Mária
18 °C
28 °C

Egyre több a veszélyeztetett háztartás

2008.04.22. 07:54
Jelentősen csökken a háztartások sokktűrő képessége - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében.

A veszélyeztetettnek és kockázatosnak tekintett háztartások megélhetési költségei és a hitelek törlesztésére fordítandó összegek meghaladják a háztartás összjövedelmét, így negatív sokktűrő képességgel rendelkeznek. A szakértők jövedelemsokk-tűrő képességen a törlesztőrészlet emelkedésére fordítható - a megélhetési költségek és az induló törlesztőrészlet levonásával kapott - jövedelmet (margin) értik.

A korábbi felméréskor a háztartások kevesebb mint 5 százaléka volt veszélyeztetettnek tekinthető, és ezek a háztartások birtokolták a hitelek közel 13 százalékát. A 2008-as felmérés szerint a kockázatos háztartások aránya 8 százalék fölé emelkedett, míg a hitelekből való részesedésük jelenleg már megközelíti a 19 százalékot.

A romló jövedelmi pozícióval hozható összefüggésbe az is, hogy az eladósodott háztartások egyre kisebb hányada rendelkezik egyre alacsonyabb megtakarítással. Míg a korábbi felmérésben még a háztartások 19 százaléka rendelkezett megtakarítással, addig az idén mindössze 12 százaléka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hitellel rendelkező háztartások döntő részének nincs semmilyen tartaléka, amit jövedelmi sokk esetén felhasználhatna.

A jelentésben külön kiemelték, hogy a legszegényebb háztartásoknak mindössze 4 százaléka rendelkezik valamilyen pénzügyi megtakarítással. Szembetűnő emellett az is, hogy a megtakarítással rendelkezők átlagos pénzügyi vagyona kevesebb mint a felére esett vissza az előző évhez képest. A háztartások hitelportfóliójának minősége mérsékelten tovább romlik, bár a megnövekedett értékvesztésre a beépített kockázati felárak az MNB szakértői szerint jelenleg még bőséges fedezetet nyújtanak.

A dinamikus hitelbővülés ellenére a 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya egymást követő öt negyedév óta emelkedik. Tovább rontja a portfólióról alkotott képet, hogy egyre több bank esetében bevett gyakorlat a 90 napnál régebben lejárt hitelek automatikus értékesítése követeléskezelő cégek felé, ami nélkül az arányok még magasabbak lennének. Míg a harmadik negyedévig a háztartások jövedelmi pozíciójának romlása nem emelte érdemben az elszámolt értékvesztés hitelekhez viszonyított arányát, a negyedik negyedévben a mutató a látványosan bővülő hitelállományok ellenére az elmúlt öt év legmagasabb szintjére ugrott.

A 90 napnál régebben lejárt hitelek növekedésével párhuzamosan a KHR-ben (központi hitelinformációs rendszer, korábban BAR) rögzített mulasztások is látványosan, több mint 50 százalékkal bővültek. Ez annak ellenére következett be, hogy a KHR-be történő bekerülést szigorították, így kevesebb ügyfél van a rendszerben, mint amennyi a korábbi szabályok alkalmazásával lenne.

A bővülő állományok ellenére az értékvesztéssel való fedezettség növekszik. A legnagyobb mértékű értékvesztés a fedezet nélküli hiteleknél válik szükségessé, de már a lakáshitelek esetében is jelentős növekedést tapasztalt az MNB az év végére. A szabad felhasználású hitelek esetében ugyanakkor nem emelkedett az értékvesztéssel való fedezettség. A makrogazdasági alappálya kedvezőtlenné válása, a hitelportfólió természetes öregedése és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások magas eladósodottsági szintje az MNB szakemberei szerint a portfólió további romlását valószínűsíti 2008-ban.