A világ meghatározó gazdaságaira kitekintve azonos gazdaságélénkítő eszközök bevetését tapasztalhatjuk. A szeptember 5-én tartott, G20 csúcstalálkozót előkészítő pénzügyminiszteri értekezleten a felek egyetértettek abban, hogy korai lenne még a rendkívüli fiskális és monetáris gazdaságélénkítő intézkedések visszavonásáról beszélni, mivel gazdasági növekedést még számos kockázati tényező fenyegeti. Ez a döntés e pillanatban gazdaságpolitikailag indokolható. A döntéshozókra ráadásul nagy nyomás nehezedik állampolgáraik, választóik részéről a munkahelyek megőrzése miatt. Ennek érdekében az amerikai és a kínai jegybankok a nap 24 órájában nyomtatják a pénzt, a fejlett világ kormányai pedig adócsökkentéssel próbálnak több pénzt hagyni gazdaságaikban.
Érdemes lehet végiggondolni, hogy milyen hatások fenyegethetik a megfelelő ütemű kihátrálást ebből a gazdaságpolitikából. Vajon mik lesznek azok a tiszta és egyértelmű indikátorok a jegybankok és a kormányok számára, amelyek azt jelzik, ideje visszavenni a pénzbőségből? Netán a GDP növekedés vagy az inflációs mérőszámok alakulása? Mi van, ha GDP növekedés és a foglalkoztatottság alacsony marad és az infláció, eközben megugrik (stagfláció)? Lesz –e mersze a döntéshozóknak ekkor is a megfelelő ütemben visszavonni a most oly népszerű intézkedéseket?
Nyilvánvaló népszerűségi kockázatok merülhetnek fel például választások évében vagy nagy társadalmi feszültségek idején, amik az exit strategy végrehajtásának megfelelő ütemét veszélyeztethetik. Vajon egy kívánatosabbnál magasabb inflációs ráta közzétételekor lesz-e hajlandóság a pénzmennyiséget csökkentő fiskális és monetáris intézkedések meghozatalára?
De nézzük meg befektető szemszögből, hogy mibe érdemes a jelenlegi gazdasági környezetben fektetni.
A pénzmennyiség bővítésével sikerült meggátolni a részvényárfolyamok esését, sőt március óta a Dow Jones ipari index 40%-ot a Bux index pedig 110%-ot emelkedett. A piacból kiárazódott a teljes összeomlás és most az U, V, W, L alakú fellendülést találgatják az elemzők. A jelenlegi tőzsdei szintekről csak egy kiegyensúlyozott gazdasági növekedési pályára állás eredményezhet további boom-ot. Ehhez pedig mélyreható strukturális átalakításokra lesz szükség a főbb világgazdasági centrumokban. Véleményem szerint a reformok végrehajtása társadalmilag igen fájdalmas és ezért időben elhúzódó lesz. Éppen ezért én staglflációt, U vagy L alakú kilábalást valószínűsítek.
Az állampapírpiacokon szintén nincs sok keresni való, hiszen a hozamok történelmi mélységben, tehát az árfolyamok ugyanilyen magaságokban tartózkodnak a zéró közeli kamatpolitika miatt. Az infláció megugrásakor esni kezdenek majd az árfolyamok kamatemeléseket árazva.
Az ingatlanok ára a beragadt hitelállomány miatt jó ideig nyomott marad. Ráadásul a bankok óvatosabb üzletpolitikája és tőkehiánya miatt egy újabb hitelezési konjuktúra sem fogja élénkíteni a keresletet a közeljövőben.
A reálszférában az autóipar, a kiskereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor súlyos gondokkal küzd a tudatosabb fogyasztói magatartás miatt. Bármennyire is nagy a nyomás bankokon, hogy a számukra juttatott extra likviditásból hitelezzék a gazdaságot, igen óvatosan kell eljárniuk (kockázatkerülés), nehogy rossz helyre rakják ki a pénzeket tovább növelve ezzel rossz hitelállományukat.
Adott tehát egy megnövekedett pénzmennyiség a bankrendszerben, ami keresi a megtérülést és még inkább keresni fogja, ha az infláció elindul felfelé. Eközben a jó kockázat-hozam arányú befektetési lehetőségek köre elég szűkös.
Nem meglepő talán, hogy ilyen környezetben az arany felé terelődik a befektetők, spekulánsok figyelme. A sárga fém a klasszikus iskola szerint jó fedezeti (hedge) lehetőség az infláció ellen és sokszor jelentett már menekülési utat nehéz gazdasági-, történelmi időkben.
Ez a legésszerűbb magyarázat az arany árának rekordmagasságba menetelére, de vajon ez meddig tarthat? A folyamatot látva azt kell feltételeznem, hogyha az elkövetkezendő hónapokban közétett adatok megerősítik az inflációs vagy stagflációs forgatókönyvet úgy bátran számíthatunk az arany árának további emelkedésére.