Miért nem vállal munkát a magyar kisgyerekes anya?

93 hozzászólás

Nemzetközi viszonylatban a kisgyermekes anyák munkavállalása Magyarországon (13% 2014-ben) kiugróan alacsony, mind az OECD átlagához (53%), mind a szomszédos országok átlagához (56%) viszonyítva (1. ábra).

Az OECD legfrissebb keresztmetszeti adatai 2014-esek, ezeket használjuk. 0-2 éves korú gyermekkel rendelkező 15-64 éves nők foglalkoztatási aránya. Szomszédos országok átlaga nem súlyozott. Jelen cikk nem kíván állást foglalni abban a kérdésben, hogy mi a kisgyermekes anyák foglalkoztatásának optimális mértéke, csupán a nemzetközi átlagtól való eltérés okait feszegeti.

Ennek számos oka lehet, szerepe lehet például a kulturális különbségeknek vagy az állami családtámogatási rendszereknek is, de nemzetközi összehasonlításokban gyakran szokás a gyermekek napközbeni ellátását végző rendszerek hozzáférhetőségét és költségét is vizsgálni.

Egy 2015-ös KSH-elemzés szerint a gyermeknevelési ellátásra jogosult (magyar) nők háromnegyede azt tervezte, hogy a gyermek 3 éves koráig otthon marad, úgy vélekedve, hogy kisgyermekének édesanyja mellett a legjobb. Míg ebben a döntésben a bölcsődék hiányának/költségének látszólag kis szerepe volt,

a megkérdezettek egyharmada a bölcsődei hálózat fejlesztését jelölte meg, mint azt az intézkedést, mely leginkább segítené a mihamarabbi munkába való visszatérést.

Forrás: OECD, saját szerkesztés. 2014. Átlagok nem súlyozottak, Szerbia és Ukrajna adatai nem ismertek
Forrás: OECD, saját szerkesztés. 2014. Átlagok nem súlyozottak, Szerbia és Ukrajna adatai nem ismertek

Az angol családok magas költsége egyébként nem meglepő, hiszen 3 éves kor alatt a költségek legnagyobb részét a szülők fizetik, csak kevésbé tehetős családokból származó 2 évesek esetében kap hangsúlyosabb szerepet az állam. Továbbá igen magas az előírt gyermekgondozók aránya: 2 éves kor alatt 3 gyermekre jut egy gyermekgondozó.

A bölcsődék költségei terén Magyarország sok más országhoz képest előkelő helyen szerepel (2. ábra), hiszen az OECD 2016-os kiadványa alapján egy kisgyermek napközbeni ellátása a családok nettó jövedelmének csupán 4%-át teszi ki, ami jelentősen alacsonyabb, mint az OECD átlag (13%) vagy például Anglia (34%), Írország (27%), vagy Hollandia (20%) értékei (Az adatok 2012-esek).

Az adatok egy-egy ország tipikus gyermekeket ellátó intézményére vonatkoznak: Magyarországon a bölcsődések több mint négyötödét klasszikus bölcsődébe íratták be, melyek döntő többségét önkormányzatok tartják fenn.

Jelentős költségbeli különbségek lehetnek viszont Magyarországon aszerint, hogy egy kisgyermek állami vagy magánintézménybe jár.

Vajon hogyan viszonyul a családok költsége ez utóbbi esetben a magyar, illetve a többi ország tipikus intézményeihez képest? Döntenek-e néhányan/sokan úgy, hogy a magánbölcsődék árai mellett nem érdemes visszatérni a munkába?

Az elmúlt években növekedett a férőhelyek száma a klasszikus bölcsődékben. A férőhelyhiány miatt elutasított gyermekek száma 2017 májusában 2 201 volt, a férőhelyek csupán 5%-a. Ez a szám viszont nem foglalja magába azokat a gyermekeket, akik nem is jelentkeztek, például azért, mert nem volt helyben bölcsőde, nem láttak esélyt a szülők a felvételre, vagy nem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentumok (például hazaköltözők esetében). Ilyen esetekben, illetve egyéb szempontoktól vezérelve – úgymint csoportlétszám, speciális foglalkozások – a szülők a klasszikus bölcsődéken túli más megoldásokat is kereshetnek.

