Mátyás
-6 °C
1 °C

Nem kap, nem ad feloldozást a Zalabaromfi

2008.09.17. 16:17
Budapesten tüntettek ma a múlt héten a fizetésképtelenség határára került Zalabaromfi beszállítói. A feldolgozó számláit a CIB Bank még szeptember elsején zárolta. A dolgozók ma végre megkapták augusztusi fizetésüket. A cég nem érti a bank eljárását, a CIB a banktitok miatt nem tud érdemben nyilatkozni.

A Zalabaromfi ma délután bejelentette, hogy a tegnap este a bankkal kötött megállapodás révén ma ki tudták fizetni a 650 dolgozó elmaradt augusztusi bérét, ami több mint 50 millió forintot jelent. Mind a CIB, mind a Zalabaromfi cáfolta azt a korábban felröppent hírt, hogy a bank tulajdonosként jelenne meg a cégben. A feldolgozó képviselője szerint tovább folytatják a tárgyalásokat a pénzintézettel a cég megmentése érdekében.

A nap folyamán a CIB Bank fővárosi székházánál és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (FVM) tüntettek a Zalabaromfi beszállítói, mert a pénzintézet szeptember elsején zárolta a cég számláit, így nem jutottak pénzükhöz sem ők, sem a dolgozók.

Zala megye legnagyobb élelmiszeripari cége múlt hét csütörtökön jelentette be, hogy a fizetésképtelenség határára került, miután a cég állítása szerint a CIB Bank minden előzetes figyelmeztetés és indoklás nélkül szeptember elsején zárolta a náluk vezetett számláit, ezért nem tudnak fizetni a dolgozóiknak és a beszállítóknak. A Zalabaromfi állítása szerint az utolsó egyenlegük szerint több mint 400 millió forintjuk volt a számlákon, ami bennragadt a banknál.

Mikor zárol a bank?

A bankszámlát a név nélkül lapunknak nyilatkozó szakember szerint a banki gyakorlatban csak a végső esetben szokták zárolni a pénzintézetek, akkor ha az adós súlyos szerződésszegést követ el, nem törleszt vagy kivonja a hitel mögött álló fedezetet. A zárolást a belső szabályok szerint mindig megelőzi írásos figyelmeztetés, fizetési felszólítás, általában legalább két alkalommal. A zárolás megtörténtéről utólag is küldenek írásos értesítést az érintett ügyfélnek. A hazai bankokra az a jellemző, hogy igyekeznek elkerülni a bajba került cégek átvételét, illetve a felszámolási eljárás elindítását. Általában együttműködésre törekszenek, a hitelek átütemezésével, illetve a hitelek mögött álló fedezeti szint csökkentésével próbálják a csődhelyzetet elkerülni. Amennyiben a veszteségek csökkenthetők a termelés fenntartásával, a hitelek tulajdonosi részesedéssé történő átalakításával próbálják azt stabilizálni.

A Zalabaromfi vezérigazgatója múlt csütörtökön kiadott közleményében azzal vádolta meg a CIB Bankot, hogy többszöri megkeresésükre sem adtak felvilágosítást a zárolás okáról, ezért  cégcsoport panaszt fog benyújtani a PSZÁF felé és a Bankszövetség felé, és megindítja a szükséges eljárást a bank tevékenységei miatt. A cégtől kapott tájékoztatás szerint ma délutánig ezt nem tették meg, mert továbbra is a tárgyalásos megegyezésben bíznak.

A CIB Bank ma reggel kiadott nyilatkozata szerint a pénzintézet nem tud érdemben nyilatkozni az ügyben, mivel az érintett cégek (a Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. és a Zalabaromfi Kereskedőház Zrt.) többszöri kérésük ellenére sem adták meg a banktitok megtartása alóli mentességet. A Zalabaromfi képviselője szerint ezt addig nem adják meg, amíg ők sem tudják meg a zárolás pontos okait. Így most sem lehet tudni biztosan, hogy ebben az ügyben miért és konkrétan hogyan járt el a pénzintézet.

A beszállítók szerint a zárolás előtt is voltak fizetési problémák

A demonstráló termelők képviselője, Bedő Tibor a Független Hírügynökségnek nyilatkozta, hogy a feldolgozó legalább nyolcszáz millió forinttal tartozik a beszállítóinak, és már 40 napja nem fizet nekik. Ezenfelül a termelőknél lévő 0,8-1 millió csirke és 300-350 ezer pulyka értéke megközelíti a 800 millió forintot, vagyis a teljes veszteségük elérheti az 1,3-1,6 milliárd forintot. A Zalabaromfi lapunknak adott tájékoztatása szerint az összeg eltúlzott, de előfordulhat, hogy egyes beszállítóknak késve fizettek, illetve a bankzárlat miatt most nem tudnak fizetni.

