További Magyar cikkek
Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően - ez szűrhető le a svájci IMD üzleti iskola által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján.
Négyből négyet rontottunk
A rangsorban a tavalyi 35.-ről idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva mindegyik versenyképességi tényezőben elért helyezésén. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva.
A romló versenyképesség okai az ICEG European Center gazdaságkutató intézet közreműködésével készült kiadvány adatai szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül nálunk volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. A pazarló és munkavállalásra gyengén ösztönző szociális háló miatt a foglalkoztatottakra jutó adóterhelés magas. Az effektív személyi jövedelemadó-teher itthon a legmagasabb, és a társadalombiztosítási járulékok nagyságával is az "élmezőnybe" kerülünk. Így azonban nem meglepő, hogy a foglalkoztatottak aránya a népességben csupán a 47. helyre elegendő.
A legkevésbé alkalmazkadóképesek mi vagyunk
A gazdaságpolitikai kilátások sem jók: hazánk bizonyult politikailag az egyik leginstabilabb országnak. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő.
Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes, de a legkevésbé rugalmas és alkalmazkodóképes nemzetek közé tartozik. Ráadásul gyengék a lakosság gazdasági ismeretei, így a felelős gazdaságpolitikára való társadalmi nyomás is hiányzik.
A pozitívumokat egy kezünkön is meg tudjuk számolni
A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota.
Közép-Kelet-Európában a középmezőnyben tanyázunk
Ezzel együtt ugyanakkor nő a világ és szűkebben vett régiónk éllovasaitól való lemaradásunk. A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, őt követi Szingapúr és Hong Kong. (Ez volt a sorrend tavaly is.) Az európai éllovas Svájc a vizsgált országok mezőnyében a negyedik helyet kaparintotta meg.
Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. Kicsit kibontva: az 55 állam közül az észtek a 23. pozíciót csípték el, a csehek a 28-adikat. A szlovákok tavaly éppen csak megelőztek minket, idén már ők a harmincadikak, nyolc helyel előttünk járnak. Mögöttük vannak a lengyelek (44.) és a románok (45.). A közép-kelet-európai országokról összességében elmondható, hogy rajtunk és a románokon kívül mindenki javított a tavalyi eredményéhez képest.
Feladatok vannak dögivel
A világ előtt álló versenyképességi kihívások a következő években az amerikai gazdaság gyengélkedésével, a pénzügyi rendszer instabilitásával, a dráguló nyersanyagokkal függnek össze.
Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU-források hatékony felhasználása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
