A főnök sokat beszél, de nem motivál

Történelmi változás zajlik a munkavégzés területén. Míg eddig szigorú jogszabályi előírások vagy munkaszervezési okok miatt nem sok magyarországi munkáltató támogatta az otthoni munkavégzést, a koronavírus járvány hatására napokon belül milliók kezdtek otthonról dolgozni, illetve tanulni.

Az alábbiakban egy sokmilliónyi posztot vizsgáló közösségi média elemzés és egy 700 fős online kérdőíves kutatás eredményeit felhasználva arra kerestük a választ, hogy miként sikerült alkalmazkodni a home office-hoz.

A járvány mindent elhomályosít és az országot jobban féltjük, mint magunkat

A közösségi média vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy a koronavírust komoly veszélynek tartják a felhasználók. A járvánnyal kapcsolatos posztok jóval meghaladták az egymilliót, amihez közel 20,6 millió interakció társult.

A kérdőíves felmérést kitöltők fele tartja úgy, hogy Magyarország számára nagyon jelentős veszélyt jelent a koronavírus. Ennél kevesebben gondolják, hogy saját anyagi helyzetük is veszélyben van, bár a felmérés két és fél hete alatt ez az arány folyamatosan növekedett.

Hasonlóan optimisták a saját egészségükkel kapcsolatban, bár érthető módon itt az 56 évnél idősebbek magasabb arányban érzik veszélyben magukat.

Bizonytalan ideig tartó home office, közösségi összetartással

A gazdaságban uralkodó bizonytalanságérzetre jó példa, hogy a munkáltatók magas arányban kértek otthoni munkavégzést, viszont többségük határozatlan időre. Azon kevesek közül, akik végdátumot is határoztak meg, úgy vélik április 30-val véget érhet a karantén.

A közösségi médiában az otthoni munkavégzés megítélése jelentősen változott. A március 2-át követő héttől a negatív hangvételű, az otthoni munkavégzés kihívásait és nehézségeit hangsúlyozó posztok száma jelentősen meghaladta a pozitív bejegyzések számát.

A kezdeti félelem és a megvalósíthatóság miatti szkepticizmus mellett egyre többen osztották meg pozitív tapasztalataikat.

A pozitív hangnem növekedése két tényezőre vezethető vissza. Egyfelől a felhasználók igyekeznek virtuális közösségben egymásnak segíteni, másfelől az optimista hangvétel a #maradjotthon kampánynak is köszönhető. Sokan úgy vélik, hogy az otthonmaradással, a távmunkához való jó alkalmazkodással hozzájárulnak a vírus legyőzéséhez és teljesítik a társadalmi kötelezettségeiket.

Társadalmi szintű kihívás az otthoni munkavégzés kezelése

A járványhelyzet előtt speciális vagy kiemelt élethelyzethez kapcsolódtak a home officeról szóló nem szakmai fókuszú beszélgetések. Ezek a felhasználói diskurzusok elsősorban a kismamák speciális élethelyzetéhez kapcsolódtak, a járvány hatására azonban országos érintettségű témává változtak.

A felmérés szerint minden ötödik kérdőívkitöltő számára relatív új élmény az otthoni munkavégzés, így nem csodálkozhatunk, hogy náluk kétszer akkora arányban találkozunk olyanokkal, akik nem teljesen tudják ellátni a feladatukat home officeból.

A munka és magánélet összeegyeztetése a gyermekes háztartásoknál a legnehezebb

A közösségi média beszámolók alapján mivel a legtöbben akkor kezdték a home office-t, amikor a gyerekek az otthoni tanulást, az egyik legfőbb kihívást a két különböző élethelyzet összeegyeztetése jelentette. Kezdetben ez hatalmas stresszforrást és hatékonyságcsökkenést okozott a beszámolók alapján

Egy felhasználó például így fogalmazott: „Valljuk meg, sokak számára az az igazi challange, hogy home office mellett home hotelt és home schoolt üzemeltetnek...”

Leginkább a négy- vagy annál több fős háztartások vélekednek úgy, hogy nem tudják megfelelően ellátni feladatukat. Különösen igaz ez, ha az elmúlt évben nem dolgoztak otthonról.

Ezen kívül az egyedül élőknél magas azok aránya, akik rossznak ítélik meg teljesítményüket. Lehetséges, hogy itt a karantén miatt felerősödött magány érzése is rontja a közérzetet, nehezíti a munkát.

A főnök sokat egyeztet, de nem motivál eleget

A járványhelyzet miatti otthoni munkavégzés azt is megköveteli, hogy más típusú feladatokat végezzünk el, mint korábban. A felmérés szerint a kitöltők felének kell kis, vagy közepes mértékben változtatnia eddigi tevékenységén.

