Kamatkiadások és népszavazás

Azt mondják, a piac emlékezete nagyon rövid. Ezalatt azt szokták érteni, hogy többször is belemegy ugyanabba a hibába, ha hiába égeti meg magát, megint játszani kezd a tűzzel. Ezúttal azonban a politikusok emlékezetével lehet gond. A Reuters tudósítása szerint ma reggel Veres János a következőket mondta egy üzleti konferencián: „Az állampapírpiaci hozamok 150-200 bázisponttal emelkedtek a március 9-ei népszavazás után… így jövőre az adósságszolgálat terhe több mint 100 milliárd forinttal lesz magasabb.” Veres korábban már azt is jelezte, hogy az emelkedő kamatkiadások miatt nem hajtható végre a tervezett adócsökkentés. Kellett nekünk népszavazás, most nincs adócsökkentés!

Az állampapírpiacon az elmúlt másfél hónapban elég sok minden történt, és bár mindezt nehéz röviden elmondani, mégsem úgy foglalnám össze a történteket, ahogy a miniszter úr. A sáveltörlést követő rövid életű lelkesedés után március első hetében robbantak fel a kötvényhozamok. A népszavazás előtti pénteken a 10 éves kötvényt 9,1%-on, míg a 2020-ban lejáró állampapírt 8,85%-on lehetett kapni. Ilyen magas hozamszintekre – azaz ilyen olcsó kötvényre – évek óta nem volt példa. A népszavazást követő héten az a megnyugvás következett, amelyeket pánikszerű eladások után gyakran tapasztalunk. Bár március legvégén a koalíciós szakadás hírére ismét hatalmas eladási hullám söpört végig a rendkívül törékeny piacon, de a kisebbségi kormányzás és az előrehozott választások megnövekedett esélyét a piac kedvezően fogadta. Mára a kötvényhozamok összességében számottevően lejjebb vannak március első hetének szintjéhez képest.
A népszavazásnak önmagában tehát nincs sok köze a kötvénypiac szomorú állapotához. Tény, hogy a népszavazás nagyon nem használt a reformok ügyének, és nem lehet mondani, hogy ez teljesen be lett volna „árazva”, hiszen a részvétel jóval magasabb volt, mint amire bárki számított. A reformokkal és kivitelezhetőségükkel kapcsolatos szkepszis azonban már az előtt kialakult a piaci szereplőkben, mint hogy a népszavazás eredményei napvilágot láttak volna. Ennek nem utolsósorban az volt az oka, hogy a reformok a két legkritikusabb gazdaságpolitikai probléma – a beruházások fellendítése és a költségvetési egyensúly megerősítése – közül egyik terén sem hoztak volna igazi előrelépést.
Magyar forint állampapírhozamok év eleje óta
Kattintson a nagyításhoz!
Akkor hát mi idézte elő a hozamok robbanását? A magyar állampapírok hozama tényleg nagyon magas, a múltban megfigyelthez viszonyítva és nemzetközi összehasonlításban is. A nigériaihoz és a dél-afrikaihoz hasonló magyar hozamszint már-már szürreális, figyelembe véve az ottani állapotokat a hazaiakhoz képest. (Azt már megszokhattuk, hogy a régiós országokhoz képest sokszoros kamatfelárat kell fizetnünk az adósságunk után, de ez azért már mégiscsak túlzás...) A pánikszerű állapotokat az eredményezte márciusban, hogy a befektetők nem tudtak mit kezdeni azzal a rengeteg állampapírral, ami az elmúlt félévben megjelent a piacon. Ez a papír-többlet egyrészt arra vezethető vissza, hogy a nyugdíjpénztárak választható portfoliós rendszerére való áttérése magasabb részvényhányadot követel a nyugdíj-portfoliókba, aminek következtében kb. 250-300 milliárd forinttal kevesebb állampapírt tart a teljes pénztári szektor, mint korábban. Másrészt az év elején az Államadósság Kezelő Központ is a korábbinál nagyobb tételekre hirdetett aukciót – a papírok láthatóan nagyon nehezen is fogytak el, ezért később, helyesen, visszanyesték a kibocsátást. Harmadszor, a fix kamatozású termékekkel kapcsolatos óvatosság részben az inflációs bizonytalansággal is összefügg: amíg nem dőlt el biztosan, hogy a jegybank ráolvasással vagy kamatemeléssel igyekszik csökkenteni a magasabb infláció kockázatát, addig a befektetők érthető módon nem fogják a magyar állampapírt favorizálni. A gyenge hitelességgel rendelkező hazai gazdaságpolitika és a kedvezőtlen nemzetközi hangulat együtt olyan hátteret adott mindehhez, hogy az állampapírpiaci túlkínálat csak válságszerű körülmények között találhatta meg a helyét.
Az adósságszolgálat 100 milliárdos többletköltsége a 2009-es évben akkor válik valósággá, ha ez a magas kamatszint fennmarad. Van azonban rá esély, hogy a hozamok jelentősen esnek a mai afrikai szintekről. A magyar kötvénypiacon az adott inflációs kilátások és kockázatok mellett igen vonzó reálkamatok alakultak ki, és mivel a forint árfolyamának sebezhetősége láthatóan nagyon alacsony, egy magasabb nominális pálya kockázata jelentősen csökkent, különösen akkor, ha az MNB nem okoz csalódást, és áprilisban megemeli irányadó kamatát. A múltban a maihoz hasonló makroelemzői várakozások, illetve nemzetközi hangulat mellett kb. 50-100 bázisponttal „szokott” alacsonyabban lenni a hozamszint. A piac előbb-utóbb észreveszi, hogy már nem 8-9%-os ikerdeficit, hanem jelentősen javuló belső és külső egyensúly jellemzi Magyarországot, még ha a növekedési kilátások terén aggasztó is a kép.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?