Hogyan profitálhatunk az amerikai választásból a részvénypiacokon?

K  AP20201023012
2020.10.29. 15:57 Módosítva: 2020.10.29. 18:33

Világjárvány, növekvő gazdasági és geopolitikai feszültségek az Egyesült Államok és Kína között, élesedő társadalmi feszültségek és felfelé mutató inflációs kockázatok. Ez csak néhány fontosabb pont azok közül, amikkel a következő amerikai elnöknek szembe kell néznie négyéves ciklusa alatt. A választásig már csak néhány nap maradt hátra, így érdemes visszatekinteni, hogy hogyan reagáltak a tengerentúli részvénypiacok a korábbi elnökválasztások utáni két hónapban, és ebből le lehet-e vonni bármilyen következtetést a mostani, Trump és Biden csatájára vonatkozóan.

A számok azt mutatják, hogy republikánus győzelem esetén 2,86 százalékkal emelkedett az S&P 500 index a választási év utolsó két hónapjában, míg demokrata győzelem esetén 2,35 százalékkal, mind a kettő azonban magasabb az átlagos év végi emelkedésnél. A legutóbbi választáskor, amikor Trump nyert, pedig jelentős mozgásokat láthattunk a részvénypiacokon és a dollár piacán is: a részvénypiacon 3,5 százalékos csökkenés volt, de gyengült a dollár is, azonban a mozgások nagy része még a piacnyitás előtt megtörtént, a választást követő két hónapban pedig 5,3 százalékot emelkedett az S&P 500. A mostani választáson akárki is nyer, jelentős mozgások várhatóak.

Elnök Beiktatás Párt előző év november előző év december összesen
Dwight D. Eisenhower 1953. január 20. Republikánus 4,65% 3,55% 8,37%
Dwight D. Eisenhower 1957. január 20. Republikánus –1,10% 3,53% 2,39%
John Fitzgerald Kennedy 1961. január 20. Demokrata 4,03% 4,63% 8,85%
Lyndon B. Johnson 1965. január 20. Demokrata –0,52% 0,39% –0,13%
Richard Nixon 1969. január 20. Republikánus 4,80% –4,16% 0,44%
Richard Nixon 1973. január 20. Republikánus 4,56% 1,18% 5,79%
Jimmy Carter 1977. január 20. Demokrata –0,78% 5,25% 4,43%
Ronald Reagan 1981. január 20. Republikánus 10,24% –3,39% 6,50%
Ronald Reagan 1985. január 20. Republikánus –1,51% 2,24% 0,70%
George H. W. Bush 1989. január 20. Republikánus –1,89% 1,47% –0,45%
Bill Clinton 1993. január 20. Demokrata 3,03% 1,01% 4,07%
Bill Clinton 1997. január 20. Demokrata 7,34% –2,15% 5,03%
George W. Bush 2001. január 20. Republikánus –8,01% 0,41% –7,63%
George W. Bush 2005. január 20. Republikánus 3,86% 3,25% 7,24%
Barack Obama 2009. január 20. Demokrata –7,48% 0,78% –6,76%
Barack Obama 2013. január 20. Demokrata 0,28% 0,71% 0,99%
Donald Trump 2017. január 20. Republikánus 3,42% 1,82% 5,30%

(Forrás: Bloomberg, Equilor)

Az előzetes felmérésekből azt látjuk, hogy bár a koronavírus-járvány kirobbanása Trump népszerűségét erodálta, előfordult, amikor 10 százalékpontot meghaladó különbség is volt a két elnökjelölt között, a választás közeledtével hibahatáron belülre kerültek a jelöltek a főbb csatatér államokat tekintve. Az elektori rendszer sajátosságai jelenleg Trump esélyeinek kedveznek, Nate Silver adatguru nemrég Twitteren osztotta meg, hogy Biden milyen esélyekkel nyerheti meg a választást, attól függően, hogy országos szinten hány százalékkal szerez több szavazatot Trumpnál.

Hány százalékponttal szerez több szavazatot Biden országos szinten Biden győzelmi esélyei 
0-1%  6% 
1-2% 22% 
2-3% 46%
3-4% 74% 
4-5% 89% 
5-6% 98% 
6-7% 99% 

(Forrás: Nate Silver, Twitter)

A legfrissebb felmérések alapján még mindig Biden az esélyesebb, de az elektori rendszer sajátosságai, illetve a legutóbbi választás tanulságai alapján nem lehet kijelenteni, hogy lefutott lenne a mérkőzés. A választás most is a Közép-Nyugat államaiban dőlhet el, ahol Trump Kína elleni retorikájának pozitív a fogadtatása, viszont a koronavírus különösen negatívan érintette a régiót. Trump mellett szól az is, hogy a republikánus szavazók nagyobb arányban regisztráltak a választásra.

