Irán a dollár fojtásában

124 hozzászólás

Felére eső olajexport, elszálló infláció, egekbe szökő munkanélküliség, recesszió és a cserekereskedelem visszatérése. Így néz ki az az ország, aki egy éve még a világ negyedik legnagyobb olajexportőre volt, és a közel-keleti politika egyik legfontosabb szereplőjének számít. Irán ma a túlélésért küzd, miután az Egyesült Államok bombák helyett a dollár erejével kényszeríti térdre az országot.

Az Irán elleni szankciók sorozata nem ma kezdődött, Amerika először 1980-ban vetett be politikai és gazdasági eszközöket a közel-keleti országgal szemben, amikor iszlamista fundamentalisták 52 amerikai állampolgárt ejtettek túszul az USA teheráni nagykövetségén, és az iráni kormány 444 napig nem engedte el őket. Az azóta eltelt több mint harminc évben Washington több hullámban is tett lépéseket Irán gazdasági ellehetetlenítésére, a 2012-es felvonás azonban mégis fordulatot hozott a két ország kapcsolatában.

A múlt év utolsó napján fogadták el ugyanis a minden korábbinál szigorúbb amerikai rendelkezéseket Iránnal szemben, ami a gazdasági kapcsolatok teljes megszakítása mellett az országot gyakorlatilag lekötötte a dollár alapú pénzügyi rendszerről. A törvény a hivatalos szövegében elítéli Iránt, mert az terroristákat és nukleáris fegyverkezést finanszíroz, kiegészítve azzal, hogy az iráni bankrendszer pénzmosási ügyletei kockázatot jelentenek a globális pénzügyi rendszerre is.

Elzárták a dollárcsapokat

Az életbe lépő rendelkezésben nemcsak az amerikai fennhatóságú intézményeknek tiltanak meg bármilyen tranzakciót az iráni bankokkal – beleértve az iráni központi bankot is –, hanem szankcionálnak minden olyan külföldi pénzügyi intézményt is, amely a törvényben meghatározott iráni bankokkal üzletet köt. Egyszerűbben fogalmazva Washington politikai-gazdasági erejénél fogva rettenti el a világot attól, hogy üzletet merjen kötni Teheránnal.

A teljes gazdasági izoláció annak a nyomásgyakorlási folyamatnak a része, amiben az euroatlanti szövetség államai meg akarják akadályozni az iráni atombomba kifejlesztését, egyben meghátrálásra késztetni a konzervatív iráni kormányt. Az amerikai álláspont szerint így lehet elkerülni az újabb közel-keleti háborút, miután egyre nő a feszültség Izrael és az őt fenyegető fundamentalista állam között.

Az amerikai lépés később kiegészült az Európai Unió rendelkezéseivel is. Brüsszel márciusban letiltotta az összes iráni pénzügyi intézményt a nemzetközi tranzakciókról, majd júliusban teljes olajembargót hirdetett meg. Irán ezzel elesett a világ két legerősebb devizájától, hiába értékesíti olajkészleteit, nem kap érte menedékdevizát. Az európai tiltás magára a szállításra is óriási hatással van, mivel eddig európai pénzügyi intézmények biztosították az iráni olajat szállító hajókat. Biztosítás nélkül – mivel egy olajszállítmány több százmillió dollárba kerül – nem lehet olajat exportálni.

Nincs hova eladni az olajat

Az embargóhoz csatlakozott a világ számos további országa, és Amerika az Iránnal jelenleg kapcsolatban álló húsz országnak is előírásokat fogalmazott meg. Eszerint az iráni olajtól függő országoknak folyamatosan csökkenteni kell az importált olajmennyiséget, majd mással kell kiváltani az iráni olajat. A fokozatosság mellett szól, hogy az USA nem szeretne hirtelen olajársokkot, és nem szeretné, hogy megromoljanak a kapcsolatai Kínával, Indiával, Japánnal és Dél-Koreával, akik jelenleg az iráni olaj legnagyobb importőrei.

A Washingtonnal szoros szövetségben álló Japán januárban bejelentette, hogy csökkenteni akarja 10 százalékos függőségét az iráni olajtól, és felfüggesztette pénzügyi kapcsolatait néhány iráni bankkal. Szeptember elején, ha vonakodva is, de Dél-Korea szintén feketelistára tett 102 iráni céget és 24 magánszemélyt; velük koreai vállalatok nem köthetnek üzletet. Emellett megígérte azt is, hogy megtilt minden koreai beruházást az iráni olaj- és gáziparba. A két távol-keleti ország együttesen a 26 százalékát adja az iráni olajexportnak.

