Betegesek, de hasítanak a neten a nyugdíjas nagyik

2021.10.18. 16:33

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
A magyar nyugdíjasok kevés figyelmet fordítanak magukra, ezért igen rossz egészségügyi állapotban vannak európai kortársaikhoz képest. Meglepő viszont, hogy a magyar nagymamák és nagypapák a kontinens élbolyában vannak a digitális fejlettség terén – leszámítva a pénzügyek elektronikus intézését. A koronavírus-járvány azonban itt is komoly változást hozott.

Szélsebes ütemben öregszik hazánk és Európa lakossága is – ez derül ki az Eurostat felméréséből. A 2020-ig vizsgált állapotok szerint a kontinens populációjának 20,6 százaléka 65 éves vagy annál idősebb, Magyarországon ugyanez az arány 19,9 százalék.

2001-ben jóval fiatalosabb volt a kontinens, az elmúlt húsz évben mintegy öt százalékkal nőtt a 65+ korosztály aránya a társadalomban. S hogy mi lesz húsz év múlva? Az Eurostat előrejelzése szerint Európában 27,8, míg hazánkban 24,9 százalékra emelkedik majd a nyugdíjas korosztály aránya.

Magyarországon 2020-ban a következőképpen oszlott el a népesség életkor szerint:

  • 0–64 évesek: 80,1 százalék
  • 65–74 évesek: 11,5 százalék
  • 75–84 évesek: 6,4 százalék
  • 85+ évesek: 2,0 százalék

A téli fűtés itthon kisebb gond

Érdemes megnézni, hogy a hatvanöt pluszos korosztály életkörülményeire 2020-ban mi volt a jellemző statisztikai szempontból itthon és Európában.

A hazai nyugdíjasok 6,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy túlzsúfolt háztartásban él, tehát például több generáció lakik egy ingatlanban, kevés privát térrel. E tekintetben nincs érdemi különbség Európától, ott a nyugdíjasok hét százaléka él így.

Érdekesebb viszont, hogy míg itthon a nyugdíjasok csak 8,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy melegen tartsa otthonát télen, a fűtési gondokkal küzdő nyugdíjasok uniós átlaga 9,9 százalék.

Nem mozog sokat, így az egészségével sem elégedett a magyar nyugdíjas

Nem túl sportos a magyar nyugdíjas társadalom. A 65–74 éves korosztály mindössze 22,7 százaléka mondta, hogy hetente legalább három órát végez fizikai aktivitást, ezzel szemben az EU-s idősek 44,5 százaléka sportol, tornázik, kerékpározik vagy sétál. Ezzel az aránnyal az uniós rangsorban hátulról a negyedikek vagyunk, csak a románokat, a máltaiakat és a horvátokat előzzük meg. Ennek fényében nem is csoda, hogy a magyar idősek nem mondanak jókat egészségi állapotukról. A nők 16,9, a férfiak 22,6 százaléka mondta mindössze azt itthon, hogy kifejezetten jó vagy legalább kielégítő az állapota. Európában ennél jóval magasabb a fitt nyugdíjasok aránya: az unióban élő idős emberek 40,4 százaléka mondja azt, hogy egészségi állapota kifejezetten jó, 40,8 százalék szerint kielégítő, és csak 18,8 százalékuk panaszkodott rossz egészségügyi körülményekre.

Pedig sokan dolgoznak még 65 éves kor felett is. Magyarországon ennek a korosztálynak a foglalkoztatottsági aránya a nők tekintetében 3,3 százalék, a férfiaknál 6,3 százalék, ugyanez az uniós hölgyek 65+ korosztályában 3,9, az uraknál pedig nyolc százalék.

Már a nyugdíjasok is a neten lógnak itthon

Azt már tudjuk, hogy a hazai nyugdíjas korosztály viszonylag kevés energiát fordít egészségének megőrzésére, de vajon mivel tölti az idejét? A korábbi években nyugodtan mondhattuk azt, hogy ülnek a tévé előtt, és nézik a kedvenc sorozataikat, ám az Eurostat adatai szerint gyökeres változások történtek az elmúlt években.

