A Várkertbazár 15 milliárdja

A volt Budai Ifjúsági Parkot (Ifi park) is magába foglaló Várkertbazár 1985-től a Világörökség része. Az 1,8 hektárnyi, eredetileg parkos területet még I. Ferenc József építette feleségének 1882-ben. A Várkert egy részén a hatvanas évektől működött az Ifi park, amit egy súlyos baleset - egy 10-15 méter széles korlát leomlása - miatt 1981-ben bezártak.

Ide-oda tolták

A Várkert bazárt hosszas huzavona után, 1995-ben a Vagyonátadó Bizottság a Magyar Állam tulajdonába sorolta. A kezelői jogot a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (ma: Kincstári Vagyoni Igazgatóság), az ingyenesen használati jogot pedig a Budavári Önkormányzat kapta meg. Az akkori pénzügyminiszter Medgyessy Péter ígéretet tett a Várbazár felújításának megkezdésére: a Pénzügyminisztérium az 1997. évi költségvetés „kiemelt fővárosi műemlék helyreállítása" címszó alatt 350 millió forintot állított be, azonban a felújítás mégsem valósult meg - ennyi pénzből ez eleve lehetetlen is lett volna.

A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tette meg a döntő lépést a rekonstrukció érdekében. A semmittevés eredménye, hogy ma már a pusztulás óriási, a Várhegyből szivárgó vizek ellen védtelen épületek teljes felújításra szorulnak. A látkép pedig önmagáért beszél: szemét- és plakáthegyek, lepusztult homlokzat, megszűnő közösségi tér - mindezt a budai rakparton, a város egyik legfrekventáltabb pontján.

Szép tervek készültek

Az Orbán-kormány 1999-ben határozatot hozott a Várbazár - és a Szent György tér - helyreállítására, és 3,7 milliárd forintot biztosított e célra. Ebből az összegből készült el a Sándor palota és kezdődött meg a Szent György tér máig tartó feltárása, műemlékként való helyreállítása. Ugyancsak ez nyújtott fedezetet a pályáztatás és az ingatlanhasznosítás előkészítésére, illetve a lakók és a bérlők kihelyezésére (korábban szobrászműtermek voltak a területen).

Az akkori elképzelések szerint az épületegyüttest egy kulturális, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari és szórakoztató funkciókat ellátó helyszínként állították volna helyre. A Várkertbazár egyúttal a vári idegenforgalom díszkapuja is lett volna, egy a parkon átvezető turistavonal kijelölésével.

A rekonstrukció előkészítésére 1999 óta 1,5 milliárd forintot költött el a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht., amely a terület hasznosítása érdekében 1997-ben megkapta az ehhez szükséges vagyonkezelői jogokat. A Kht. a magyar állam egyik háttérintézménye: többségi tulajdonosa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 15 százalékot az I. kerületi Önkormányzat tulajdonol.

Tárgyalás, de hogyan?

Az ügyben kulcsszereplő Budavári Kht. 2001-ben - nem közbeszerzéses - pályázatot írt ki a terület hasznosítására, ám a kiírást egy évvel később eredménytelennek nyilvánították. Szamkó Katalin a Budavári Kht. ügyvezetője szerint az akkori jogszabályok alapján a terület hasznosítására nem vonatkozott a közbeszerzési törvény, ezért írtak ki egyedi, külső szakértőkkel összeállított pályázatot, amit a KVI is rendben talált.

A koncepció lényege, hogy az ingatlan továbbra is állami tulajdonban marad, de a befektető a beruházás fejében 60+30 évre megkapja a terület haszonélvezeti jogát. A befektető az első hatvan évben egyáltalán nem fizet bérleti díjat. Cserébe - a beépítések mellett - teljesen fel kell újítania a műemlék-együttest, amit 15 évenként meg kell ismételnie. Ha letelik a hatvan év, a további 30 év feltételeit újra tárgyalják.

A pályázat tartalmazta azt is, hogy a beruházónak és a kivitelezőnek azonos cégnek kell lennie. Miután a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, a Budavári Kht. ügyvezetése felhatalmazást kért, hogy kizárólagos tárgyalásokat folytathasson a Foundation Kft.-vel, amit mind a két tulajdonostól (I. kerület, NKÖM) meg is kapott.

Mini-konferenciaközont és ötszintes beépítés

A további pályázáson az ajánlattevőnek határidőre három dolgot kellett teljesíteni: megalapozott üzleti tervet, a műemlékvédelmi hivatal által elfogadott felújítási-átalakítási koncepciótervet, valamint egy előszerződés tervezetet a konkrét üzleti ajánlattal. A Foundation Kft. eredeti programtervében ötszintes beépítés szerepelt: három parkoló és azok fölött két vegyes hasznosítású szint (wellness, iroda) - a rakparti oldalon, a felszínen a műemlék jelleg megtartása mellett.

A cég szerint a műemléki felújítás 3-5 milliárd forintba, a teljes projekt 15 milliárdba kerülhet. A terveknek nem volt része az egykori Ifjúsági Park funkciójának visszaállítása. A Kht. ügyvezetése a fentiek alapján javasolta, hogy a Foundation Kft-vel kössenek előszerződést. A felek 2002 novemberében alá is írták az előszerződést, amely a fenti pályázati konstrukció vállalásain alapult.

Egy további feltétel szerint a cégnek építési engedélyt kell szereznie az előszerződésben szereplő első építési ütem megvalósítására, különben elúszik számára a végleges szerződés lehetősége. Miután a cég megszerezte az építési engedélyt (2004. december) a mélygarázsra, a teljes műemlék-együttes felújítására-átalakítására és egy 200 férőhelyes konferenciaközpontra, 2005 januárjában jelentkezett a végleges szerződés megkötéséért a Budavári Kht-nál.

Budavár nem járult hozzá

Ekkor kezdődtek a bonyodalmak. Az I. kerületi önkormányzat - mint a Budavári Kht. kisebbségi tulajdonosa - nem javasolta megkötni a szerződést, mivel szerinte a további tárgyalások során a szerződéstervezet eltávolodott az előszerződés eredeti feltételrendszerétől. A kerületnek három érve volt: az első szerint a minél nagyobb üzleti hasznosítás érdekében meg kellene emelni a szintterületi mutatót, ám erre az önkormányzat nem hajlandó, a második szerint a 60+30 évre szóló szerződés előnytelen a magyar államra nézve, míg a harmadik szerint a műemléki rekonstrukció állami feladat, amit EU pénzekből kellene finanszíroztatni.

A cikksorozat második részében olvashatnak a rejtélyes kanadai befektetőről, megismerhetik a kulturális minisztérium, valamint a Budavári Önkormányzat álláspontját, továbbá azt, miként képzeli el a Foundation Kft. az új Várkertbazár látványtervét.