Általánosságban elmondható, hogy a demokráciákban egyre kisebb hangsúly van a programokon, és felértékelődik a jelölt személye, illetve az általa képviselt ideológia. Ennek ellenére a jelöltek programját vizsgálva, illetve ígéreteiket górcső alá véve, következtethetünk, hogy mely cégek, illetve iparágak profitálhatnak egy esetleges Joe Biden- vagy Donald Trump-győzelemből.

Mi lesz, ha Trump győz?

Trump duplázása esetén az olajpari cégek, különösen a rétegrepesztéssel foglalkozó vállalatok részvényei jelentősen emelkedhetnek, hiszen Biden kevés kézzelfogható ígérete közül az egyik, hogy betilthatja az olaj és földgáz ilyen típusú kitermelését. Érdemes lehet az SPDR S&P Oil & Gas Exploration & Production ETF-be (XOP) fektetni, illetve a Chevron és a ConocoPhillips részvényeit vásárolni, ha valaki Trump győzelemre fogad. Az egészségbiztosítók is emelkedhetnek egy esetleges republikánus győzelem esetén, így például a CVS részvényei vagy az iShares U.S. Healthcare Providers ETF (IHF) is. A pénzügyi szektornak is inkább a változatlanság kedvezne, ráadásul Trump kiszámíthatatlansága jót tehet a pénz- és tőkepiaci kereskedésből származó bevételeknek, így az ezen a területen különösen erős Goldman Sachsra érdemes odafigyelni, de a Financial Select Sector SPDR Fund is megfelelő kitettséget jelenthet a pénzügyi szektor irányába.

Mi lesz, ha Biden győz?

Biden győzelme esetén jelentősen megugorhatnak az állami infrastruktúra és különösen a zöldenergia területén megvalósuló beruházások. Ennek nagy nyertese lehet a NextEra Energy, mely az Egyesült Államok egyik legnagyobb megújuló erőforrásokon alapuló energiaszolgáltatója, melynél jelenleg a legmagasabb a szél- és naperőművek aránya. Hasonló okok miatt az iShares Global Clean Energy ETF-et (ICLN) emelhető még ki mint a Biden elnökség egyik legvalószínűbb nyertese. Az emelkedő infrastruktúra-beruházások várhatóan jelentős keresletet generálhatnak az ipari gépek iránt, így a Caterpillar bevételei is emelkedhetnek, ha nyernek a demokraták, illetve a FlexShares STOXX Global Broad Infrastructure Index Fund (NFRA) is megfelelő kitettséget jelenthet. Azonban az általános társaságiadó-emelés, melyet korábban Trump csökkentett, az egész részvénypiacot negatívan érintheti, így Biden hiába kiszámíthatóbb és centristább, mint Trump, közel sem egyértelmű, hogy a részvénypiacok emelkednének megválasztása esetén.

vix-index-equilor-bloomberg.PNG
Fotó: Equilor / Bloomberg

Aki nem szeretne arra spekulálni, hogy ki nyeri a választást, annak érdemes lehet a volatilitás emelkedésére fogadnia. Az utóbbi napokban a koronavírus terjedése miatt már elindult felfelé a félelemindexként is ismert VIX-index, de a választásokig ez tovább emelkedhet. Az S&P indexben a legnagyobb választási évi csökkenés 2000-ben volt a második világháború óta, amikor is a bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a fiatalabb Bush lesz az elnök és nem Al Gore, a demokrata kihívó. A mostani választásnak több tényező miatt sem biztos, hogy ismerni fogjuk az eredményét szerdán. Donald Trump nyilatkozatai alapján nem biztos, hogy elfogadja a választások eredményét. A levélszavazatok ráadásul idén, nagyrészt a koronavírus miatt, jelentősen nagyobb arányban érkeztek, mint korábban. Ezek megszámlálása is csak az urnazárások után kezdődhet, ráadásul ez jóval lassabb folyamat lesz, mint a személyesen leadott szavazatok kiértékelése, aminek jelentős része már digitálisan történik. Ráadásul a képviselőházak egy részét is újraválasztják, és előfordulhat, hogy az elnök és a házak többsége eltérő politikai beállítottságú lesz, ami tovább nehezíti az újabb mentőcsomag elfogadtatását.

A mostani választás jelentős téttel bír egy olyan évben, amikor már sok kihívással kellett megküzdeni, így várhatóan az eredmény jelentős szektorteljesítmény-különbséget eredményezhet a következő négy évben. A bizonytalanság az eredmények ismertetéséig várhatóan tovább fokozódik, érdemes lesz figyelni az államszintű eredményeket a választás éjszakáján.

A szerző az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője