sem a cég belső információbiztonságát. Nem is véletlen, hogy a hazai üzleti hírszerzési megrendelések 90 százaléka már esemény utáni tűzoltás. A humánvédelem is csak most kezd megjelenni, így a vállalkozások gyakran olyan embereket vesznek fel fontos pozíciókba, akikről valójában semmit sem tudnak.
Gyakori, hogy nem is a konkurencia kutakodásának, hanem csupán úgynevezett „horgászcégek” adathalászatának esnek áldozatul egyes vállalatok – mondta Jasenszky. Ezeknek a hírszerző cégeknek nincsenek konkrét megbízásaik, hanem összeszedik a piacképesnek ítélt információkat, s azokat egyszerűen megpróbálják eladni.