Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egyre több a veszélyeztetett háztartás

2008.04.22. 07:54
Jelentősen csökken a háztartások sokktűrő képessége - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében.

A veszélyeztetettnek és kockázatosnak tekintett háztartások megélhetési költségei és a hitelek törlesztésére fordítandó összegek meghaladják a háztartás összjövedelmét, így negatív sokktűrő képességgel rendelkeznek. A szakértők jövedelemsokk-tűrő képességen a törlesztőrészlet emelkedésére fordítható - a megélhetési költségek és az induló törlesztőrészlet levonásával kapott - jövedelmet (margin) értik.

A korábbi felméréskor a háztartások kevesebb mint 5 százaléka volt veszélyeztetettnek tekinthető, és ezek a háztartások birtokolták a hitelek közel 13 százalékát. A 2008-as felmérés szerint a kockázatos háztartások aránya 8 százalék fölé emelkedett, míg a hitelekből való részesedésük jelenleg már megközelíti a 19 százalékot.

A romló jövedelmi pozícióval hozható összefüggésbe az is, hogy az eladósodott háztartások egyre kisebb hányada rendelkezik egyre alacsonyabb megtakarítással. Míg a korábbi felmérésben még a háztartások 19 százaléka rendelkezett megtakarítással, addig az idén mindössze 12 százaléka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hitellel rendelkező háztartások döntő részének nincs semmilyen tartaléka, amit jövedelmi sokk esetén felhasználhatna.

A jelentésben külön kiemelték, hogy a legszegényebb háztartásoknak mindössze 4 százaléka rendelkezik valamilyen pénzügyi megtakarítással. Szembetűnő emellett az is, hogy a megtakarítással rendelkezők átlagos pénzügyi vagyona kevesebb mint a felére esett vissza az előző évhez képest. A háztartások hitelportfóliójának minősége mérsékelten tovább romlik, bár a megnövekedett értékvesztésre a beépített kockázati felárak az MNB szakértői szerint jelenleg még bőséges fedezetet nyújtanak.

A dinamikus hitelbővülés ellenére a 90 napnál régebben lejárt hitelek aránya egymást követő öt negyedév óta emelkedik. Tovább rontja a portfólióról alkotott képet, hogy egyre több bank esetében bevett gyakorlat a 90 napnál régebben lejárt hitelek automatikus értékesítése követeléskezelő cégek felé, ami nélkül az arányok még magasabbak lennének. Míg a harmadik negyedévig a háztartások jövedelmi pozíciójának romlása nem emelte érdemben az elszámolt értékvesztés hitelekhez viszonyított arányát, a negyedik negyedévben a mutató a látványosan bővülő hitelállományok ellenére az elmúlt öt év legmagasabb szintjére ugrott.

A 90 napnál régebben lejárt hitelek növekedésével párhuzamosan a KHR-ben (központi hitelinformációs rendszer, korábban BAR) rögzített mulasztások is látványosan, több mint 50 százalékkal bővültek. Ez annak ellenére következett be, hogy a KHR-be történő bekerülést szigorították, így kevesebb ügyfél van a rendszerben, mint amennyi a korábbi szabályok alkalmazásával lenne.

A bővülő állományok ellenére az értékvesztéssel való fedezettség növekszik. A legnagyobb mértékű értékvesztés a fedezet nélküli hiteleknél válik szükségessé, de már a lakáshitelek esetében is jelentős növekedést tapasztalt az MNB az év végére. A szabad felhasználású hitelek esetében ugyanakkor nem emelkedett az értékvesztéssel való fedezettség. A makrogazdasági alappálya kedvezőtlenné válása, a hitelportfólió természetes öregedése és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások magas eladósodottsági szintje az MNB szakemberei szerint a portfólió további romlását valószínűsíti 2008-ban.