A magyarok elvásárolják a többletjövedelmet

A lakosság reáljövedelme az utóbbi két esztendőben látványosan nőtt. Amíg 2001-ben csupán 6,4 százalékkal emelkedett, 2002-ben már 13,6 százalékot sikerült elérni, majd 2003 első féléve további 13,2 százalékos bővülést hozott. A lakossági fogyasztás a gyakorlatban némi fáziskéséssel követi a jövedelmek alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztás 2001-ben 4,0 százalékkal bővült, majd 2002-ben az ütem megközelítette a 8 százalékot.

Egyszeri kiegészítés

A magas növekedési ütem a bruttó bérek gyarapodásán kívül a nyugdíjasok számára folyósított egyszeri kiegészítéssel, valamint az iskolakezdéshez biztosított dupla családi pótlékkal magyarázható. A háztartások fogyasztási szerkezetén belül 2002-ben kissé csökkent az élelmiszerek részaránya, mivel ez a szegmens az átlagtól elmaradó mértékben, 4,5 százalékkal növekedett. Az élelmiszereken belül is átrendeződött a fogyasztási szerkezet: a sajt, a tejtermékek, a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása az átlagot meghaladó mértékben emelkedett, a tojásé stagnált, a tejé pedig kissé mérséklődött.

Felújítás

A háztartások növekvő bevételeik egyre nagyobb részét költik lakásfenntartásra. E lakossági kiadások értéke 2002-ben 11 százalékkal emelkedett. A statisztikusok szerint a lakáscélú kiadások ilyen gyors növekedése szokatlan jelenség. Ebben szerepet játszik, hogy 2002-ben a korábban megszokottnál több háztartásban került sor javító és tatarozó munkára, nagyobb összegekről szóltak az ingatlanbiztosítási szerződések, valamint kevesebb volt az elmaradás a lakbérrel, a közös költséggel és a közüzemi díjakkal.

A folyó fogyasztási kiadások között csupán az egészségügyi célú költés mérséklődött jelentősen, a ruházkodás súlya csupán kissé csökkent a múlt évben. A közlekedésre és a hírközlésre viszont arányaiban jóval többet költöttek, mint 2001-ben, emellett a lakosság számottevően többet fordított művelődésre és szórakozásra is. A jelek szerint a magyar lakosság jórészt vásárlásra költi gyorsan növekvő többletjövedelmét, s nem a megtakarításokat hizlalja.

Gyors bérnövekedés

Idén az első hat hónapban a reálbérek 13,2 százalékkal nőttek, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig 8,4 százalékkal lett nagyobb. A gyors keresletkiáramlás mellett a korábbi években megszokottnál lassabb ütemű áremelkedés is vásárlásra ösztönöz. Idén az első hat hónapban ugyanis csupán 4,3 százalék volt az infláció éves szinten. A kiskereskedelmi forgalom bővülése - a jármű- és üzemanyag-forgalommal együtt számolva - az idei második negyedévben 6,9 százalékra lassult az első három hónap 10,0 százalékáról, ám a félév így is 8,4 százalékos ütemet hozott. A kiskereskedelem bővülése 2001-ben 4,5 százalékos, 2002-ben pedig már 8,7 százalékos volt.