Illés
17 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Szén-dioxiddal is kistafírozták Kapolyit

2009.01.14. 17:03
A kormány kozmetikázta a privatizáció alatt álló Vértesi Erőmű Zrt. termelési adatait, hogy az erőmű több széndioxid-kibocsátási kvótához jusson a 2008-2012-es időszakban. Az erőművet és a hozzá tartozó szénbányát Kapolyi László cége, a System Consulting Zrt. vásárolja meg, az ügyletet már a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta. A kazánokat biomassza együtt-tüzelésre alakították át tavaly: a nem fosszilis tüzelőanyag széndioxid-semlegesnek minősül, az így felszabadult kvótamennyiséget az emissziótőzsdén értekesítheti a vállalat.

Az üvegházhatású gázok közösségi kibocsátási egység kereskedelmi rendszeréről szóló uniós irányelv alapján minden EU-tagállamnak Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT) kellett készítenie, amely a 2008-2012 közötti időszakra is meghatározza, hogy a szennyező létesítmények mennyi üvegházhatású gáz kibocsátási egységgel gazdálkodhatnak. Hasonlóan az első időszakhoz, az érintett létesítményeknek a 2008-2012 közötti is csak a széndioxid kibocsátásokkal kell elszámolniuk. Egy kibocsátási egység egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít fel.

A Vértesi Erőmű a negyedik legnagyobb széndioxid-kibocsátó abból a mintegy 220 létesítményből, amelyek Magyarországon az uniós emisszió-kereskedelmi rendszer hatálya alá tartoznak. 2008 és 2012 között Magyarország évente 26,9 millió kvótával gazdálkodik, ez a jelenlegi, nagyjából 15 eurós árfolyamon számítva mintegy 400 millió euró (113 milliárd forint) értékű kvótamennyiséget jelent.

Az erőmű kozmetikázás előtt

A kiosztási listát egy olyan számítási rendszer alapozta meg, amely az előző évek termelési adataira épül, abból határozza meg a kibocsátóknak juttatandó szén-dioxid kvóták mennyiségét. A számukra kiosztott kvótát túllépő kibocsátású vállalatoknak kvótát kell vásárolniuk a szabadpiacon, vagy büntetést kell fizetniük. A kibocsátás-csökkentéssel felszabadult kvótamennyiséget viszont az emissziótőzsdén értékesíthetik. (Magyarország nemrégiben Belgiumnak és Spanyolországnak is értékesített - nem uniós, hanem kiotói - kibocsátási kvótákat, mert az előző időszakban a szocialista nehézipar összeomlása előtti szinthez mérték a szennyezőanyag-csökkentést, így feleslegünk maradt.)

A zöld tárca kivételt javasolt

A 2008. szeptember 24-i kormányülésen a környezetvédelmi miniszter javaslatára a magyar kormány úgy határozott, hogy a széntüzelésű Vértesi Erőmű Zrt. számára juttatandó kvótamennyiséget a kiosztási listát megalapozó számítások során az erőmű helyzetét egyedi esetként kezelve, a 2004. évi termelési adatokat elhagyva kell kiszámítani. A kormányelőterjesztés azzal indokolta a kivételezést, hogy a Paksi Atomerőműben 2003-ban történt üzemzavar és termelés leállás következtében a 2004. évben a Vértesi Erőmű a hazai villamosenergia-rendszer megfelelő szabályozhatósága érdekében jelentősen csökkentette a teljesítményét.

A PointCarbon karbonpiaci szakportál számítása szerint az erőmű ezzel a négy éves időszakra vetítve mintegy 400 ezer kibocsátási egységgel, vagyis a jelenlegi árfolyamon 6 millió euróval (nagyjából 1,5 milliárd forinttal) több kvótát kapott, mint amennyi hivatalosan járt volna neki.

A 2003-as paksi üzemzavar és a 2004-es vértesi termeléscsökkenés összekapcsolását az Index által megkérdezett szakértők meghökkenéssel fogadták. A következő évekre 1,5 milliárd forintos hasznot hozó kedvezmény elvi alapja az lehet, hogy a 2003-as üzemzavar miatt Pakson csökkenteni kellett a termelést, és így az atomerőmű kevésbé volt alkalmas visszaterhelésre is. Vagyis közvetetten Paks miatt a Vértesi Erőmű is hátrányba került, mert Paks helyett a Vértesi Erőműben kellett visszaterhelést eszközölni az országos szabályozhatóság érdekében, szakértőink szerint erre utal a kormány előterjesztésének indoklása.

Visszaterhelés

Visszaterhelésre akkor van szükség, ha az országos rendszerbe több áram kerül, mint amennyi éppen felhasználható. Általában a Paksi Atomerőműben élnek ezzel. Ha az ottani üzemzavar miatt erre kevesebb lehetőség volt, akkor ezt máshol kellett végrehajtani.

Ennek az állításnak azonban ellent mondanak a statisztikai adatok. A Magyar Villamosművek Közleményei című kiadvány 2005/4. számában van egy összesítés a paksi visszaterhelésekről. E szerint 2003-ban 115, 2004-ben 113 és 2005-ben (az energia-export bővülése miatt) már csak 57 alkalommal kellett visszaterhelni Paksot. Vagyis nem látszik, hogy a Vértesi Erőműnek adott kedvezmény évében ritkábban tudták volna Paksot visszaterhelni, mint máskor.