A továbbiakban a tipikusan civil szektor/non-profit társaságok által fenntartott családi bölcsődékkel foglalkozunk, ahova 2017-ben 5743 gyermeket írattak be; a többi forma a beíratott gyermekek csekély arányát (3% alatt) fedi le.

Forrás: OECD Society at a glance 2016, saját szerkesztés. Adatok 2012-esek és egy tipikus gyermekellátó teljes havi díjára vonatkoznak, az átlagjövedelem 167%-át kereső családban, családi kedvezmények után. Átlagok nem súlyozottak, Szerbia, Ukrajna és Románia adatai nem ismertek.
Forrás: OECD Society at a glance 2016, saját szerkesztés. Adatok 2012-esek és egy tipikus gyermekellátó teljes havi díjára vonatkoznak, az átlagjövedelem 167%-át kereső családban, családi kedvezmények után. Átlagok nem súlyozottak, Szerbia, Ukrajna és Románia adatai nem ismertek.

Ehhez megbecsüljük, hogy egy kétgyermekes család a nettó jövedelmének mekkora hányadát költi családi bölcsődére, feltételezve, hogy csak a fiatalabb gyermek bölcsődekorú. (A keresetek medián értéke nem állt rendelkezésünkre, így csak átlagokkal számoltunk.)

Az OECD módszeréhez hasonlóan, azt feltételezzük, hogy a házaspár egyik tagja az országos/nagyrégióra jellemző átlagot keresi, míg a másik ennek az összegnek a 67%-át, és ezekből adóznak és járulékokat is fizetnek. Számolunk továbbá családi pótlékkal, családi adókedvezménnyel és gyeddel (mely a gyermek 2 éves koráig jár), illetve egy másik szcenárióban gyessel (mely alapesetben a gyermek 3 éves koráig jár a gyed után).

Forrás: Szociális ágazati portál, családi bölcsődék honlapjai, KSH, saját szerkesztés. A minta a családi bölcsődék 6%-át fedi le, minden megye szerepel. A sok családi bölcsődével rendelkező megyéknél véletlenszerűen kerültek be a családi bölcsődék a mintába. (Számos családi bölcsőde térítési díjai nem könnyen hozzáférhetőek, így ezek kikerültek a mintából, tipikusan kisebb községek vagy feltehetően drágább fővárosi családi bölcsődéknél ez különösen jelentős lehet.)
Forrás: Szociális ágazati portál, családi bölcsődék honlapjai, KSH, saját szerkesztés. A minta a családi bölcsődék 6%-át fedi le, minden megye szerepel. A sok családi bölcsődével rendelkező megyéknél véletlenszerűen kerültek be a családi bölcsődék a mintába. (Számos családi bölcsőde térítési díjai nem könnyen hozzáférhetőek, így ezek kikerültek a mintából, tipikusan kisebb községek vagy feltehetően drágább fővárosi családi bölcsődéknél ez különösen jelentős lehet.)

Azt látjuk (3. ábra), hogy bár jelentősen magasabb a családok bölcsődei ellátásra fordított költsége (11% és 14% az országos átlag, gyeddel illetve gyessel számolva) az állami bölcsődei ellátáshoz viszonyítva, még így is a 2. ábrán feltüntetett országok középmezőnyében kapnánk helyet. Ez igaz a Közép-Magyarország régióra is, ahol országos viszonylatban (a családi jövedelmhez képest is) drágább ez a szolgáltatás.

Konklúzióként érdemes megemlíteni, hogy mindenképp pozitívum a klasszikus bölcsődei férőhelyek számának bővítése, hiszen a családok számára ez az ellátás tipikusan jelentősen olcsóbb, mint sok más megoldás.

A családi bölcsődék átlagos családi jövedelemhez viszonyított árai ugyanakkor más országbeli szülők gyermekellátási költségeihez képest nem kiugróak,

beleértve olyan országokat is, ahol jelentősen magasabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya. Így ez (is) arra enged következtetni, hogy az anyák otthonmaradásánál más szempontok hangsúlyosabbak. Ilyen lehet például a KSH-elemzés által is említett vélekedés, miszerint óvodáskor előtt jobb a kisgyermeknek, hogyha édesanyja mellett otthon van, mintsem bölcsődében.

A cikk a BCE MNB Tanszék blogjának vendégposztja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?