Nincsenek biztonságban a kényszervállalkozók

Nem érezhetik magukat teljes biztonságban a kényszervállalkozók - állítják egyes politikusok és szakemberek. Az utóbbi időben sokan értelmezték a rájuk vonatkozó új adótörvényt. A jogszabály adóamnesztiát biztosít azoknak a munkaadóknak, akik 2004. június 30-ig megszüntetik színlelt szerződéseiket, amelyek munkaviszonyt bújtatnak vállalkozói köntösbe. Ez úgy működik, ha leadják az APEH-nek azok névsorát, akikkel szemben korábban a szerződések fennálltak: ők a kényszervállalkozók. Róluk nem tesz említést a törvény, így nem garantálja a védelmüket az adóhatóság szigorával szemben. Egyre szaporodnak azok a vélemények, miszerint a színlelt szerződés alapján dolgozó munkavállalók valójában csak az APEH jóindulatában bízhatnak.

Büntethet az APEH

Hadi László, a Pénzügyminisztérium adóigazgatósági főosztályának vezetője elismerte: elméletileg lehetséges, hogy az APEH megbüntesse a kényszervállalkozókat. Ezzel egybehangzó véleményen van Balsai István, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöke is, aki szerint a kényszervállalkozókat semmi sem mentheti meg attól, hogy akár hatmillió forintra bírságolja őket az adóhatóság.

A törvényalkotó számára ez nem cél - állítja Csák Csongor, a Pénzügyminisztérium szóvivője -, hiszen a mulasztást a munkaadók követik el. A büntetésnek őket kell érintenie, és ezért van az is, hogy a törvény nem foglalkozik a munkavállalók számára nyújtandó adóamnesztiával. Ők ugyanis törvényesen fizettek minden terhet, amit egy vállalkozónak kell. A Pénzügyminisztérium ezért nem tervezi az új törvény módosítását, mivel nem látja indokoltnak. Ráadásul Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter korábban azt mondta, a társas vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen esetükben nem értelmezhető a színlelt szerződés fogalma. Ezt többen vitatják.

Speciális szabályok

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke akkor érezné biztonságban a kényszervállalkozókat, ha a törvény módosításával számukra is adóamnesztiát biztosítana az állam. Az, hogy a jelenlegi kormány nem készül büntetőhadjáratra, önmagában nem biztosítja, hogy ez egy esetleges kormányváltás esetén is így marad. A szakember szerint a társas vállalkozásoknak is van mitől tartaniuk: a munkaügyi felügyelet nem ellenőrizheti szerződéseiket, de ha felmerül a gyanú, hogy az adott vállalatnál előfordulhat színlelt szerződés, értesítheti az adóhatóságot, amely minden szerződést átminősíthet. Ez akkor fordulhat elő, ha a vállalkozáson belül csak egyvalaki végzi az adott szolgáltatást, és a megbízó is mindig ugyanaz. Ilyen esetben mindegy, egyéni vagy társas vállalkozásról van-e szó. Zara László úgy tudja, folyamatban vannak ügyek, ahol társas vállalkozás szerződését az adóhatóság átminősítette, és az elmaradt közterhek miatt utólag megfizetendő összeg akár az 50 millió forintot is elérheti.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese is megerősítette, hogy a társas vállalkozásoknál gondot jelenthetnek a színlelt szerződések, de "csak szűk körben, és általában nem ez a tipikus". Hozzátette: az APEH - bár nem tett ígéretet arra, hogy a közeljövőben "visszafogottabban" vizsgálódik - nem készül semmilyen rendkívüli ellenőrzési hadjáratra.

Korábban sok kényszervállalkozó reménykedett, hogy az önfoglalkoztatói forma bevezetése megoldhatja a problémájukat, de kiderült: nem lesz ilyen. Helyette a kormány speciális szabályokkal szeretné a leginkább érintett szakmák helyzetét rendezni.