Szintén ellentmond a visszaterhelésről szóló érvelésnek, hogy a Vértesi Erőmű 2004-es jelentésében szó sincs semmilyen Paks okozta problémáról. Az év eredményét negatívan befolyásoló eseményeket felsoroló táblázatban sincs ilyenről szó. Sőt, a kiadvány szerint az oroszlányi erőmű a tervezettnél még valamivel több áramot is termelt, mint az az üzleti tervben szerepelt. (A Vértesi Erőmű 2003-ban még három részből állt, a tatabányai, a bánhidai és az oroszlányi blokkokból. A főleg hőerőműként működő tatabányait 2004-ben eladták az önkormányzatnak, az elavult bánhidai blokkot pedig 2004. végén bezárták, mára csak az oroszlányi blokkok maradtak a Vértesi Erőmű Zrt. kezében.)

A Vértesi Erőmű össztermelése valóban kisebb volt a tervezettnél 2004-ben, de ennek nem kényszerűen elszenvedett külső oka volt. Az éves jelentés szerint az egyébként december végén végleg bezárt, és már az előző évben is bezárásra szánt bánhidai részleg termelt a vártnál kevesebbet. Azonban ennek okát világosan megmagyarázza a jelentés: "A kiadott villamos energia értékesítésében 136,7 GWh-val elmaradt az üzleti tervtől. Ebből 61 GWh a májusi nem tervezett üzemzavar, a többi pedig az erőmű hidegtartalékban történő állása miatti következmény."

Ez a csökkenés azonban nem volt jelentős. Éves szinten a Vértesi Erőmű 99,94 százalékát szedte be annak az összegnek, amit előzetesen a villamos energia eladásából tervezett. Vagyis furcsa, hogy miért van szükség rendkívüli állami kedvezmény biztosítására éppen a 2004-es évben állítólagosan elszenvedett hátrányokért.

Kapolyi bevásárolt

A 10 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vértesi Erőmű Zrt.-t jelenleg privatizálják. Az MVM Zrt. tulajdonában lévő 98,178 százalékos részvénycsomagot a Kapolyi László (az MSZP parlamenti frakciójának tagja) nevével fémjelzett System Consulting Zrt. vásárolja meg, az ügyletet tavaly szeptemberben a Gazdasági Versenyhivatal is engedélyezte. A vállalat élére a január 12-én megtartott rendkívüli közgyűlésen Szabó Pál volt közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert választották vezérigazgatóvá, aki tavaly októberben, a monorierdei vonatbaleset után mondott le tisztségéről.

Kapolyi László

Szabó Pál korábban miniszterként úgy nyilatkozott, hogy a megújuló energiával történő áramtermelést az eddigi 51 százalék helyett már 30 százaléknál támogatni fogják, erre vonatkozóan rendeletet készítenek elő. Ez a Mátrai- és a Vértesi Erőműnek is elérhetővé tenné a zöldáram támogatásokat.

A Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában van Magyarország egyetlen mélyművelésű bányája, Márkushegy, amely még tíz évre elegendő szénkészlettel gazdálkodik. Jelenleg évi több mint egymillió tonna szenet bányásznak, ám a vállalat az elmúlt évben jelentős beruházásokat eszközölt, hogy az erőmű mind a négy blokkja alkalmassá váljon a biomassza együtt-tüzelésre. Erre a hivatalos tájékoztatás szerint azért volt szükség, hogy "zöldenergia termeléssel biztosítsák a csökkenő szén-dioxid kvóta ellenére a termelés szinten tartását".

Biomassza is ég majd

Az erőmű négy blokkja közöl kettő fluidágyas, azaz a szén mellett fával és mezőgazdasági melléktermékekkel is fűthető, a másik két kazánt pedig szalmatüzelésre is alkalmassá tették tavaly. Az együtt-tüzelés azt jelenti, hogy szénpor mellett a tüzelőhő 30 százalékáig biomasszát is el lehet égetni a kazánokban. Ez lehet faapríték, mezőgazdasági melléktermék, szalma, sőt kínai nád is: egy regionális portál 2005-ös értesülése szerint ügynökök járták a Tatabánya-környéki kistelepüléseket, hogy a fűfélékhez tartozó ipari növény termelésére bírják rá a gazdákat az erőmű számára.

A biomassza-tüzeléssel előállított zöldáram két szempontból is jobb üzlet a széntüzelésnél. Egyrészt mivel a nem fosszilis tüzelőanyag széndioxid-semlegesnek minősül, az így kiváltott kibocsátási kvótákat az emissziótőzsdén értékesítheti a vállalat. Ebből 30 százalékos biomassza-bekeverési arányt és 15 eurós árfolyamot alapul véve akár évi 6 millió eurós (kb. 1,5 milliárd forintos) pluszbevételre is szert tehet a Vértesi Erőmű.

Másrészt a biomassza-tüzelésű erőművek a zöldáram kötelező átvételi rendszerében jogosultak az úgynevezett kötelező átvétel pénzalapból (KÁP) való részesedésre. A prémium mértéke a piaci áramár és a zöldáram hatóságilag előírt átvételi árának a különbözete. A zöldáram kötelező átvételi ára a piaci áramár duplájára is rúghat, és ez az összeg - amely az elkerült externális költségek ellentételezése a zöldáram termelők felé - a rendszerirányítási díj részeként beépül a villamos energia árába, így azt minden fogyasztó megfizeti.

A zöldáramért fizetett felár jelentős részét már most is a biomassza-tüzelésre (a gyakorlatban: fatüzelésre), vagy együttüzelésre átállított korábbi széntüzelésű hőerőművek és kapcsolt energiatermelők kapják, más környezetbarátnak tekinthető áramtermelési technológiákra - nap- és szélenergiára - a 2007-ben több mint 50 milliárd forintos KÁP támogatás kevesebb mint 10 százaléka jutott.

A cikket itt lehet kommentálni