Milyen hatásai lehetnek a válsághelyzetnek a biztosítási szektorra?

A Covid19 járvány biztosítási szektort elérő hatásait sokkal nehezebb megbecsülni, mint más ágazatok esetében. A szektor egyes termékein a járvány egészen biztosan növeli a biztosítók hasznát, más termékeknél durva kárkifizetések várhatók, továbbá a szektort idehaza is nehéz helyzetbe hozhatja, hogy az új szerződések megkötése nehézségekbe ütközik, és juthatnak olyan helyzetbe az egyes szerződött ügyfelek, hogy nem tudják fizetni meglevő biztosításaikat.

Nem életbiztosítások

A nem életbiztosításoknál a vállalati és lakossági szerződés típusok biztosítókra gyakorolt hatása eltérő lehet. A fennálló lakossági szerződések kárkifizetései pl. a CASCO vagy kgfb biztosítások esetében rövidtávon jelentősen mérséklődnek a lecsökkent járműforgalom miatt. Mivel szektor szinten a kárráfordítások jelentős részét a gépjármű-felelősségbiztosítások és egyéb gépjármű-biztosítások tették ki 2019-ben, mivel a nem életbiztosítási kötelezettségek nettó kárráfordításának 41%-át a kgfb, 22%-át pedig az egyéb gépjármű-biztosítások adták ezért ennek pozitív hatásai érzékelhető mértékűek lesznek az eredményben, minél tovább tart a válság annál inkább.

A megtakarítás itt is érzékelhető lehet, mivel a nem életbiztosítási kötelezettségek nettó kárráfordításának 2019-ben 26%-át tették ki a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítások (ebben nemcsak a lakossági szerződések vannak benne). Eddig tartanak a pozitív hatások, több más terméktípusnál, és az általános működési környezeten is feltehetőleg veszteségeket kell elkönyvelnie a szektornak.

Az új szerződések megkötésében, ágazatonként eltérő mértékben, jelentős visszaesés várható. Hogy a legegyszerűbb példát említsük, az utasbiztosításoknál beláthatatlan ideig gyakorlatilag megszűnik az üzletkötés. Az új állományszerzés lehetetlenné válik azokban az ágazatokban is, ahol az üzletszerzés elsődleges csatornája a személyes értékesítéssel az ügynökrendszeren keresztül történik, például az életbiztosítások jelentős része.

Ennek egyik tényezője az egyes munkáltatók által benyújtott kártérítési igények lehetnek. Ennek alapja lehet, hogy a nem biztosítottak elegendő védelmet a munkavállalóik számára főként azokban a szektorokban, amelyekben a munkavállalók a leginkább ki vannak téve a járványnak: egészségügy, kiskereskedelem, szállítás, rendvédelem, gyártás.

Jelentős károk várhatóak az üzemszünet biztosítások területén, hiszen számos vállalkozás már most is küzd a kényszerű leállás, az ellátási láncok alul teljesítésének, vagy akár összeomlásának következtében fellépő kiesés nehézségeivel, és ez várhatóan csak fokozódni fog.

A nagyobb rendezvények, sportesemények biztosításai között már számos olyan található, amelyben szerepel ez a káresemény, de ma még nem tudjuk, hogy legnagyobb koncertek, fesztiválok, és sportesemények, vagy akár az olimpia milyen biztosítási lefedettséggel rendelkezik. Ezen a soron akár nagyon komoly összegek is megjelenhetnek, és ez lehet talán leginkább hatással a viszontbiztosítási szektorra, mivel általában ők egy bizonyos limit feletti kárkifizetéseket térítik meg a biztosítótársaságok felé.

Egészség-, betegségbiztosítások

Az egészség-, betegségbiztosítási üzletág hatásai globális szinten eltérő mértékben jelentkezhetnek. A COVID-19 járvány hatásai nagyon komolyak lehetnek olyan országokban, ahol az egészségügy jelentős része a magán egészségbiztosításokon alapul, mint például az USA-ban, sokkal kisebb lehet azonban a mértéke olyan országokban, akkor az állami egészségügy szerepe jelentős, mint például Magyarországon, és természetesen a fertőzöttek száma is jelentősen befolyásolja a kárfizetések mértékét.

Életbiztosítások

A klasszikus életbiztosítási termékek esetében kettős hatás érvényesülhet. Azokban az országokban, ahol a vírus okozta halálozási szám magas, ott a kárkifizetés jelentős növekedésére lehet számítani az életbiztosítások területén. azonban az olyan Magyarországon kevésbé népszerű, biztosítások esetén, ahol a biztosító egyfajta járadékfizetést (nem egyösszegű, hanem rendszeres kifizetés) biztosít pedig pozitív eredményhatás érvényesülhet.

Ugyanakkor a befektetéssel egybekötött élet vagy nyugdíj biztosításokra a pénzügyi piac volatilitása is hatással van. A kamatlábak csökkenése bár nem kizárólag az életbiztosítási üzletágra van hatással, mégis mértékét tekintve itt a legjelentősebb, emellett a részvénypiaci volatilitás (amely megfigyelhető volt az elmúlt hetekben is) is érzékenyen érintheti ezeket a befektetéseket, hiszen nem fognak tudni hosszabb távon megfelelő hozamot realizálni az ügyfelek számára, amely ezen termékek iránti kereslet jelentős visszaesését eredményezheti.

Szintén állománycsökkenéshez vezethet, ha a biztosító társaságok a hirtelen kialakult helyzethez nem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni, így nem képesek megfelelő minőségben kiszolgálni ügyfeleiket.

A többi iparághoz hasonlóan a biztosítási szektornak is számolnia kell tehát a globális gazdaság hirtelen lassulásával, ami gátat szabhat a biztosítási szektor növekedésének is a biztosítható kitettségek, potenciális szerződések csökkenése miatt.

Az egyik feladat most a hazai biztosítási szektorban az ügyfelek bizalmának fenntartása. Jelen helyzetben számos ügyfél szembesül(t) például azzal, hogy biztosítási szerződése milyen kizárásokat és korlátozásokat tartalmaz a pandémia helyzetére vonatkozóan. Amennyiben a szerződés megkötésekor ezek megfelelő kommunikációja elmaradt, és az ügyfelek nincsenek tisztában a biztosításuk feltételeivel, akkor az ügyfelek úgy érezhetik, hogy nem kapják meg a megfelelő szolgáltatást és megrendülhet a bizalmuk a biztosítókban. Ezekben a helyzetekben nagyon fontos a beérkező kárigények és panaszok megfelelő és időben történő kezelése, az ügyfelek felé történő kommunikáció minősége, amit a távoli kiszolgálás, és az otthonról történő munkavégzés okozta hatékonyságvesztés árnyékában nem lesz könnyű megoldani.

A korábbi válságok kapcsán az operatív költségek csökkentése volt a válasz a bevételcsökkenésre ebben a szektorban, de ez a mostani helyzet jól mutatja, hogy a korábban elmaradt informatikai és folyamatfejlesztési beruházások mennyire hiányoznak válsághelyzetben. Összességében a biztosítási szektorra is jelentős kihívások várnak, és kulcsfontosságú lesz a gyors és megfelelő reakció a menedzsment részéről, ugyanakkor a kialakult szükséghelyzet akár fel is gyorsíthatja a szektor digitalizációját.

(Borítókép: Bődey János / Index)