Legalizált tízmilliárdok

2007.07.20. 07:56
2007-re a két évvel korábban még 30 százalékos illegális cigarettaforgalom 10 százalék alá csökkent, az alkoholtermékek legális forgalma pedig egy év alatt 6 százalékkal nőtt, aminek eredményeként tízmilliárdokkal nőttek az állam adóbevételei.

A feketegazdaság Magyarországon elsősorban a jövedéki adó, az áfa- és járulékbefizetés, a foglalkoztatás, a szellemi tulajdon és a fogyasztóvédelem terén okoz komoly károkat az államnak. A jövedéki adócsalás - élen a cigaretta- és az üzemanyag-csempészettel - az elmúlt években az egyik legkomolyabb "fekete" üzletággá nőtte ki magát. A főként a keleti határszakaszokon folyó bűncselekmények jelentősen csökkentették a legális cigaretta- és üzemanyag-forgalmat, miközben az államháztartás egyik legfontosabb bevétele - tavaly a teljes büdzsé mintegy tíz százaléka, 850 milliárd forint - éppen az ezekhez a termékekhez kapcsolódó jövedéki adóból származik.

A vám- és pénzügyőrség, a rendőrség és a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata közös akcióinak - az egyes határszakaszokon elrendelt teljes határzárnak, az átalakított üzemanyagtartályok ellenőrzésének vagy a speciális mozgó laboratóriumoknak - köszönhetően 2007-re a két évvel korábban még 30 százalékos illegális cigarettaforgalom például 10 százalék alá csökkent, az alkoholtermékek legális forgalma pedig egy év alatt 6 százalékkal nőtt. Az adó- és áfabevételi többlet 2006-ban becslések szerint mintegy 65, az idén az első 3 hónapban pedig 22 milliárd forint volt.

A számlagyárak, áfacsalók, jövedelemeltitkolók tevékenységét a vám- és pénzügyőrség nyomozati jogkörének és az adóhivatal létszámának bővítése nehezítette meg az elmúlt hónapokban. A vámosok több, milliárdos nagyságrendű, fiktív számlák kiállításával kapcsolatos ügyet göngyölítettek fel, az APEH-nél pedig június végéig közel 11 500 vagyonosodási vizsgálat kezdődött meg, amelyek tizede jogerős megállapítással zárult - az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet 5,7 millió forint.

A feketefoglalkoztatás továbbra is az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben és egyes szolgáltatások területén égető probléma. A közbeszerzések szigorítása - azok az építőipari vállalkozások, amelyeknél a munkaügyi felügyelőség feketén foglalkoztatottakat talál, még alvállalkozóként is évekre kizárják magukat a pályázási lehetőségből és az állami támogatások igénybevételéből -, a havi járulékbevallási kötelezettség, a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, a garantált bérminimumok azonban egyre kisebb teret engednek a szabályszegő cégeknek.

A statisztikai adatok szerint a gyorsuló bérdinamika éppen a szürke- és feketegazdaság által erősen érintett ágazatokban jelentkezett az elmúlt hónapokban, amiből a Pénzügyminisztérium szakemberei arra következtetnek, hogy valójában nem a bérnövekedésnek, hanem a fehéredő vállalkozásoknak köszönhető a - sem a lakossági fogyasztásban, sem a megtakarítások növekedésében nem érződő - bérezési feltételek javulása.