Vonzóak a magyar vállalatok

2008.02.05. 12:55
A fúziók és vállalatfelvásárlások számának stagnálását és összértékük csökkenését prognosztizálja a 2008-as évre nemzetközi felmérésében a KPMG. Míg a fejlettebb piacokon csökken, a feltörekvő gazdaságokban nő a felvásárlási kedv. Régiónkban is stagnálást jósol Simonyi Tamás, a KPMG tranzakciókért felelős vezetője. A hazai középvállalatok azonban jelenthetnek vonzó célpontot a kockázati vagy szakmai befektetőknek.

A KPMG legutóbbi, 2007 nyarán készített hasonló nemzetközi felmérése még lassú növekedést regisztrált világszerte. A mostani adatok viszont azt jelzik, hogy a tranzakciós piac elérte a lehetséges növekedés csúcsát. Az előrejelzés egyértelmű regionális megosztottságot jelez a felvásárlási kedv terén: a fejlettebb európai területeken és Észak-Amerikában a következő hat hónapban várhatóan csökken a tranzakciók aktivitása, míg Afrika, a Közel-Kelet, valamint Ázsia csendes-óceáni országainak feltörekvő piacain növekedés várható.

Gyengülés a régióban

Régiónkban stagnálást jósol Simonyi Tamás, a KPMG tranzakciókért felelős vezetője. Közép- és Kelet-Európában a tranzakciós tevékenység összességében várhatóan a korábbi szinten marad. A legfrissebb tranzakció, a Pravex Bank Intesa Sanpaolo általi megvétele azt mutatja, hogy ezen a kulcsfontosságú piacon a bankok értékelése nemigen változik, ami jelzi a régió potenciálját a vevők szemében – hangsúlyozta Simonyi, aki a KPMG regionális szervezetében a pénzügyi szektor fúziós tanácsadási ügyleteiért is felel.

Szektoronkénti bontásban a KPMG felmérése szerint a nyersanyagiparban, a telekommunikációban, valószínűsíthető fúziós és vállalatfelvásárlási aktivitás a következő hat hónap alatt, míg leggyengébbek a lehetőségek a fogyasztói szolgáltatások és az egészségügy területén.

Vonzó cégek

Bodor András, a KBC Private Equity magyarországi képviseletének vezetője a Portfoliónak elmondta, hogy Magyarországon még mindig relatíve kicsi a felvásárlási iparág, így annak alakulását nem csak a nemzetközi tendenciák és hangulat befolyásolják, hanem helyi sajátosságok is. Emiatt a kockázati tőke jellegű tranzakciók száma – ide értve a nem publikus kivásárlási, felvásárlási tranzakciókat is, amelyek nem szerepelnek a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikáiban – fokozatosan növekedhetnek, függetlenül a nemzetközi aktivitástól.

Az egyes iparágakban megerősödött magyar középvállalatok vonzó célpontjai a térségben terjeszkedő szakmai és pénzügyi befektetőknek. Az a generáció, amelyik a rendszerváltás óta felépítette ezeket a vállalatokat, ma már szívesen vonul vissza és a menedzsmentnek, szakmai befektetőnek vagy akár pénzügyi befektetőnek eladja a vállalatot.

A tőzsdei kiszállás vagy tőkebevonás itthon csak ritkán lehet valódi alternatíva, mert ezek a vállalatok általában nem tudták elérni azt a kritikus méretet, amelynél már szóba jöhet egy nyilvános kibocsátás. A nem banki finanszírozás arányának növekedését az is segíti, hogy a hitelválság miatt a bankok refinanszírozási forrásai (is) megdrágultak. Továbbá a bankok kockázatvállalási hajlandósága is mérséklődik, vagyis csökken a tranzakciók tőkeáttétele.

Hradszki László, a 3TS Capital Partners vezárigazgatója sem számít sem nagyobb, sem pozitív emozdulásra. A regionális alapok óvatosan figyelik Magyarországot, ennek egyik oka mindféleképpen a rossz hazai makrogazdasági mutatóknak tudható be. Ugyanakkor ha az egyes cégek megfelelően vonzó befektetési lehetőségnek bizonyulnak, akkor a makró környezet nem kizáró ok.