Fanyalogva szagolják a magyar levegőt a hitelminősítők

Vita arról, hogy Magyarország bóvli-e vagy nem 1. rész

48 hozzászólás

Nem ez volt a bóvli régen

Sokkoló: amikor az ősidőkben Milken papa teleszórta Amerikát az akkor újdonságnak számító bóvlikötvényeivel, azok 25 százalék körüli hozamot ígértek a befektetőknek – 3-4 százalék csak az általa felszámított jutalék volt.

  • Az első paradoxon: a nagy hitelminősítők által jelenleg bóvliba, azaz nem befektetési kategóriába sorolt magyar, euróban kibocsátott, 2-3 év futamidejű államkötvények 1 százalék alatti hozammal forognak. Bóvli kötvények 0,7 százalékos hozammal?
  • A második paradoxon: ha a piac sokszor nem a hitelminősítők értékelése alapján áraz egy pénzügyi terméket, akkor mi a fenének foglalkozunk a hitelminősítőkkel?
  • Az első paradoxon magyarázata: a piac bóvliba sorolja a magyar kötvényeket bóvliba soroló hitelminősítők véleményét.
  • A második paradoxon magyarázata: a minősítőkkel azért kell foglalkozni, mert a piac egy része kénytelen alkalmazkodni az ítéletükhöz.

Kicsit olyan ez, mint a korhatáros filmek a tévében: a legtöbb gyerek nem a korhatár-minősítés alapján, hanem a szülő, vagy a saját véleménye alapján nézi, vagy nem nézi meg az adott filmet. De persze vannak olyan szülők, akik komolyan veszik a kis körbe zárt számot a képernyő sarkában.

Tehát a korhatár nem azt jelenti, hogy az adott filmet nem nézi meg egy csomó korhatár alatti gyerek, ugyanakkor egyértelmű, hogy a korhatár hiánya megnöveli a filmet megnéző gyerekek számát.

Sokan nem vehetik

Visszatérve a kötvénypiacra: a magyar államkötvények árazása azt mutatja, hogy a kizárólag befektetési kategóriába fektető intézmények vásárlásai nélkül is nagyon komoly kereslet mutatkozik ezekre az értékpapírokra. Ez a kereslet a bóvli kategóriából történő kiugrás esetén tovább nőne – nagyságrendileg tízszer akkora tőke vásárolhat befektetési kategóriájú termékeket.

A minősítők és a piac vitájában szinte minden esetben a piacnak adok igazat, nincs ez másképpen a magyar államkötvények aktuális minősítése kapcsán sem. A piacon jellemző kockázati feláraink (például CDS-felár, lásd ábra) alapján nem a bóvlikategóriába tartozunk és nekem is ez a fundamentális véleményem. A hitelminősítők a fentiek alapján rosszul ítélik meg a magyar kötvények helyzetét.

forrás: MNB
forrás: MNB

Mi okozhatja a hitelminősítők vélhető tévedését? Többen politikai okokat emlegetnek, mások a leminősítési fázisban elhangzott kormányzati beszólások törlesztését okolják.

Az én véleményem szerint a fő ok, a hitelminősítőknél érzékelhető egyfajta szereptévesztés.

A hitelminősítők eredeti szerepe kétségtelenül az volt, hogy fehéren-feketén mondják meg, mekkora esélye van egy adott adósság visszafizetésének. Ha a visszafizetés tutinak tűnik, akkor AAA minősítésről beszélünk, a kockázatok növelésével pedig először az „A” betűk fogyatkoznak, majd megjelennek az ABC sorrend későbbi betűi (az S&P-nál a „D” jelenti a totális fizetésképtelenséget).

Ma a hitelminősítők komplex gazdaságpolitikai értékelést adnak egy adott országról, és a fő makroszámok mellett sokat foglalkoznak a politikával és az intézményrendszerrel. Ez természetesen indokolt, de nem szabad összekeverni a demokrácia állapotát vagy az éppen aktuális tankönyveknek megfelelő gazdaságpolitikát a hitel-visszafizetés képességével.

Kamatot akarnak

A kötvényeket megvásárló hitelezők ugyanis nem emberbaráti célból vásárolják a kötvényeket. Egyszerűen kamatot akarnak és a tőkéjük visszafizetését. Ezért örvendeznek, ha egy csomó embert kirúgnak a közszférából (kisebb költség, kisebb deficit), és egyáltalán nem sajnálják a nyugdíjasokat, főleg, ha a nyugdíj helyett kamatfizetésre megy el a pénz, azaz ők kapják meg a nyugdíjasok helyett.

A hitelezés egy kemény, kapitalista folyamat, annak minden előnyével és hátrányával.

A demokrácia, a gazdaságpolitika és a hitel-visszafizetési képesség között persze van összefüggés, de az nem függvényszerű. Vannak ugyanis demokratikusan működő országok, amelyek a csőd szélén táncolnak és vannak AAA minősítésű országok, ahol egy nem túl transzparensen működő büntetőügy végén levágják a kezed, ha lopással vádolnak. (Ez lehet, hogy már nem igaz, mert Szaúd-Arábia éppen most vesztette el az AA minősítését. Nem, nem a kézlevágások miatt, az nem zavarja a minősítést, csak lement az olajár.)

A pénznek nincs szaga

A hitelvisszafizetési képesség vizsgálata során tehát indokolt a komplex kép megalkotása, de nagyon fontos a súlyok megfelelő használata. A hitelminősítők magyar devizás államkötvényekre vonatkozó jelenlegi értékelése véleményem szerint alulsúlyozza a pénzügyi mutatószámokban tetten érhető egyértelmű javulást és felülsúlyozza a sajátos magyar gazdaságpolitika és az intézményrendszer tagadhatatlan, de a devizakötvények törlesztése szempontjából kevésbé fontos problémáit.

Máshogyan megfogalmazva: amíg a hitelminősítők némi fanyalgással ammóniaszagot vélnek a magyar gazdaságpolitika levegőjében felfedezni, addig a befektetők Vespasianus császárral értenek egyet, miszerint igenis, a pénznek – azaz a hitel-visszafizetésnek – nincs szaga*.

*Vespasianus Nero halála és az egy évig tartó polgárháború után üresen vette át az államkasszát (69). Változatos, mondhatni unortodox adókkal és gazdaságélénkítő politikával próbálta meg feltölteni a kincstárat. Kreatív adóinak egyike az utcai illemhelyek megsarcoltatása (különadó?) volt.

Ezeket a vizeldéket általában gyapjúkallózók üzemeltették vagy bérelték, mivel a vizelet ammóniát tartalmaz, amelyet a gyapjú tisztításához használtak. A császár azzal érvelt, hogy a kallózók ingyen jutnak hozzá munkájuk egyik nyersanyagához, vagyis adót kell fizetniük az ammónia beszerzése után.

Fia, Titus egyszer szemrehányást tett neki, amiért kieszelte a vizeletadót. Vespasianus erre az orra alá dugta az első befizetésből származó pénzt (pecuniam), és megkérdezte, bántja-e a szaga (num odore offenderetur). Titus azt mondta, nem; mire ő közölte, hogy pedig ez bizony a vizeletből való. 

Az elemzés készítője az Alapblog szerzője.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?