MSZP kontra a fideszes áfacsökkentési javaslatra

2008.05.07. 15:18
Vállvetve fogalmazzák meg ötleteiket a parlamenti képviselők, hol és miként kellene csökkenteni az áfakulcsot. Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz: a népszerűséghajhászás jegyében születő javaslatok sem a szakmaisággal, sem a költségvetési kiesésessel nem törödnek. Nem lehet tíz százalékos a távhő áfája? Akkor legyen öt.

Egymásra licitálnak kormánypárti és ellenzéki képviselők a beindult áfacsökkentési hullámban. Múlt héten még csak a fideszes honatyák versengtek egymással olyan törvényjavaslatok benyújtásával, amelyek az élelmiszerek teljes vagy valamivel szűkebb körénél csökkentenék az áfakulcsot hol 5, hol 10 százalékra. A legnagyobb ellenzéki párttól érkezett két javaslat aláírói meg sem próbálják ellensúlyozni azt a lapunk számításai szerint biztosan 100 milliárd forint feletti összegre, a Pénzügyminisztérium becslése szerint akár 200 milliárd forintra rúgó költségvetési bevételkiesést. (Ezt nyomon is követtük.)

Az nem komoly. És ez?

Ma a parlament adóügyekben első helyen illetékes bizottsága, a költségvetési és pénzügyi bizottság többsége a szocialista tagok és a most már hivatalosan ellenzéki szabad demokrata tag szavazatával elutasította azt, hogy a szóban forgó fideszes javaslatokat megtárgyalja az Országgyűlés, általános vitát tartson róla. A szocialista Kovács Tibor például a javaslat parlamenti tárgysorozatba vétele ellen azzal érvelt, hogy felelős javaslatot lenne szabad benyújtani, azok pedig nem ilyenek.

Más megvilágításba helyezi a kormánypárti érveket azonban az a szocialista képviselők által propagált ötlet, amely a lényegét, üzenetértékét tekintve hasonló a fideszes áfacsökkentési indítványokhoz. Hétfőn Hagyó Miklós főpolgármesterhelyettes, egyben az MSZP parlamenti képviselője azt javasolta, hogy a távfűtés áfakulcsát (ami most a normál áfakulcs, vagyis 20 százalék) 10 százalékra vigyék le. Hagyó elismerte, hogy ez elmondása szerint 22 milliárd forintnyi bevételtől fosztaná meg - az amúgy még mindig magas hiánnyal küzdő - költségvetést, de nem szólt arról, hogy ezt a kiesést mivel kívánja ellentételezni.

Nagyon nem akarták

Nagyon le akarták szavazni a szocialisták és a szabad demokrata képviselő a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén, hogy tárgysorozatba kerüljenek a fideszes áfacsökkentési javaslatok. Kétszer is 17 nem szavazatot számolt össze az elnök tőlük, pedig csak 16-an vannak. (Néhányan hiányzotak az ülésről, ezért helyettük párttársuk is szavazott.) Végül harmadszorra már sikerült a 16 nem voks, ami felülmúlta a másik oldal 9 igen szavazatát.

A szocialista politikus elképzelésére válaszul a pénzügyi tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi jogot sértené, ha a mai kettő mellé (5 és 20) egy harmadik áfakulcsot is bevezetnénk. Erre reagálva Hagyó megjegyezte, hogy a 10 százalékpontos áfacsökkentést ő csak szemléltető példaként hozta fel és semmi kifogása a távhőszolgáltatás 5 százalékba való sorolása ellen, sőt.

Tegnap aztán Szanyi Tibor, egy másik szocialista képviselő megtámogatta párttársát. Szanyi azt mondta, hogy az MSZP távfűtési eseti munkacsoportja szerint elkerülhetetlen a távfűtés áfamértékének leszállítása 20-ról 5 százalékra, és hogy a főpolgármester-helyettes javaslata a legteljesebb összhangban van a szocialista frakció javaslatával. Szanyi is kerülte azt a problémát, hogy az így már éves szinten 33 milliárdosra rúgó bevételkiesést hogyan lehetne ellensúlyozni.

Ki mond nagyobbat?

Lapunk információi szerint noha az MSZP képviselőcsoportja hivatalosan még nem mondta ki, hogy támogatja az elképzelést, az eddigi mozzanatok alapján magatartásával ezt tanúsítja. Ennek magyarázata, hogy a frakció valóban létrehozta négy munkacsoportból a távfűtési eseti munkacsoportot, továbbá tudomásul vette annak javaslatát, valamint azt is tudomásul vette, hogy a távfűtési munkacsoport által kívánatosnak tartott változás tárgyalási indítványként a kormány elé kerül.

A fentiek alapján úgy látszik, elindult egy hullám, amelyet mindkét oldal gerjeszt. A pártok vállvetve állnak elő olyan elképzelésekkel, amelyek politikai értelemben, az állampolgárok szemében népszerűségnövelők lehetnek. Azt a kérdés azonban kínosan kerülik, hogy a még mindig nagy deficittel működő államháztartás szempontjait miként kívánják figyelembe venni, tiszteletben tartani. Ezen túl pedig az ötletek üzenetértéke is veszélyt hordoz magában, hiszen ilyen alapon új és új elképzelésekkel állhatnak elő szakmai szervezetek, képviselők; hogy ne csak a távhőnél csökkentsünk áfát - ellentételezés nélkül -, hanem máshol más terhet is szállítsunk le, nem törődve az egyensúlyi problémákkal.