Fapadosoknak építik a veszprémi repülőteret

2006.11.16. 13:17
A térségi turizmusra épít és 2009-re már 150 ezer utassal kalkulál a Veszprém melletti szentkirályszabadjai katonai repteret a fapadosok igényeinek megfelelően átalakító társaság. A 12-15 milliárdos beruházás 15 év alatt térülhet meg, a cég szerint Ferihegynek nincs alternatívája.

Kifizette az 1 milliárd 200 millió forintos vételárat a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér vevője, a Budawest Airport Holding Zrt. Az angol, amerikai és magyar tulajdonosokból alakult, magyar vezetésű cég kedden birtokba vehette a repülőteret - tudatta közleményében a cég. A társaság szerint két év múlva átadhatják Magyarország első olyan nemzetközi repülőterét, amely elsősorban a fapados légitársaságok igényei szerint lesz újjáépítve. Az objektum fejlesztéséhez Németország négy repülőterét tervező és fejlesztő cég nyújt segítséget.

Hosszú a megtérülés

A fejlesztés költségeit 12-15 milliárd forintra teszi a cég, amely számításai szerint tíz éven belül ezer munkahelyet teremt a repülőtéren. A beruházás a külföldi partnereink tapasztalatait is figyelembe véve számításaink szerint 15 év múlva térül meg - mondta az Indexnek Kárpáti Zoltán, a Budawest igazgatósági tagja, aki szerint a vidéki reptereknek nem az a céljuk, hogy rövid távon nagy nyereséget termeljenek, erre egyik közép-európai repülőtér sem képes.

Hozzátette: az egykori katonai repülőterek - mint amilyen a veszprém-szentkirályszabadjai is - kisebb befektetéssel alakíthatók át polgári forgalmat bonyolító bázissá, mint azok, amelyeknél zöldmezős beruházásra van szükség. Ezáltal versenyképesebb árakat nyújthatnak a fapados légitársaságoknak, amelyek egyébként is a kisebb, olcsóbb, regionális repülőtereket részesítik előnyben. Mindemellett a beruházásnál figyelembe vesszük a diszkont-légitársaságok konkrét kéréseit is, például a gépek parkolására vonatkozóan - mondta a cégvezető. A konkrét díjakkal kapcsolatban Kárpáti nem kívánt részleteket elárulni, mint mondta, az az egyes légitársaságokkal kötött megállapodás kérdése.

Ferihegynek nincs alternatívája

A reptéren 2009-ben - az első teljes évben - már 150 ezres forgalommal számolnak. Ez elsősorban annak fényében tűnik imponálónak, hogy a Balaton másik végén, Sármelléken működő reptéren - mint azt a reptér marketingigazgatója, Palkó Lajos az Indexnek elmondta - a tavaly 25 ezres forgalom után az idén 70 ezer utassal számolnak. Igaz, 2010-re már Sármellék is - amely 150 kilométeres vonzáskörzetéből tekinti elsődleges célpontnak a turistákat, így részben közös metszetből gazdálkodik Szentkirályszabadjával - a 300 ezres utasforgalmat tekinti céljának. Ugyanakkor Palkó Lajos hangsúlyozta: a közös metszet ellenére azzal, ha Magyarország mind több régiója lesz repülővel megközelíthető, és így egyre inkább bekerül nemzetközi turizmus vérkeringésébe, mindenki profitál.

Szentkirályszabadja ugyanakkor közelebb van Budapesthez, mint Sármellék: igaz, a különbség csak 70 kilométer, ráadásul Sármellék az M7-es még hiányzó szakaszainak átadásával szinte végig autópályán lesz megközelíthető. Az Index kérdésére, hogy Szentkirályszabadján mivel számolnak, a régiós turizmussal, vagy azzal, hogy a magas ferihegyi költségek miatt hosszabb ideje panaszkodó fapadosok esetleg egy a fővároshoz relatíve közeli repteret országos szempontból is kiemelten kezelnek, Kárpáti Zoltán azt mondta: "Ferihegynek nem lehet alternatívája. Mi olyan regionális repülőteret fejlesztünk, ahol elsősorban a fapados légitársaságok igényeit vesszük figyelembe a beruházásoknál. Számítunk természetesen a Balaton, Veszprém és a Bakony turisztikai vonzerejére, a térségben lévő multinacionális cégek üzleti célú repülésére, továbbá a környéken rendkívül aktív sport- és hobbicélú repülésekre." A 440 hektáros területen egyébként ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, kereskedelmi és tudományos park is épül.