Új élet szeptember elsejétől

Egy idén elfogadott, mától életbe lépő jogszabály-módosítás szerint ezentúl még szigorúbb szabályok vonatkoznak a lakások, házak építőire. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása elsősorban a környezet- és értékvédelmet, az esztétikát, az élhetőséget, valamint az akadálymentesítés elvét szolgálja. Az új normák várhatóan nehezebb helyzetbe hozzák a fejlesztőket, azonban a vásárlók, a majdani lakók megelégedését szolgálják. Így többek közt valamennyi építési övezetben el lehet majd helyezni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos berendezéseket, illetve a zajvédelem érdekében a lakóingatlanokat az autópályák tengelyétől számított legalább 250 méterre kell felépíteni. A lakásprojektnél mostantól már tízméteres szintkülönbség esetén sem kerülhető el a lift elhelyezése (az eddigi 13,65 méter helyett). A szűkös lakások korszaka is lezárulhat: az új otthonok legalább egy szobájánál az alapterületnek el kell érnie vagy meg kell haladnia a 17 négyzetmétert, s az amerikai konyhás megoldások kiküszöbölésére a szabályozás külön kiemeli, hogy a főző- és étkezőfunkció összterületén kívül kell eleget tenni e rendelkezésnek.

Az építési vállalkozók szeptember 1-jétől csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük - írja elő egy új kormányrendelet. Eszerint az építőipari rezsióradíj az egy munkaórára vetített összes költséget és nyereséget tartalmazza; a minimális rezsióradíj számítási alapja pedig az építőipari ágazati kollektív szerződésben szereplő minimális szakmunkásalapbér bruttó értéke. A rendelet azt is előírja, hogy a kivitelezési szerződés vizsgálatakor mire kell figyelni az esetlegesen irreális alacsony ár megállapításánál. Kiindulás az építőiparban szokásos élőmunka-normatíva, amit fel kell szorozni a rezsióradíjjal; az ennél alacsonyabb munkadíjjal készült költségvetés irreálisan alacsonynak minősül.

Szeptembertől szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok is, többek közt tilos a zaklatás és a megtévesztés. A jogalkotók reményei szerint az új jogszabály jobban védi a vásárlókat az ügyeskedő kereskedőkkel, a reklámcsomagokat küldő cégekkel vagy az agresszív árusokkal szemben. Megújul a bírságrend: a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 15 ezer forint, a felső a vállalkozás árbevételének öt százaléka, legfeljebb 100 millió forint, a vásárlók széles körének biztonságát veszélyeztető termék esetében azonban kétmilliárd forint is lehet. Eljárási bírság szabható ki, ha a vállalkozás a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Ezentúl a veszélyes játékok forgalmazása is tisztességtelen kereskedelmi tevékenységnek minősül. Mától egy szervezet, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Szolgálat felügyeli, illetve ellenőrzi az élelmiszereket "a szántóföldtől az asztalig".

Változtak a kamionstop szabályai is. A módosítás szélesebb idősávban tette lehetővé a tehergépkocsik közlekedését, ám szigorúbb követelményeket is támasztott a fuvarozókkal szemben. A nyári időszak kezdete június 15-éről július 1-jére tolódott, ugyanakkor a nyári forgalomkorlátozási időszak vége augusztus 31-e marad. Ezentúl szombat reggel helyett délután három órától lép életbe a korlátozás, de a forgalomkorlátozási időszak vége, a vasárnap 22 órai időpont nem változott. A módosítástól azt várják a szakemberek, hogy enyhül a péntek délutáni és a hétfő kora reggeli teherforgalmi csúcs. A kormány szerint a tehergépkocsik szombat délelőtti közlekedése és az ebből következő magasabb színvonalú áruellátás jobban igazodik a lakosság megváltozott hétvégi bevásárlási szokásaihoz. A forgalomkorlátozási időszak kiszélesítése pedig időben is egyenletesebbé teszi a kamionok közlekedését, ezért nem alakulnak ki forgalmi csúcsok a településeken. Az új szabályozás alapján csak az Euro-3 vagy az annál magasabb kategóriába tartozó járművek mentesülhetnek a korlátozások alól.

Mától tilos elégetni vagy hulladékként kidobni a gépjárművek akkumulátorait. A környezetvédelmi tárca szerint a gyártói felelősség elvének erősítését tartalmazó szabályozás jelentős környezetvédelmi előrelépést jelent, ugyanis a gyártóknak a jelenleginél magasabb arányban kell gyűjteniük a használt elemeket és akkumulátorokat, a begyűjtött hulladékot pedig teljes mértékben fel kell dolgozniuk. A jelenlegi 18 százalékos termékbegyűjtési arányt 2009-től 19 százalékra, 2012-től 25 százalékra, 2016-tól pedig 45 százalékra kell növelni.