A szén folytatja 200 éves diadalmenetét

GettyImages-74158299

Európában az egyre erősebb társadalmi és politikai nyomás, az Egyesült Államokban az olcsó palagáz, míg Kínában a légszennyezés okozta egészségügyi problémák rohamos növekedése árnyékolja be a széntüzelésű erőművek jövőjét. Vajon mindez a globális kereslet visszaeséséhez vezet majd? Végképp leáldozóban a szén szerepe?

legfrissebb energiapiaci kutatásunk  alapján aligha. Véleményünk szerint amennyiben nem jelentkezik drasztikus változás az energiapiaci trendekben, a szénkereslet relatív állandó, akár növekvő maradhat a következő években. Ennek legfőbb oka pedig a fejlődő ázsiai országok csillapíthatatlan energia-éhsége.

Természetesen vannak olyan tényezők, melyek lassíthatják a szénkereslet-növekedést, ilyen például a vártnál lassabb globális GDP növekedés, vagy a megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelés és az energiatárolás mai optimista várakozásokat is meghaladó bővülése. De ilyen tényező lehet egy összehangolt, globális szabályozói fellépés is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kordában tartására – egy elméletileg elképzelhető, de nagyon nehezen megvalósítható forgatókönyv.

Ha azonban ezek a relatív alacsonyabb valószínűségű kimenetek nem valósulnak meg, akkor a közeljövőben a szén fontos szerepet játszik majd a világ energiapiacán – aminek számos következménye van mind a széntermelőkre és szénerőművekre, mind a környezetünkre. Utóbbi talán a legkritikusabb – a szénfelhasználás változatlansága ugyanis egyértelműen aláássa a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményben kitűzött célt: hogy a légkör felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon.

A szén iránti kereslet 200 éve növekszik (az elmúlt 100 évben évente 1,6 százalékkal), ezen még az sem tudott változtatni, hogy a közlekedésben a szén vezető szerepét immáron egy évszázada felváltotta az olaj. Manapság a világ energiatermelésének egyharmadát a szén adja, mely elsősorban annak köszönhető, hogy könnyedén elérhető, szállítható, és a tárolható – kiszolgálva az iparosodó gazdaságok energiaéhségét. Ennek megfelelően a világ szénkeresletének 76 százalékát ma már Kína és a fejlődő gazdaságok adják. Ezen országok 2016-ban 70 gigawattnyi új kapacitást építettek ki (összehasonlításképpen a Mátrai Erőmű kapacitása ~0.9 GW).

Persze ezek a számok nem a teljes képet mutatják: az elmúlt 3 évben több szénbázisú erőműprojekt hiúsult meg vagy került parkoló pályára összesen 440 gigawattnyi kapacitással – csak Kínában 250 gigawattnyi erőműprojektet halasztottak el vagy szüntettek meg végleg a potenciális befektetők.

Ugyanakkor jelenleg is 220 gigawattnyi új széntüzelésű erőmű épül, elsősorban Ázsiában. A kontinensen a növekedés motorja immáron nem Kína, ahol várhatóan a 2020-as években tetőzik majd a fogyasztás – hanem más országok: Indiában 50 gigawattnyi kapacitást építenek, amely az ország jelenlegi széntüzelésű erőműveinek 20 százalékát teszi majd ki. Ezzel párhuzamosan Indonéziában, Tajvanon, Vietnámban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Pakisztánban, Bangladesben is hatalmas szénre épülő erőmű beruházások folynak vagy vannak előkészítés alatt.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan alakul majd a szén iránti kereslet a jövőben, a világ országait három fő csoportra osztottuk: OECD tagországok, Kína illetve nem-OECD tagországok (rájuk „fejlődő országok”-ként hivatkozunk).

Az OECD országok többségében, így Európában az energiatermelő vállalatok kizárták újabb széntüzelésű erőművek építését. A már meglévő létesítmények kihasználtsága is csökken a legtöbb országban, köszönhetően a megújuló energiaforrások térnyerésének.

Németország, Franciaország, Olaszország az Egyesült Királyság, Ausztria Hollandia, Portugália és Finnország kormányzati vezetői a szénnel működő erőművek leállítását tervezik 2025 és 2030 között. Számos szabályozói lépés, például a széndioxid kvóta (tonnánkénti kibocsátás) 15 dollárra történő növelése gyakorlatilag ellehetetlenítené a szénalapú energiatermelés szerepét. Ami azt illeti, ezt az árat már a 2020-as években elérhetjük. Ennek pénzügyi hatása szignifikáns, de nem elviselhetetlen - úgy becsüljük, hogy a széntüzelésű erőművek idő előtti leállítása Európában kb. 180 milliárd dolláros költséget jelentene.

