Álszent tekintetek a SkyEurope sírja körül

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Kedden véglegessé vált: itt hagyott minket a közel nyolc éves múltra visszatekintő szlovák SkyEurope légitársaság, mely alakulásakor nagyratörő tervekkel jelent meg a diszkont légitársaságok piacán. Pedig a szlovákiai székhelyű cég modellje a kezdetektől hibásnak tűnt, amit alátámaszt, hogy megalakulása óta valamennyi évben veszteséggel zárt a cég, szemben például a rivális Ryanair és a magyar érdekeltségű Wizzair cégekkel (igaz, ez utóbbinak nem érhetők el hivatalosan a mérlegadatai, mivel tőzsdén nem jegyzik részvényeit, így csak a cég nyilatkozataiból lehet következtetéseket levonni).

Körbenézek, és azt látom, hogy a SkyEurope sírját körbeálló tömeg meglehetősen színes: vannak síró, a miértre választ keresők, míg igen szép számban vannak bizony a markukat dörzsölő kárörvendőek is (akik persze a hivatalos kommunikációban sajnálatukat fejezik ki). Előbbi csoportba tartoznak a pórul járt utasok, a kiegyenlítetlen számlákat lobogtató beszállítók, az óriási hiteleket a cégbe pumpáló hitelezők és a részvényesek, akik az utolsó pillanatig tagadták az elkerülhetetlent. Az utóbbiba pedig a versenytársak, melyek a halál beálltakor egymást taposva rohannak „segíteni” a pórul járt utasokon.

Hiába látszottak a válság jelei az elmúlt negyedévekben, években, a fentiek többször is kitartottak a vállalat mellett. Mivel a bevétel növekedésének üteme a 2007-2008-as időszakban lassult, sőt 2009-re már visszaeső volt, a menedzsment fokozta a hitelfelvételt, hogy tartsa a lépést a versenytársakkal például a flotta és az útvonalak bővítésében. Az adósság olyannyira elhatalmasodott a végére, hogy először a bécsi, majd a prágai reptér is megtagadta a SkyEurope gépeinek földi kiszolgálását. Ennek a folyamatnak egyik drasztikus és többek szerint jogellenes megnyilvánulása az volt, amikor idén júniusban a párizsi reptéren már fel is tartóztatták a cég gépét amiatt, hogy a szlovák társaság hónapok óta nem fizette a számláit. A süllyedő hajóra utalt továbbá, hogy a 2009. június 22-én csődvédelem alá vonuló SkyEurope vezérigazgatója július közepén lemondott a tisztségéről és így az utolsó napokban egy személy töltötte be a vezérigazgatói (CEO), a pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettes (CFO), az Igazgatótanács elnöke és a befektetői kapcsolattartásért felelős személy pozícióját is. Az utolsókat rúgó cégnél már az sem segített, hogy a menedzsment gyors eszközeladásba kezdett, hogy törleszteni tudja adósságát. Olyannyira intenzív volt a ”leépítés”, hogy a csőd bejelentésekor már csak öt (!) gép volt a cég gépparkjában, miközben a Ryanair flottája 2009. június végén 196 repülőt számlált, sőt további 300 gép 2016-ig történő leszállítását is bejelentették már. A Wizzair esetében jelenleg 26 gép áll rendelkezésre, amely géppark 2017-re 132 darabosra bővül a cég tervei szerint.

Mi motiválhatja még a SkyEurope ügyben érintetteket? Az utasok esetében némi gyógyírt jelenthet a rivális légitársaságok által ”nagyvonalúan” felajánlott segítség. A Ryanair, a Wizzair, az Easyjet és a Malév is kapott az alkalmon és azonnal felajánlották, hogy 25-99 euró ellenében a SkyEurope utasai átfoglalhatnak hozzájuk a közel megegyező járatokra. A beszállítók és a hitelezők csak reménykedhetnek, hogy viszontlátják a pénzüket, vagy annak egy részét, hiszen a legutolsó rendelkezésre álló gyorsjelentés szerint a csődbe jutó cég eszközállományának értéke elmarad a kötelezettségektől. Magyarán a 94.1 millió eurós eszközállománnyal szemben 191,8 millió eurós adósságállomány tornyosul, így csak egy részét lehet majd kifizetni a felszámolás során. És a részvényesek... a részvényesek csak némán állnak, mivel tudják, hogy egy normál csődeljárás során a részvényesek követeléseit mindig a legvégére veszik, már ha egyáltalán kapnak valamit.

A sír másik oldalán állnak a már említett versenytársak. Számukra az egyik versenytárs végleges eltűnése csak újabb lehetőségeket jelent. Persze nem kell azt gondolni, hogy a rivális cégek most ugranak rá a koncra, hogy marakodjanak rajta. Többek között a Wizzair már korábban megkezdte a SkyEurope után maradó űr kitöltését, hiszen a magyar kötődésű cég már júliusban bejelentette, belép a SkyEurope hazai pályájának számító szlovák piacra, éppen most szeptembertől. Az ír érdekeltségű Ryanair már korábban megjelent északi szomszédunknál, egyelőre azonban egyik fapados cég sem létesített bázist Szlovákiában. Külön érdekessége a sztorinak, hogyha a Wizzair tartósan megmarad a szlovák piacon a kezdeti puhatolózás után, akkor Pozsony lehet az első olyan reptér, ahol egymással versenyez a két ”óriás” fapados, a Ryanair és a Wizzair.

Summa summarum, a SkyEurope eltűnése az európai légitérképről nem lesz komolyabb hatással sem az iparágra, sem az utazóközönségre. Előbbiek - mint láttuk - már réges-régen megkezdték a felkészülést a ”poszt-SkyEurope” korszakra, míg utóbbiak könnyűszerrel találnak alternatívát valamely fapados személyében, bár az újabban nagy akciókba kezdő Malév is benne lehet még a pixisben. Mégis, ha meg kell nevezni valakit, akkor biztosan a Wizzair lesz az egyik legfőbb haszonélvezője a SkyEurope megszűntének, hiszen útvonalai nagymértékben megegyeznek a csúcspontján Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb diszkont légitársaságaként számon tartott SkyEurope palettájával. Véleményem szerint, különösen a gazdasági válság során a fogyasztói preferenciák átalakulása miatt az alacsony költségstruktúrával dolgozó – kritikus méretet meghaladó - diszkont légitársaságok lehetnek a szektor nyertesei. Ezek ugyanis általában véve a hagyományos légitársaságoktól képesek forgalmat elvonni, ami javuló kihasználtságot és stabil cash flow-t biztosít számukra. A ”poszt-SkyEurope” időszakban tehát még inkább ajánlatos lesz a tőzsdén kereskedhető, európai diszkont légitársaságokra odafigyelni.