Otthon már hiperinfláció fenyeget

A júliusi EU-s embargó és a nyugati pénzügyi intézmények kiszállása a rendszerből napi négyről kétmillió hordóra csökkentette az iráni olajexportot, ami 22 éves mélypontot jelent az ország olajkivitelében. Irán költségvetési bevételeinek 80 százalékát fedezték az olajból származó bevételek, így havi szinten több milliárd dollár esik ki az embargó miatt.

A másik legfontosabb hatás, hogy Irán sokkal nehezebben juthat dollárhoz vagy euróhoz, ezért folyamatosan csökkennek az iráni jegybank devizatartalékai. A csökkenő tartalékok miatt a jegybank korlátozza a devizaváltást, amit az iráni rial elértéktelenedése és a dollár feketepiacának terjedése kísér.

A hírek szerint augusztusban az iráni jegybank már az alapvető szükségleteket importáló cégek számára sem adott elég dollárt, akik így a hivatalos 12,260 rial-os dollárárfolyam helyett kénytelenek a feketepiacon elérhető 25,650 rial-os árfolyamon váltani. Január óta több mint hatvan százalékkal értékelődött le az iráni pénz, így a kormány által mért 23,5 százalékos infláció valószínűleg tündérmese a valósághoz képest, valójában a hiperinfláció veszélyével néz szembe az ország. Az IMF szerint az iráni központi banknak tavaly 106 milliárd dollárnyi devizatartaléka volt, ami a szokásos kereskedelmi volumen mellett 13 hónapra lenne elég az import fedezéséhez. A boltokból állítólag már most eltűntek a nyugati termékek, és jellemzően olcsóbb ázsiai árucikkek váltották őket.

Fekete aranyért sárga arany

Irán tisztában van azzal, hogy a túlélésre játszik, ezért megpróbál alkalmazkodni a körülményekhez. Kína maradt az ország legnagyobb kereskedelmi partnere (az olajexport fele ide érkezik), ide Irán a saját tankerjein szállít olajat, és leváltva az európai biztosítókat, államilag garantálja a hajók biztosítását. Japán egyelőre a saját biztosított hajóin folytatja az olajvásárlásokat, India pedig az olajért cserébe rizst, orvosságokat, mérnöki berendezéseket, és acélt ad Iránnak. Az olajszállítmányok egy részét India fizetheti rúpiával is, cserébe engedélyt adott iráni társaságoknak arra, hogy rúpiában nyissanak számlát Indiában.

Huszonkét iráni hajó még az előtt kezdett el a világ negyedik legkisebb országának számító Tuvalu zászlaja alatt hajózni, hogy az EU leállította volna a biztosítást iráni hajókra, majd újabb 6-12 hajó tanzániai zászlót kapott. Azóta amerikai nyomásra mindkét ország visszavonta a hajókra adott engedélyt, lehetetlenné téve az amerikai szankciók kikerülését. Törökország részben arannyal fizet az iráni olajért, az év első hét hónapjában a törökök ötször annyi aranyat exportáltak Iránba, mint a teljes 2012-es évben. A hírek szerint zajlik iráni kereskedelem török és azerbajdzsáni álcégeken keresztül is, valamint iraki bankok is részt vesznek pénzmosási műveletekben. Irán számára az új manőverek drágák, időigényesek és kockázatosak, de ezekkel a módszerekkel és a jelenlegi devizatartalékkal nyerhet néhány hónapot az ország.

Változás vagy bezárkózás?

Washington mindenesetre éberen ellenőrzi a friss szankciók betartását, és akár nyugat-európai bankokat is perbe fog, ha azok szankciók megsértésével gyanúsíthatók. Júniusban az igazságügy minisztérium és az ING Bank 619 milliós büntetés kifizetéséről állapodott meg a bank iráni és kubai ügyfeleinek illegálisan végrehajtott ügyletek miatt. Augusztusban a brit Standard Chartered fizetett 340 millió dollárt, miután iráni ügyfelei számára teljesített tranzakciókat. A banknak az eljárás során a New York-i működési engedélye is veszélybe került.

Az eredmények alapján úgy tűnik, az amerikai akció sikeres lehet Irán megtöréséhez, a kérdés csak az, hogy a megszelidítésére is alkalmas lesz-e? Iránban jövőre választásokat tartanak, ahol nem indul a jelenlegi elnök, Mahmúd Ahmadinezsád, és kérdés: változtat-e valamit a szavazás a diktatórikus államban. Lehet esélye újabb utcai lázadásoknak, a hatalom irányváltásának és politikai változásnak is, de ha nem jön be az USA számítása, a következő Észak-Korea a Perzsa-öbölben jöhet létre.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!