Ezt a közösségi média elemzés is alátámasztja, ahogy a munkavállalókat, úgy a munkaadókat, vezetőket is váratlanul érte a kialakult helyzet, így az időszakban a szervezési nehézségek, kihívások is előtérbe kerültek.

„Mi minden reggel státuszolunk. én is optimista vagyok a home officeban, bár nem tudom, hónapokig hogy lehet majd idegileg bírni! Sok erőt kívánok és higgadtságot!” - fogalmazott egy közösségi média felhasználó.

A kérdőívkitöltők többsége úgy érzi, szervezete jelenlegi vezetési gyakorlata megfelel a távmunka követelményeinek. Leginkább a vezetők ösztönzési készségével elégedetlenek, pedig a munkavállalók számára a motiváció az egyik legnagyobb kihívás a home office-ban.

A járványhelyzet alatti home office alatt sokan többet egyeztetnek a főnökükkel, mint korábban. Ez lehet egyrészt pozitív, hisz csökkenti a magány érzetét, de akár a stresszt is növelheti.

Érdekes módon, a középvezetőknél nagyobb arányban nőtt a beosztottakkal való kapcsolattartás, mint a feletteseik felé, azaz a hierarchiában „lefelé” növekszik az egyeztetés száma.

A későn digitalizálóknak csökken a teljesítményük

A közösségi média platformokon megosztott negatív bejegyzések nagy része a technológiai adottságokra fókuszált. A felhasználót és munkáltatójukat is váratlanul érte a home office, nem voltak felkészülve sem eszközökkel, sem megfelelő térrel. Egy véleményező így jellemezte a helyzetet: „Nálunk sem a skype, sem a zoom nem jött be. A kollégák egy része sohasem ér rá, vagy nem is ért hozzá. Marad az email ... meg az éjszakázás.”

A kérdőíves felmérés alapján egy kétsebességes digitalizációnak lehetünk tanúi: akik már korábban is alkalmaztak különféle digitális eszközöket, azok könnyebben alkalmazkodtak a változáshoz, ellentétben az e téren kevésbé fejlett cégekkel. A technológiai hatásban leginkább a chat és a telekonferencia megoldások használata ugrott meg a home office során.

Legkevésbé a projektmenedzsment és kollaborációs programok alkalmazása terjedt el ebben az időszakban, valószínű azért, mert ezeket nehezebb átültetni a mindennapi gyakorlatba. Fontos viszont, hogy azok a válaszadók, akik már korábban is használtak ilyeneket, azok sokkal nagyobb arányban érzik úgy, hogy otthonról is el tudják végezni a munkájukat.

Miként lehet egyszerűbb és eredményesebb az otthoni munkavégzés?

A hatékony és stresszmentes home office eléréséhez a vállalatoknak az alábbiakra szükséges fókuszálniuk:

• Jó gyakorlatok megosztása. Csökkenti a stresszt, ha a vállalatvezetés olyan eseményeket szervez, ahol a munkatársak megoszthatják a helyzet kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatokat (akár a technológiával, de a munka-magánélet kiegyensúlyozásával kapcsolatban is). Az egyik legfontosabb téma a munkavállalók és családtagjaik egészségének védelme és az ezzel kapcsolatos ötletek megosztása.

• Átgondolt a digitalizáció. Az azonnali reakció miatt sok vállalat használ valamilyen kényszermegoldást a kommunikációra és közös munkára. Érdemes szisztematikusan átgondolni, hogy melyek azok a munkafolyamatok, amelyeket digitalizálni tudunk, és milyen eszközzel érdemes ezt megtenni. A gyakori és aktív együttműködés segít megőrizni a vállalati kultúrát is.

• Technológiai képzés. Sokkal egyszerűbbé válik a munka, ha a munkatársak a kiválasztott megoldásról célzott képzést kapnak.

• Ellenőrzés helyett motiváció. Lehet, hogy a gyakoribb egyeztetés frusztrálja a munkatársakat. Érdemes olyan tartalommal megtölteni ezeket a megbeszéléseket, melyek motiválják a munkavállalókat. Fontos, hogy aktívan tájékoztassák is a munkavállalót (pl. járványhelyzet, vállalat pénzügyi helyzete, gazdasági kilátások stb.). Megnyugtatóan hat, ha azt érzi a munkavállaló, hogy ha szükséges, bármikor kérhet segítséget a munkáltatótól. Ez erősíti a szervezeti összetartást is.