Ugye érdemes eurót venni?

Naponta legalább három ember keresett meg az elmúlt hónapban, hogy „ugye szerinted is érdemes a forintunkat átváltani euróra?”. Ha két hét múlva mész Görögországba nyaralni, akkor igen, ha viszont a befektetéseidet akarod lecserélni forintról euróra, akkor már nem biztos – nagyjából ennyit tudtam válaszolni, miközben a forint szép csendesen leballagott 248-ról a soha nem látott 233-as szintig.

És a komoly forinterősödés ellenére most is ugyanazt gondolom, mint akár egy hete, akár egy hónapja. Három tényezőre próbáltam ezekben a beszélgetésekben rávilágítani:

1. A devizaspekuláció általában nem a lakosságnak való, a profik nagy része is gyakran komoly veszteségeket szenved el rajta, nem biztos, hogy az ebédszünetben ezzel érdemes foglalkozni, pláne hogy a deviza átváltása a tranzakciós költségek miatt gyakran drága mulatság. Egy-két oda-vissza váltáson elég sokat lehet bukni, nem csak a pénzváltóknál, gyakran ugyanis a banki átváltási árfolyamok sem túl barátiak.

2. A magyar állampapírok hozamszintje 9% felett van, egyes banki konstrukciók is akár 9%-os hozamot biztosítanak a következő egy évre, míg ha euróban tarjuk a pénzt, akkor valószínűleg 4%-nál kevesebbet kapunk. Ez pedig azt jelenti mondjuk egyéves távon, hogy mindaddig jobban járunk forintban tartva a pénzt, amíg a forint a következő egy évben nem gyengül legalább 5%-ot az euróhoz képest. Azaz, a jelenlegi 235 körüli szintről legalább 247-ig kell gyengülnie a forintnak, hogy az euróban lévő befektetésünk ugyanannyit hozzon, mint a forintban lévő, hiszen amit az árfolyamváltozáson nyerünk, azt a kamaton elbukjuk. Jól hangzik persze, hogy 235-ön vettük a forintot és 250-en adtuk, de lehet, hogy ezalatt a forintkamatok sokkal több pénzt fialtak volna. Ahhoz pedig, hogy tényleg értelme legyen az egésznek, és komolyabb nyereséget érjünk el, 260-270-es szintig kellene az árfolyamnak elmenni. Természetesen ez egyáltalán nem lehetetlen, de ettől egyelőre messze vagyunk.

3. A harmadik, kissé bonyolultabb fejtegetés pedig arra támaszkodik, hogy sok elemző szerint a forint kereslet-kínálati viszonyai az elmúlt hónapokban jelentősen megváltoztak. Mit jelent ez? Magyarországon az elmúlt hónapokban fordult elő először nem is tudom mióta, hogy az export nagyobb, mint az import, azaz a külkereskedelmi mérlegünk pozitívvá vált. Ez jól illusztrálja azt a tényt, hogy a 2006 óta tartó stabilizáció során a magyar egyensúly igen sokat javult, s ez igen jelentősen csökkentette a forintkínálatot a piacon. Emellett egyre több pénz áramlik az EU-ból kis hazánkba, ami szintén erősítően hat a forintra. S ha mindez nem lenne elég, akkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a magyar lakosság hatalmas mennyiségekben veszi fel a devizahiteleket mindenféle célokra. A hitelek devizában történő felvétele, majd átváltása forintra talán a legfontosabb tényező a forint erősségének megmagyarázásában. Egyes számítások szerint ez azt jelenti, hogy a forintpiacon még külföldi portfoliótőke-beáramlás nélkül is igen jelentős forint-túlkereslet alakulhat ki 2008-2009-ben. Habár a devizahitelekkel történő eladósodásnak hosszútávon véleményem szerint igen komoly veszélyei vannak, rövidebb, 1-2 éves távon úgy tűnik, komolyan erősítik a forintot. A kereslet-kínálat elemzése tehát arra mutat, hogy akár tartósan is eléggé erős forintra rendezkedhetünk be.

Vegyünk-e tehát eurót? A válasz még a fentiek fényében sem egyszerű persze. Bizonyára lesznek olyan periódusok, amikor a forint gyengülni fog az euróval szemben, és az ügyes kereskedők ezen pénzt fognak keresni. Bizonyára lesznek olyan magánszemélyek is, akik a mélyponton veszik meg az eurót (ez lehet akár a mai nap is) és ezen pénzt keresnek. Azonban a lakosság ebben a csatában a magas tranzakciós költségek és a nagy kamatkülönbözet miatt eleve hátránnyal indul, ráadásul úgy tűnik a forintpiaci kereslet-kínálat sem támogatja őket. Ha valaki azt gondolja, hogy egy éven belül ismét nagy valószínűséggel legalább 260-270 lesz a forint, akkor van értelme eurót venni, én azonban továbbra is azt gondolom, hogy a magyar megtakarítók a magyar eszközökbe történő befektetéssel találják meg a legjobb kockázat-hozam párost.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!