Nem a szerencse, a siker a bátraké

2021.03.18. 08:46
Egy kkv-kra specializálódott, vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó cég 1700 kis- és középvállalkozás sorsát követi nyomon a koronavírus-járvány magyarországi berobbanása, azaz tavaly március óta. A kutatásról és annak eredményeiről a cég vezérigazgatója írt cikket az Indexnek.

A MiniCRM 2020 novemberében megjósolta, hogy a kkv-szektorban legkésőbb januárban jelentős elbocsátási hullám indul be. Azóta ez sajnos bekövetkezett, és meglátásunk szerint a folyamatnak még messze nincs vége, kutatásaink alapján most mégis valami ennél örömtelibb eredményt osztanék meg az olvasókkal. A helyzet az, hogy

a gyorsan reagáló, bátor döntéseket hozó, tudatosan tervező vállalkozók lényegében szektoroktól függetlenül relatíve jól vészelték át a válságot.

Hogyan jutottunk erre? Tavaly március – azaz a járvány első hulláma – óta 1700 kkv sorsát követjük nyomon rendszeres kérdőívezéssel, amiben kvantitatív és szabad szavas kérdéseket is alkalmazunk. A kérdőív kvantitatív részéből az rajzolódott ki, hogy az áprilisban komoly problémákat sejtő cégek a második hullám lezárásai után sokkal kisebb veszteségekről számoltak be, mint azok, akik áprilisban inkább bizakodók voltak, vagyis szinten maradó vagy növekvő árbevételt vártak.

Számításainkban ez az összefüggés sokkal szorosabbnak mutatkozott, mint – az éttermeket és a hoteleket leszámítva – bármilyen ágazati összefüggés. Az eredmény azt sugallta, hogy a nagyobb problémákat érzékelő cégvezetőket gyorsabb reakciókra késztették a lezárások,

a kivárás, a „majd lesz valahogy” stratégiája viszont vesztesnek bizonyult.

Ennek a hipotézisnek az igazolására a szövegelemzéshez fordulva azt találtuk, hogy azok a cégek, amik a novemberi lezárások után szinten maradó vagy növekvő árbevételről számolnak be, egy dologban nagyon különböznek a rossz eredményeket elérő többségtől: ők az áprilisi kérdezéskor sokkal nagyobb számban használtak olyan kifejezéseket, amik ok-okozati összefüggések kifejtésére szolgálnak (azért, mert, emiatt és még sorolhatnánk). Ebből az következtetés adódott, hogy azok a vállalkozók, akik áprilisban átgondolták a miérteket, és alaposan körbejárták a lezárások várható hatásait, azok őszre megtalálták a megoldást a problémáikra, és jó válaszokat adtak az új helyzetre.

Előnyben azok, akik változtattak üzleti modelljükön

Ezt megerősítette az is, hogy az áprilisban a „Mi most a legfontosabb teendője?” kérdésre adott válaszban a „tudás” szót bármilyen módon használó vállalkozók közül novemberben alig akadt olyan, aki jelentős bevétel-visszaesésről számolt volna be. Vagyis azok, akik bármilyen tudás, információ megszerzését kiemelten fontosnak tartották abban, hogy reagáljanak az új helyzetre, végül sokkal jobban jöttek ki a válságból, mint azok, akik más utakat kerestek.

Ezek a szövegelemzésből nyert összefüggések is sokkal erősebbek az ágazati összefüggéseknél (vendéglátást, szálláshely-szolgáltatást leszámítva), ami azt mutatja, hogy szinte bármilyen helyzetből jól lehet kijönni. Ezt a feltevést egy interjúsorozattal is igyekeztünk megvizsgálni, olyan vállalkozásoknál, amiknek az eredményei jelentősen eltérnek saját szektorbeli társaikétól.

Interjúinkban olyan vállalkozókat találtunk, akik a lezárások elején határozottan változtattak üzleti modelljükön, célközönségükön vagy elérési csatornáikon:

  • több pékkel, akik sikerrel álltak át a kiszállításra;
  • alkatrész-kereskedőt, aki kerti szerszámok és lakásfelújítási eszközök kereskedésére állt át;
  • virágost, aki dugványokat és balkonon is termeszthető palántákat kezdett forgalmazni;
  • rendezvényszervezőt, aki sikerrel állt át az online rendezvényekre;
  • és sok olyan vállalkozót, akik vadonatúj webshoppal vették fel a küzdelmet a lezárásokkal szemben.

De az ágazati összefüggések hiányának van egy másik oka is: olyanok is pórul tudtak járni, akikről viszont nem gondoltuk volna. Egy honlapfejlesztő vállalkozás áprilisban még az optimista cégek között szerepelt, ami nem volt meglepő, novemberre viszont nagyon nehéz helyzetről számolt be. Róluk az derült ki, kifejezetten éttermi honlapok fejlesztésére szakosodtak, és olyannyira egy lábon álltak ezzel a koncepcióval, hogy nem tudták megújítani az ügyfélkörüket egy olyan időszakban, amikor minden cég a web felé fordult.

A jó hír tehát az, hogy a gyorsan reagáló, bátor döntéseket hozó cégek – természetesen a lezárások által közvetlenül kiütött szektorokat leszámítva – köszönik szépen, jól vannak.

Ettől még igazi társadalmi dráma, hogy eredményeink szerint az elbocsátási hullámnak nincs vége. A kutatást folytatjuk. Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalkozások hogyan készülnek a lezárások feloldására és a kilábalásra, miben reménykednek, mire számítanak biztosabban, és mire készülnek az év hátralevő részében.

A szerző a MiniCRM vezérigazgatója.    Ez a véleménycikk nem feltétlenül tükrözi az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.