Úgy tűnik, nem csak a fiatalokat szippantotta be itthon az internet, ugyanis az Európai Unióban igencsak előkelő helyen áll néhány kategóriában a magyar 65+ korosztály. Az Eurostat szerint itthon az idősebb generáció

  • 69 százaléka használ közösségi médiát (például Facebook, Twitter) – az EU-s átlag 35 százalék;
  • 68 százaléka használja az online telefonálást vagy videohívást ( például Messenger, Viber) – az EU-s átlag 53 százalék;
  • 81 százaléka olvas híreket az interneten (bármilyen hírportál) – az EU-s átlag 68 százalék;
  • 47 százaléka hallgat online zenét (például Spotify, Deezer, YouTube) – az EU-s átlag 30 százalék;
  • 62 százaléka néz videót vagy filmet online (Netflix, HBO Go, YouTube) – az EU-s átlag 43 százalék;
  • 84 százaléka keres információkat online (például Google, Yahoo) – az EU-s átlag 70 százalék;
  • 77 százaléka e-mailezik rendszeresen (bármilyen e-mail-kliens) – az EU-s átlag 74 százalék.

A pénzügyek terén nagy a lemaradás, de vannak biztató jelek

A fentiekből kitűnik tehát, hogy a magyarok közül az idősek is egyre otthonosabban mozognak az online terepen. Egyetlen gyenge pontnak a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele számít.

A magyar nyugdíjasoknak a felmérés szerint mindössze 43 százaléka bankol az interneten vagy intézi pénzügyeit elektronikusan, miközben az EU-s átlag 55 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben publikált tanulmánya szerint ötven év felett komoly törés mutatkozik abban, hogy az emberek mekkora aránya rendelkezik bankszámlával és bankkártyával. Jól látható, hogy az érintettek az aktív éveiket hátrahagyva lemondják a számlájukat. Ez részben összefügghet azzal, hogy nem rendelkeznek elegendő tartalékkal, ami annak fényében érthető, hogy a nyugdíj előtt állók 39 százaléka az időskori elszegényesedéstől retteg.

Forrás: MNB, Hitelintézeti Szemle 18. évf. 4. szám / Horn Dániel, Kiss Hubert János: Kinek nincs ma bankszámlája Magyarországon?
Fotó: MNB, Hitelintézeti Szemle, 18. évf. 4. szám / Horn Dániel, Kiss Hubert János: Kinek nincs ma bankszámlája Magyarországon?

Ugyanakkor hogy valami változik, azt jól mutatták a Magyar Államkincstár adatai, amelyek szerint a 2010-es évek derekán öt év alatt tizenöt százalékkal nőtt azon nyugdíjasok aránya, akik nem postán, hanem banki átutalással kérték nyugdíjuk utalását. A nyugdíjak összegének kétharmada így ma már elektronikusan jut el a nyugdíjasokhoz.

A vírus nagy változást hozott

A pandémia újabb fordulatot hozott. A felmérések szerint a koronavírus-járvány idején az addig a bankkártyáját zömmel a nyugdíj készpénzben történő felvételére használó 60+-os korosztály egyre komolyabb mértékben kezdte el vásárlásra is használni a bankkártyáját. Erre persze az élet kényszerítette rá őket: egyrészt saját maguk védelmében tartózkodtak a közvetlen fizikai kontaktust jelentő készpénzes fizetéstől, másrészt pedig azért kellett rászokniuk az elektronikus fizetésre, mert a zárások miatt sok esetben csak az online térből voltak beszerezhetők termékek és szolgáltatások.

Ami ugyanakkor meglepő, hogy az OTP Bank tapasztalatai szerint az elektronikus fizetést kipróbáló nyugdíjasok többsége ráérzett a megoldás egyszerűségére és biztonságára, és közel kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy vásárlásainak bankkártyával történő kifizetését a járvány utáni időben is megtartja.

Így az idősebbek is egyre tudatosabbak lesznek. Azt sem szabad elfeledni, hogy szép lassan érkezik a nyugdíjkorhatár szélére az a kör, aki lényegében évtizedek óta aktívan bankol. A szakértők szerint ezért a következő években drasztikusan emelkedhet majd a digitális pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő nyugdíjasok száma, szépen javítva majd az egyelőre nem túl szép hazai statisztikákat.



  • Hírek
  • Hírek