A törvény azt nem határozza meg dátumszerűen, hogy mikortól kell az új elnevezést és rövidítést használni, csak annyit ír elő, hogy a törvénymódosítás hatályba lépését követő első közgyűlésnek kell dönteni a névváltoztatásról, majd a döntés nyomán meg kell indítani az eljárást a cégbíróságon - mondta Palotás Tamás, a Deloitte menedzsere. Mivel egy részvénytársaság évente egyszer legalább tart közgyűlést, az idei esztendő végére biztosan át fognak nevezni minden társaságot zrt.-nek vagy nyrt.-nek, és az idei év végére eltűnik az rt. rövidítés. Palotás szerint túlnyomórészt az április-májusi, szokásosnak mondható közgyűlési időszakban, a rendes közgyűlések döntenek majd az átnevezésről.
Kellemetlen, de nem butaság
Noha a törvénymódosítás kellemetlen a cégeknek, a mögötte álló szándék nem butaság - vélekedik Kende Tamás ügyvéd, a társasági jog szakértője, aki szerint ezzel a nyugati üzleti szereplők eligazodását segítheti a magyar cégjog. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy kategórián belül csak két alkategória van, akkor elég az egyiket megkülönböztetni. Így elegendő lett volna a törvényben csak a tőzsdei cégeknek előírni a névváltoztatási kötelezettséget, és a több mint négyezer rt.-t változatlanul hagyni.
A zrt. és nyrt. bevezetésével a magyar jogalkotók az angolszász társasági jogban használt PLC és Co&Ltd. megnevezések analógiájára különböztették meg a részvénytársaságokat - mondta Palotás Tamás. Az utalás a társasági jogi típusra információt és garanciát jelenthet a befektetőnek egy adott cég működéséről, hátteréről. Szerinte is elgondolkodtató az, hogy mivel nagyon kevés az nyrt.-k aránya, elegendő lett volna azokat átnevezésre kötelezni, és a hagyományos rt. megnevezést meghagyni a nem tőzsdei cégeknek.
Elég lett volna néhány ny betű?
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a múlt év végén 4371 részvénytársaság működött az országban, ebből azonban mindössze néhány tucatnyi volt tőzsdei, tehát nyrt.-nek átnevezendő. Ha ők úgy lettek volna nyrt.-k, hogy a többiek maradhatnak rt.-k, akkor több mint 4300 társaságnak nem kellett volna pénzt költenie a névváltoztatásra.
A társaságok átnevezése ugyanis költséges mulatság. Az illeték 15 ezer, a közzétételi díj soronként 5000, a címpéldányok készítésének díja címpéldányonként 1000 forint. Emellett módosítani kell a társasági szerződést, aminek ügyvédi díja 50 000 forintnál kezdődik- sorolja Kende Tamás.
A hivatalos dokumentumok és okmányok megújításának költségei mellett számos egyéb kiadást is okoz a névváltoztatás. Le kell cserélni az összes bélyegzőt, a fejléces levélpapírokat és a névjegyeket, számítógépes számlázás és ügyviteli nyilvántartás esetén - márpedig a legtöbb rt.-nél már ilyen van - a szoftvereket is frissíteni kell. Új reklámanyagokra, prospektusokra, szóróanyagokra van szükség. Az összes költség egy cégnél négy-ötszázezer forint is lehet, így a törvénymódosítás a részvénytársaságoknak összesítve több milliárdos terhet jelent.