Mire figyeljünk, ha babaváró és lakáshitel kombinálásával vennénk lakást?
További Pénz beszél cikkek
- Módosította a kormány a SZÉP-kártya felhasználását
- Szerda éjjel átlépte a 100 ezer dolláros álomhatárt a bitcoin árfolyama
- Ítéletet mondtak Magyarországról, magyarázkodott a kormány, most ütik a forintot
- 2025: tétre, helyre, befutóra – hogy alakul a részvénypiac jövőre?
- Új időszámítás jöhet a kormány lakáspolitikájában, megvannak a részletek
A blogról
Egy nemrég készült felmérés szerint a babaváró hitel legnépszerűbb (68 százalék) felhasználási módja egyértelműen a lakásvásárlás. Ingatlan felújítására, korszerűsítésére vagy bővítésére az igénylők 14 százaléka fordította a támogatott kölcsönt, 5 százalékuk meglévő banki hitelét váltotta ki vele, míg 3 százalék megtakarítást hozott létre gyermeke számára belőle.
Viszik a babavárót, mint a cukrot
Az MNB adatai szerint az indulás évében 49 ezer, tavaly pedig 63,6 ezer babaváróhitel-igénylést hagytak jóvá a pénzintézetek, átlagosan 9-10 millió forint értékben. Érdemes is minél inkább kihasználni a 10 millió forintos összeghatárt, ugyanis a babaváró egyetlen alkalommal vehető fel, így aki kevesebbet vesz fel, az végleg lemondhat a különbözetről.
Idén március végéig összesen 1192 milliárd forintot tettek ki az ilyen hitelek, és ezzel már a lakossági hitelállomány 14 százalékát adják. A konstrukció népszerűségét jól szemlélteti, hogy ugyanebben az időszakban 1616 milliárd forint lakáscélú jelzáloghitelt folyósítottak a pénzintézetek.
Hogyan használható fel önerőként egy lakáshitelhez?
A lakást hitellel vásárlók számára az egyik legnagyobb kihívás a hitelhez szükséges önerő előteremtése, ugyanis a megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 80 százalékáig hiteleznek a bankok. Ráadásul ez csak a jogszabályi maximum, a hitelintézetek ennél óvatosabbak is lehetnek, így reálisabb 50–70 százalékos hitelfedezeti aránnyal számolni. Ez pedig azt jelenti, hogy például egy 50 millió forint értékű ingatlan esetében – 70 százalékos hitelaránnyal számolva – legfeljebb 35 millió forint lakáshitel kapható, így 15 millió forintot önerőből kell előteremteni.
Teljes egészében önerő önerőnek számít egyébként a meglévő gyermekekre igényelt csoktámogatás is, ami három gyermeknél 10 millió forint forrást jelent, de a babaváró hitel 75 százalékát is önerőként veszik figyelembe, míg 25 százalék hitelnek minősül.
Ez nem azt jelenti, hogy a babaváró teljes összege nem fordítható a lakás megvásárlására, hanem arról van szó, hogy ha valaki a lakáshitel igénylést megelőző 90 napban babavárót vett fel, akkor annak 25 százalékát hitelként veszi számításba majd a bank, csökkentve ezzel a felvehető pluszlakáshitel összegét.
Például ha a család 10 millió forint babaváró hitelt vett fel 30 napja, majd megvásárolná a fentebb említett 50 milliós ingatlant, akkor már csak (35 millió – 2,5 millió forint) 32,5 millió forint lakáshitelt kaphatnának. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a teljes babavárót (10 millió forint) a lakásvásárlásra fordítják, akkor még minimum 7,5 millió forint önerőt kell előteremteniük. Ez lehet saját megtakarítás vagy akár a már említett csoktámogatás. Hasonló a helyzet akkor is, ha a család a babavárón felül nem piaci lakáshitelt, hanem kedvezményes, fix 3 százalék kamatú csokhitelt venne fel, ugyanis a hitelfedezeti arány itt is legfeljebb 80 százalék lehet.
A Bankmonitor szakértői azonban tudnak olyan bankról is, ahol a babaváró teljes összegét önerőként kell bevonni a lakáshitelbe, ha a két kölcsön között kevesebb mint 90 nap telt el. Ez akkor okozhat nehézséget, ha a család a babaváró egy részét például a megvásárolt ingatlan felújítására szerette volna fordítani, emiatt pedig akár nagyobb hitelösszeget is bevállaltak volna.
Min múlik, hogy mennyi lakáshitelt kaphatunk a babaváró mellé?
Mivel a babaváró is banki hitel, a fiatal házasok jövedelmének a babaváró és a lakáshitel (ez lehet akár csokhitel is) havi törlesztőit együttesen kell „elbírnia”. Alapesetben a bankok úgy kalkulálnak, hogy egy 500 ezer forint feletti jövedelem legfeljebb 60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg kisebb keresetnél 50 százalék a plafon. (Ez igaz a babaváróra és a legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshitelekre egyaránt.)
Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy amennyiben a feleség a hitel igénylésekor nem várandós, akkor a bankok egy része a babaváró kamatmentes havi törlesztőjével számol (körülbelül 48 ezer forint), míg mások óvatosságból a támogatás nélküli havi törlesztőt nézik (ennyit kellene fizetni akkor, ha valamiért a babaváró normál, piaci hitellé alakulna át), ami a kezességvállalási díjjal megfejelve már bőven 90 ezer forint felett lehet. Emiatt előfordulhat, hogy a pár ugyanazzal a jövedelemmel az egyik banknál megkapja a kért hitelt, míg a másiknál nem, vagy csak a szükségesnél alacsonyabb összeget. Különösen fontos a dolog akkor, ha a babaváró mellé lakáshitelt (vagy akár csokhitelt + piaci lakáshitelt) is szeretne a pár, hiszen ilyenkor akár három törlesztőt kell „elbírnia” a jövedelmüknek.
Oda kell figyelni a gyermekek után járó hitelengedésre is!
A babaváró hitel nem jelzáloghitel – hiszen nincs mögötte ingatlanfedezet –, így a gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés akkor sem érvényesíthető rá, ha abból a család lakást vásárolt. Amennyiben a vásárláshoz a babavárón felül lakáshitelt vagy csokhitelt is felhasznált a pár, akkor ez utóbbiak fennálló tőketartozása viszont csökkenthető. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen a második gyermek után 1 millió forint hitelelengedés jár, míg a harmadik babánál 4 millió forinttal faragható le a fennálló lakáshitel-tartozás.
Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Bankmonitor közreműködésével jött létre.
Rovataink a Facebookon