Géza
-11 °C
-4 °C

A bevallás kevesebb lesz, az adó nem

2007.05.31. 15:57
A konvergencia program hatására az állam kevesebb pénzből él majd, és ez jó a vállalkozásoknak. Veres János egy konferencián ezzel együtt csak egyszerűbb adózást ígért, adócsökkentést nem. Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök szerint viszont csökkenteni kéne az adókulcsokat és szélesíteni az adózók körét.

A vállalkozások számára jövő évtől egyszerűsödő adórendszerről beszélt Veres János pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség csütörtöki konferenciáján Budapesten. Kijelentette: érdemben van rá lehetőség, hogy az elkövetkező hetekben áttekintsék az élőmunkát terhelő és a fogyasztási jellegű adók, illetve a vagyoni közterhek arányát és mértékét, továbbá az ökoadók szerepét. Jelezte, hogy a kormány a vállalkozásokkal egyetértésben kialakított konkrét javaslatokról június végén számol be. Úgy fogalmazott: annyi biztos, hogy jövőre számottevően kevesebb darab és kevesebb sorral rendelkező adóbevallást kell a vállalkozásoknak készíteni.

Ha kevesebb kell az államnak, több marad a gazdaságnak

A miniszter szerint az elkövetkező években az állam csökkenő pénzelszívó hatása kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások számára a pénzpiacon. Ha a konvergencia-programnak megfelelően alakul az államháztartás egyenlege az elkövetkező években, akkor három év múlva 1100 milliárd forinttal kevesebb lesz az állam forrásigénye a pénzpiacon, ennyivel több pénz jut a vállalkozásoknak - jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy ezen felül ugyanebben az időszakban az Európai Unió támogatásainak köszönhetően további 1500-1600 milliárd forint forrástöbblet áll majd a vállalkozások rendelkezésére. Mindez alapját képezi annak a prognózisnak, miszerint 2009-től 4 százalék fölé emelkedik a gazdasági növekedés mértéke - mondta Veres János. Hozzátette, hogy az idén megvan minden alapja annak, hogy az előrejelzésben szereplő 2,2 százalékos GDP-növekedés számottevően magasabb legyen. Megjegyezte, hogy konkrét számot csak a második negyedéves statisztikák tudatában mer mondani.

A pénzügyminiszter szerint jók a kilátások arra is, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás szintje a tavalyi évi 4,8 milliárd euró után az idén is 4 milliárd euró felett alakuljon.

Megállhat a reálbércsökkenés

Az inflációról szólva úgy vélekedett: az index elérte a fordulópontot, az elkövetkező hónapokban szolid mértékű csökkenés várható. Az infláció jelentősebb mértékű javulására nyár közepétől, ősztől számít. Veres János a foglalkozási trendekről szólva ugyancsak pozitív változásokról számolt be. Márciusi adatokra utalva elmondta, hogy egy év alatt 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ennek egyharmada új foglalkoztatott, a kétharmad rész a "kitisztult foglalkoztatásból", azaz a korábban be nem jelentett munkavállalók alkalmazotti státuszba kerüléséből adódik. A pénzügyminiszter várakozása szerint az elkövetkező hónapokban további néhány tízezerrel bővül a járulékfizetők köre. A konvergenciaprogram kapcsán kitért arra is, hogy a béreknél 2007-ben lezajlik a "korrekció". Jövőre további, reálbéreket érintő korrekcióra nincs szükség - mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor növekedéssel sem számol még a kormány. A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy az idei bérkorrekció messze nem olyan mértékű, mint amilyen a 90-es évek közepén bekövetkezett.

Le a különadóval

A magyar bankrendszer nyereségessége - összehasonlítva az európai bankokéval - nem indokolja, hogy különadókkal sújtsák, a szektor növekedésének visszafogása egyben a gazdaság visszafogását is jelentené - mondta Surányi György volt jegybankelnök a Magyar Bankszövetség konferenciáján csütörtökön. A CIB Bank elnöke, az Intesa Sanpaolo közép-kelet-európai igazgatója hangsúlyozta: a magyar bankok előkelő helyen állnak az adófizetésben, a lekötött tőkére vetített nyereségességük azonban elmarad több, más szektorbeli vállalatétól is. Ezért úgy vélte: sem külön kedvezmények, sem külön terhek nem indokoltak ebben a szektorban. Hozzátette: a verseny erősítésére nemcsak a bankrendszerben, de az egész gazdaságban szükség van. Ezt rövid távon nem - az egyébként helyesen elindított - reformok, hanem az újraelosztás mértékének csökkentése jelentheti - tette hozzá.

Surányi György a már megkezdett reformok továbbvitele mellett kulcskérdésnek nevezte az adórendszer átfogó reformját, ezen belül az adókulcsok mérséklését és az adóalap szélesítését. A bankrendszer jövőjét illetően Surányi György úgy vélte: további gyors növekedés előtt áll. A verseny erősítése pedig a szolgáltatások színvonalának növelését és a költséges csökkentését eredményezheti az ügyfelek számára. A megkezdett reformokat illetően szólt arról: jó irányú lépések történtek, de felhívta a figyelmet arra, hogy a következő időszakban az ország nem térhet el a kitűzött céloktól, ha vissza akar kerülni arra az egyensúlyi pályára, amelyről 2001-ben letért.