Sötétben élnek a magyarok, és ez az energiahatékonyságunkat is lehúzza

Nézzük, hogy az Eurostat szerint mi a jellemző az egyes nemzetekre! 2020-ban a Spanyolországban élők közel tizede tartotta túl sötétnek a lakását (10,6 százalék), ami a legmagasabb arány az EU-tagállamok között, tekintve, hogy egyedül csak ők tudhatnak magukénak kétszámjegyű adatot. A spanyoloknál ráadásul egy év alatt duplájára emelkedett a sötétben élők száma, 2019-ben még csak 5,9 százalékuk panaszkodott a körülményekre.

Második helyen Franciaország (9,5 százalék) áll – náluk is romló tendencia mutatkozik –, a harmadik lerosszabb helyzetben pedig Málta van (9,4 százalék), azonban náluk jobb a helyzet, mint egy évvel korábban.

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Szlovákiában (2,6 százalék), Cipruson (2,8 százalék) és Csehországban (3,1 százalék) jegyezték.

A fentiek tükrében érdekes, hogy a top 3-ban ott van két napfényes ország – a spanyolok és a máltaiak –, viszont a skandináv és egyéb északi országok egészen jó eredményt mutatnak. A svédek csak a hetedikek (6,6 százalék), a dánok csak a tizenötödikek (4,5 százalék), a finnek csak tizenkilencedikek (3,6 százalék), és még a nem uniós tagállam Norvégia lakosainak is csak 2,8 százaléka panaszkodott arról, hogy sötétségben élne, pedig ezekben az országokban akár fél év is szürkületben telhet.

Nem állunk fényesen energiahatékonyságban

Ahogy fentebb is kiderült, minél sötétebb egy lakás, annál több mesterséges fényt kell használnunk, ráadásul a sötétebb helyeket hidegebbnek is érezzük, így vélhetően jobban is fűtünk. Ezáltal bizonyosan romlik az energiahatékonyságunk. Bár a villamosenergia-fogyasztás személyfüggő, így nem számít bele az energiahatékonyság szempontjából fontos primer energiaigénybe, de kétségtelen, hogy összességében

Magyarország az energetikai hatékonyság szempontjából egyébként sem áll túl jól, ezt alátámasztja a Takerék Index felmérése is, amely szerint nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakások esetében a minimális elvárt szintet jelenti.  Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. Egyébként CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot.

Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.

Tereprendezés az energetikai nyilvántartásokban

Ezen a jelenségen nagyban segíthet a Bankszövetség azon javaslata, miszerint ne csak az új lakásokra lehessen támogatott hitelt felvenni, hanem a felújításokat is segítsék állami programok. Ezért a bankok szorgalmazzák, hogy az energiatanúsítványokkal foglalkozó cégek között mielőbb tegyenek rendet, ezen felül nyomatékosítják a központilag elérhető energetikai nyilvántartások fontosságát.

Mire elég egy hagyományos izzó?

A fenntarthatóság ma már nem csak egy buborék, az Erste Bank felmérése szerint a zöld otthon, az energiatakarékosság az emberek 88 százalékát foglalkoztatja, ám csak 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy fenntartható otthonban él.

A fenntartható, energiatakarékos otthont azonban nem könnyű megteremteni, ezt mutatja egy érdekes példa is: 

Ahhoz pedig, hogy egy új otthon legalább BB energetikai besorolású legyen, a szabályozás az épület primer energiaigényét legfeljebb 80-100 kWh/m2/évben határozza meg. A zöld hitel feltételei ennél szigorúbbak – itt maximum 90 kWh/m2/év fogyasztás megengedett.

Az MVM tájékoztatója szerint ekkora energiamennyiséggel például:

• tíz éven keresztül tudunk ekkora energiával napi egy adag kávét főzni magunknak;
• két és fél évig biztosítva van ennyi energiával a mobiltelefonunk töltése, s arra is elég ez az energia. hogy 90 órán keresztül szárítsunk hajat hajszárítóval;
• négy és fél héten keresztül tudunk egy négytagú családnak szükséges ételt készíteni elektromos tűzhelyen;
• közel 15 évig tudnánk a fenti energia felhasználásával napi egy kenyeret pirítani magunknak.