Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A bevallás kevesebb lesz, az adó nem

2007.05.31. 15:57
A konvergencia program hatására az állam kevesebb pénzből él majd, és ez jó a vállalkozásoknak. Veres János egy konferencián ezzel együtt csak egyszerűbb adózást ígért, adócsökkentést nem. Surányi György, a CIB elnöke, volt jegybankelnök szerint viszont csökkenteni kéne az adókulcsokat és szélesíteni az adózók körét.

A vállalkozások számára jövő évtől egyszerűsödő adórendszerről beszélt Veres János pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség csütörtöki konferenciáján Budapesten. Kijelentette: érdemben van rá lehetőség, hogy az elkövetkező hetekben áttekintsék az élőmunkát terhelő és a fogyasztási jellegű adók, illetve a vagyoni közterhek arányát és mértékét, továbbá az ökoadók szerepét. Jelezte, hogy a kormány a vállalkozásokkal egyetértésben kialakított konkrét javaslatokról június végén számol be. Úgy fogalmazott: annyi biztos, hogy jövőre számottevően kevesebb darab és kevesebb sorral rendelkező adóbevallást kell a vállalkozásoknak készíteni.

Ha kevesebb kell az államnak, több marad a gazdaságnak

A miniszter szerint az elkövetkező években az állam csökkenő pénzelszívó hatása kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások számára a pénzpiacon. Ha a konvergencia-programnak megfelelően alakul az államháztartás egyenlege az elkövetkező években, akkor három év múlva 1100 milliárd forinttal kevesebb lesz az állam forrásigénye a pénzpiacon, ennyivel több pénz jut a vállalkozásoknak - jegyezte meg. Hozzáfűzte, hogy ezen felül ugyanebben az időszakban az Európai Unió támogatásainak köszönhetően további 1500-1600 milliárd forint forrástöbblet áll majd a vállalkozások rendelkezésére. Mindez alapját képezi annak a prognózisnak, miszerint 2009-től 4 százalék fölé emelkedik a gazdasági növekedés mértéke - mondta Veres János. Hozzátette, hogy az idén megvan minden alapja annak, hogy az előrejelzésben szereplő 2,2 százalékos GDP-növekedés számottevően magasabb legyen. Megjegyezte, hogy konkrét számot csak a második negyedéves statisztikák tudatában mer mondani.

A pénzügyminiszter szerint jók a kilátások arra is, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás szintje a tavalyi évi 4,8 milliárd euró után az idén is 4 milliárd euró felett alakuljon.

Megállhat a reálbércsökkenés

Az inflációról szólva úgy vélekedett: az index elérte a fordulópontot, az elkövetkező hónapokban szolid mértékű csökkenés várható. Az infláció jelentősebb mértékű javulására nyár közepétől, ősztől számít. Veres János a foglalkozási trendekről szólva ugyancsak pozitív változásokról számolt be. Márciusi adatokra utalva elmondta, hogy egy év alatt 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ennek egyharmada új foglalkoztatott, a kétharmad rész a "kitisztult foglalkoztatásból", azaz a korábban be nem jelentett munkavállalók alkalmazotti státuszba kerüléséből adódik. A pénzügyminiszter várakozása szerint az elkövetkező hónapokban további néhány tízezerrel bővül a járulékfizetők köre. A konvergenciaprogram kapcsán kitért arra is, hogy a béreknél 2007-ben lezajlik a "korrekció". Jövőre további, reálbéreket érintő korrekcióra nincs szükség - mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor növekedéssel sem számol még a kormány. A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy az idei bérkorrekció messze nem olyan mértékű, mint amilyen a 90-es évek közepén bekövetkezett.

Le a különadóval

A magyar bankrendszer nyereségessége - összehasonlítva az európai bankokéval - nem indokolja, hogy különadókkal sújtsák, a szektor növekedésének visszafogása egyben a gazdaság visszafogását is jelentené - mondta Surányi György volt jegybankelnök a Magyar Bankszövetség konferenciáján csütörtökön. A CIB Bank elnöke, az Intesa Sanpaolo közép-kelet-európai igazgatója hangsúlyozta: a magyar bankok előkelő helyen állnak az adófizetésben, a lekötött tőkére vetített nyereségességük azonban elmarad több, más szektorbeli vállalatétól is. Ezért úgy vélte: sem külön kedvezmények, sem külön terhek nem indokoltak ebben a szektorban. Hozzátette: a verseny erősítésére nemcsak a bankrendszerben, de az egész gazdaságban szükség van. Ezt rövid távon nem - az egyébként helyesen elindított - reformok, hanem az újraelosztás mértékének csökkentése jelentheti - tette hozzá.

Surányi György a már megkezdett reformok továbbvitele mellett kulcskérdésnek nevezte az adórendszer átfogó reformját, ezen belül az adókulcsok mérséklését és az adóalap szélesítését. A bankrendszer jövőjét illetően Surányi György úgy vélte: további gyors növekedés előtt áll. A verseny erősítése pedig a szolgáltatások színvonalának növelését és a költséges csökkentését eredményezheti az ügyfelek számára. A megkezdett reformokat illetően szólt arról: jó irányú lépések történtek, de felhívta a figyelmet arra, hogy a következő időszakban az ország nem térhet el a kitűzött céloktól, ha vissza akar kerülni arra az egyensúlyi pályára, amelyről 2001-ben letért.