Eközben az Atlanti óceán túlpartján az Egyesült Államokban a palagáz forradalom forgatta fel az energiahordozók piacát. Jól szemlélteti ezt az elmúlt 10 évben történt 4,7 százalékos éves visszaesés a szén tekintetében. Valószínű, hogy ez a trend a jövőben is folytatódik majd. Ugyanakkor a szénalapú energiatermelés rövid időn belüli leállítása még jelentős, 100 milliárd dolláros befagyott költség lenne az ország számára.

A többi OECD ország, mint például Japán vagy Ausztrália jellemzően nagyobb mértékben függ a széntől – különösen Japán, ahol a Fukushimai atomerőmű-baleset után fellendült a szén szerepe. Úgy becsüljük, hogy a széntüzelésű erőművek lekapcsolása 150 milliárdos költséget jelentene.

Kína volt a szénkereslet motorja a kora 2000-es évektől kezdve, a 2016-ban kiépített 70 gigawattnyi kapacitásból 35 Kínában épült ki. Ennek ellenére, a 2020-as években már csökkenő kínai kereslettel érdemes számolni. A kormányzat a kevésbé szennyező, megújuló energiaforrásokat részesíti előnyben, annak érdekében, hogy javítson az ország nagyvárosainak levegőminőségén. Ennek érdekében számos lépést tettek és terveznek, például a helyi szénkitermelés csökkentését, a szénalapú fűtés arányának jelentős csökkentését vagy a régebbi, leginkább szennyező szénerőművek bezárását.

Ezzel együtt mindez korántsem a végjáték Kína és a szén kapcsolatában. Az ország jelenleg is 920 gigawattnyi energiát termel a szénnek köszönhetően, és a csökkenés semmiképpen nem lesz drámai a jövőben. A kapacitás jelentős része 2000 és 2016 között épült ki, a kínai szénerőművek átlagéletkora 11 év, és tekintve, hogy a hasonló erőművek átlagosan 60 évig üzemelnek, még várhatóan évtizedekig pöfékelhetnek majd.

bcgszén

Ezzel párhuzamosan, tekintve, hogy mekkora szerepet tölt be a szénkitermelés a kínai gazdaságban, valószínűtlen, hogy a politikai vezetők vállalják a kitermelés igazán jelentős csökkentésével járó politikai kockázatokat. Ilyen környezetben, Kína szénfüggőségének teljes eltörlése kifejezetten komplex kihívás lenne. A legjobb opciót a megújuló energiaforrások és a gáz együttes használata jelentené. Ugyanakkor ez még mindig drágább opció, mint a szén. A szénről történő leválással járó 1,3 trillió dolláros BCG által számított költség pedig a bizonyára nagy számokhoz szokott kínai vezetést is megrémisztené.

A fejlődő országokban a szén szerepe megkérdőjelezhetetlen és várhatóan az is marad a jövőben. A gáz a rendelkezésre álló készletek hiánya, a szállítható LNG pedig a járulékos költségek miatt nem jelent működőképes, vagyis gazdaságilag racionális alternatívát. Persze ezekben az országokban is teret nyernek a megújuló energiaforrások: például Indiában konkrét lépéseket tettek a napelemekre vonatkozó vámok eltörlésével. A kormányzat célja, hogy 2022-re 175 gigawattnyi megújuló forrásokra épülő kapacitással rendelkezzenek szemben a jelenlegi 60 gigawattal. Ugyanakkor ez várhatóan az ország energiatermelő kapacitásainak még mindig csak egyharmadát jelenti majd, miközben a szén a kapacitás felét teszi majd ki.

Számításaink szerint a fejlődő gazdaságok számára 700 milliárd dolláros költség lenne a szén rövid távon való kiváltása az energiatermelésben, amiből 350 milliárd dollárt tenne ki csak az egyébként fiatalnak mondható eszközök idő előtti leírása.

Úgy gondoljuk, hogy a szén a jövőben is a globális energetikai piac jelentős energiahordozója lesz. Gyenge gazdasági növekedés, forradalmi változások a megújuló energiaforrások tekintetében vagy egy esetleges globális szabályozói összefogás a káros gázok kibocsátásának csökkentésére persze megváltoztathatják a képletet. Habár ezek jelenleg nem tűnnek valószínű forgatókönyvnek. A szén folytatja a 200 éves diadalmenetét, ugyanakkor merőben más környezetben, mint eddig.

A befektetőknek ugyanakkor fel kell készülniük egy jóval volatilisebb piaci környezetre, amiben – elsősorban a fejlett piacokon – még tovább nő az eszközökhöz kapcsolódó piaci és regulációs kockázat.

(Borítókép: Szénbánya a háttérben szénerőművekkel Németországban - fotó:  Ralph Orlowski / Getty Images Hungary)

 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?