A Független Hírügynökség szerint az érintett termelők egyre biztosabban állítják, hogy a feldolgozó tulajdonosa, a Dale-konzorcium más cégeinél adódtak olyan problémák, amelyek a vállalat számláinak zárolására késztették a CIB-et. Többen Faragó Attilát, a Dale-csoporthoz köthető Gabona-Transz Zrt. vezető tisztségviselőjét okolják a zalaegerszegi feldolgozó ellehetetlenüléséért. A helyzet - állítják egyes termelők - kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti esetre, amikor a Mónos Péter befektető nevével fémjelzett Carnex-csoport döntötte be a Zalabaromfit.

Hétfőn az Országgyűlésben is téma volt a feldolgozó helyzete. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg fideszes polgármester kért segítséget az FVM-től. Gögős Zoltán, a tárca államtitkára, válaszában közölte, hogy a minisztérium két vállalkozás szerződéses együttműködésébe nem szólhat bele, de felajánlotta a közvetítői segítséget. A polgármester korábban felajánlotta a helyi adótartozással nem rendelkező cégnek, hogy az életben maradást segítve átütemezik az idei évre várható mintegy 40 millió forintos iparűzési adót.

Ágazati gondok

Az év elején még 10-12 milliárd forintos éves árbevételt tervező Zalabaromfi válsága ismét rávilágít a magyar élelmiszeripar, ezen belül a hús- és baromfifeldolgozás ingatag helyzetére. Az európai összehasonlításban rendkívül elaprózódott termelési szerkezetű baromfiágazat kettős árprésbe került: a gabona- és energiárak gyors emelkedése miatt megugrottak a költségei, miközben ezeket a csökkenő, stagnáló hazai vásárlóerő és a koncentrálódó kiskereskedelem miatt az árakban nem tudja érvényesíteni. Az erős forint miatt beszűkültek az exportlehetőségek, viszont olcsóbbá váltak az importáruk. Ráadásul az eddig kimagaslóan és stabilan jövedelmező libamájtermelés is veszélybe került egy német állatvédő szervezet által kezdeményezett bojkott miatt.

Turáni átokkal sújtott vállalat

A Zalabaromfi nem először kerül a csőd szélére. 2006. tavaszán egyszer már felszámolási eljárás alá került a cég, miután az előző tulajdonos, a Carnex-csoport saját hitelei fedezetére egyik dologi adósként, kezestagként jegyeztette be a tagvállalatot, annak teljes vagyonát. Ezzel közel 7 milliárd forintnyi hitellel terhelték meg a zalaegerszegi céget, amelynek tényleges tartozása nem érte el a 3 milliárd forintot. A Dale-csoport 2007 júniusában a felszámolótól az akkori hírek szerint legalább 1,2 milliárd forintért vette meg a céget.

Már 2001-ben is indult eljárás többek között csalás miatt a cég akkori vezetői ellen, akik még a 90-es évek végén az akkori fő tulajdonossal, Batthyány-Strattmann Ádámmal összejátszva fals szerződésekkel utaltattak át maguknak több tízmillió forintot.

Elátkozott Zala megye

A Zalabaromfi mellett Zala megye több más reprezentáns élelmiszeripari cége megjárta már a pénzügyi purgatóriumot vagy még most is ott tart. Az ország egykor egyik legnagyobb húsipari cége, a Zalahús ellen 2007. márciusában indítottak felszámolási eljárást, miután egymilliárd forintos lejárt tartozást halmozott fel. A cég korábbi többségi tulajdonosát, Farkas Imrét 2008. júniusában állították bíróság elé 250 rendbeli csalás, hűtlen kezelés (sikkasztás) és csődbűntett vádjával.

A hűtőiparban tevékenykedő Goldsun Zrt. felszámolása 2006-ban kezdődött el, a cég 3 milliárd forintot meghaladó adóssága miatt. E cég fizetésképtelensée is a Carnex-csoport bukása miatt következett be, ugyanis a Goldsun Zrt. kezességet vállalt a Zalabaromfi és a Carnex adósságaira.

A Goldsun hűtőházát idén júniusban kétszázmillió forintot meghaladó összegért a Dale Holding érdekeltségi köre - a holding a Zalabaromfi tulajdonosa is - vásárolta meg. Egyébként mind a Zalabaromfi, mind a Goldsun felszámoló biztosa ugyanaz volt,  Somogyi Ferenc, a TM-Line Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Zrt. igazgatója.