Ortodox kalauz IMF nélküli kormányoknak

Az IMF-Európai Bizottság kettős világossá tette, hogy milyen előfeltételek esetén hajlandó tárgyalni egy új hitelmegállapodásról. A magyar kormány is világossá tette, hogy a feltételek lényegi részét nem kívánja teljesíteni. Nem tudjuk fog-e bármelyik fél engedni, és ha igen, melyikük. Mi lesz akkor, ha nem lesz IMF megállapodás, és a kormány pénzügyileg szorult helyzetbe kerül? Nem tudjuk, bár ortodox megoldásokban nincs hiány.

Mikor kerül egy kormány pénzügyileg szorult helyzetbe? Amikor képes még magát a piacról finanszírozni, de csak olyan - egyre emelkedő - kamatok mellett, amelyek az állami kötvénykibocsátást lényegében piramis játékká teszik. Az állam próbál ugyan mind itthon mind külföldön alacsonyabb kamatok mellett kötvényeket kibocsátani, de úgy nem veszi senki. A magas kamatokat viszont hosszabb távon nyilvánvalóan nem tudja az állam megfizetni. Mit tegyen ilyenkor a kormányzat, ha a magánnyugdíjakat már államosította? Szokványosnak a következő négy lépéses megoldás tekinthető.

Első lépés

Kormányzat felszámolja a jegybanki függetlenséget. A jegybanki devizatartalékokat a külső deviza adósság törlesztésére fordítja, és így nincs szüksége új hitel kibocsátásra a régi deviza tartozás visszafizetéséhez. Ezzel párhuzamosan jelentős jegybanki refinanszírozási hitelt nyújt az államhoz közelálló, vagy állami tulajdonban levő bankoknak. A jegybanktól kapott forrásokat a bankok a preferált vállalatoknak nyújtott hitelekre és államkötvény vásárlásra kell fordítaniuk. Az előbbi a gazdaság élénkítését célozza, az utóbbi az állampapír eladást segíti.

Második lépés

A belföldi állampapír kibocsátás az első lépésben meghozott intézkedések ellenére továbbra is akadozik. A kormány felkéri a kereskedelmi bankokat fokozott állampapír vásárlásra. A kérés olyan formában érkezik, amelyet a bankok nem tudnak visszautasítani.

Harmadik lépés

Az első lépés hatására jelentős tőke menekült el az országból, amely csökkentette a devizatartalékokat. A maradék már nem elégséges a legközelebb lejáró devizaadósság visszafizetésére, újat pedig még a korábbinál is magasabb kamatok mellett lehetne kibocsátani. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a kormány a háztartásokat devizaszámláik forintosítására kötelezi a piaci árfolyam alatti szinten. A forintosítás árolyamára az eddigi magyar gyakorlatot figyelembe véve 250 forintos euró árfolyam lehet az irányadó.

Negyedik lépés

Az első három lépésben meghozott intézkedések nem voltak elegendőek az államadósság megfelelő kezelésére, a devizatartalékok pedig drámaian alacsony szintre estek. A kormány bejelenti a külföldiek kezén levő állampapírokra vonatkozó államcsődöt. A belföldi kötvénytulajdonosoknak viszont nem kell félniük a nyílt államcsődtől. A saját szavazópolgáraiktól felvett kölcsön visszafizetését viszonylag ritkán tagadják meg demokratikusan választott kormányok. Az ő kötvényeiket majd az inflációval fogják elértékteleníteni.

Csak az első lépés a nehéz. Minden azt követő lépés valójában az előző következménye. Az első után már megállni nehéz, nem tovább lépni. A jegybank függetlenségének a felszámolása ideig-óráig ugyan megkönnyíti a devizaadósság törlesztését, de a várható tőkemenekülés miatt a deviza tartalékok a vártnál gyorsabban fognak csökkeni, és azért új deviza forrásra lesz szükség. A jegybanki refinanszírozási hitelek növelésével elő lehet segíteni, hogy a bankok államkötvényt vásároljanak, de ez nem más, mint pénzteremtés, aminek következtében nő az infláció. A belföldi kötvénytulajdonosok állampapírjai elinflálódnak.

Ilyen szokványos megoldásokat a magát a nem szokványos megoldások bajnokának valló kormány aligha alkalmazna. Ráadásul nyilván azzal is tisztában vannak, hogy a jegybank devizatartalékainak felhasználásának kísérlete jelentős tőkemenekülést idéz elő. Tudják, hogy az államkötvényeknek a bankokra tukmálása csökkenti a vállalatok számára rendelkezésre álló forrásokat, és ezért a gazdasági növekedést. Végiggondolták azt is, hogy a jegybanki refinanszírozásra épülő erőltetett vállalati hitelezés nem gazdasági növekedést, hanem inflációt generál. Ezért aztán a fent vázolt ortodox forgatókönyv teljesen valószínűtlen.