Mennyire biztonságos a bankkártyás fizetés Magyarországon?

2021.11.27. 05:51

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Európában a második legkevesebb bankkártya visszaélés Magyarországon történik, miközben hihetetlen gyorsasággal tör előre itthon az elektronikus fizetés. De persze, magyarok vagyunk, ezért számos esetben meglepő módon tudunk, vagy épp ellenkezőleg, nem tudunk elektronikusan fizetni a kereskedőknél.

Jogszabály mondja ki, hogy 2021. januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell vásárlói felé valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget. A jelek szerint a szabályozástól megrettentek a kereskedők, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országban a kereskedőknél működő bankkártya elfogadó, POS-terminálok száma az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt, s megközelítette a 226 ezret, miközben a NAV legfrissebb adatbázisában a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak 214,5 ezer üzemelő online pénztárgép szerepel.

A hazai bankkártya szakma legnagyobb rendezvényén, az IIR bankkártya konferenciáján ugyanakkor sokan úgy vélekedtek, nem a szigor, hanem a józan kereskedői érdek az, amely miatt a kereskedők bekötik a POS-készülékeket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint ugyanis a lakosság 80 százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot, közel harmaduk, 31 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné mindig elektronikusan fizetne.

Varga Lóránt a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint míg 2010-ben az online pénztárgépeken a beütött tranzakcióknak csak 8,7 százaléka volt kártyás fizetés, idén már a vásárolt áruk árának több mint negyedét fizették ki plasztikkal. Banki, bankkártya társasági felmérések szerint a bankkártyával fizető ügyfelek átlagosan 20-30 százalékkal többet költenek egy-egy boltlátogatás során, mert nem feszélyezi őket, hogy kifogy a pénz a pénztárcából. A kártyás fizetők okozta forgalomnövekedésre pedig a kereskedők sem akarnak nemet mondani.

A falu jegyzőjének kellemetlen kötelessége

Már csak azért sem a komoly retorzióktól való félelem mozgathatja a kereskedőket, amikor megteremtik az elektronikus fizetés lehetőségét, mert a fent idézett jogszabályból hiányoznak a szankciók. Az elektronikus fizetést vevőinek nem biztosító kereskedőt ugyanis nem a NAV, nem az MNB, sőt nem is a fogyasztóvédelem, hanem a helyi jegyzők kötelessége jobb belátásra téríteni. Míg a NAV viszonylag hamar komoly kérdéseket intéz egy-egy kereskedőhöz, ha azt látja, hogy napokig nem ütnek be egyetlen tételt sem az online pénztárgépbe – mondjuk egy kínai étteremben, ahol a számológép kijelzője mutatja a fizetendő összeget –, nagy kérdés, mit fog kezdeni a falu jegyzője azzal a kereskedői érvvel, amely szerint sajnos nem lehet fizetni, mert épp most romlott a kártyaterminál.

A fővárosban ez például a taxikban szokott gyakran „előfordulni”. Braun Csaba, a Bank of China senior menedzsere szerint egyébként más téren is működik a magyaros finesz: saját példát mesélve beszélt arról, hogy az egyik balatoni nyaralóhelyen lévő étterem tulajdonosa nemes egyszerűséggel egy papírlapra kiírta bankszámlaszámát, s ezzel eleget is tett az elektronikus fizetés biztosításának, hiszen azonnali átutalással pillanatok alatt rendezhető a számla összege. Más kérdés, hogy a pincérek az átutalás megtörténtéről aligha tudtak megbizonyosodni, hiszen a tulajdonos nem akarta megosztani velük azt az információt, hogy vállalkozás folyószámláján – ahova az átutalás érkezik, mekkora az egyenleg.

Siker az azonnali fizetés, a Postának azért még nem kell aggódnia

Ettől függetlenül az azonnali átutalás valóban sikeresen debütált Magyarországon, hiszen lényegében egy nap alatt a teljes hazai átutalási forgalom 35 százaléka állt át a maximum 5 másodpercen belüli pénz érkeztetést biztosító rendszerre. Varga Lóránt szerint az utalások 96 százaléka egyébként két másodpercen belül teljesül. Egyelőre ugyanakkor nincs mitől aggódnia a Postának – egyelőre meglehetősen visszafogottan debütált a sárga csekkek gyilkosának tartott megoldás. Sem a bankok, sem a közüzemi szolgáltatók nem kapkodnak, hogy csekk helyett a mobilra, netbankba küldött üzenettel kérjék a számla kifizetését az ügyfelektől, akiknek – hasonlóan a sárga csekk befizetéshez – egy bizonyos határidőn, maximum 60 napon belül van lehetőségük arra, hogy a kérelmet elfogadva azonnali átutalással kifizessék a számla összegét. Az MNB éppen ezért a jövő tavasszal új javaslatokkal fog előállni.

Nagyon megszoktuk a kártyát, s elfelejtettük a banki pénztárakat

A magyarországi elektronikus fizetési rendszer ugyanakkor az azonnali fizetéssel csak további erősítést kapott, hiszen a bankkártyás fizetés terén önmagában is igen jól teljesítünk. A tavalyi év harmadik negyedévétől kezdve a bankkártyás fizetések összege már meghaladta az ATM-es készpénzfelvételek összegét. Sőt, ha a pandémia alatt közel megduplázódó online elfogadóhelyek forgalmával együtt számoljuk a bankkártyás vásárlások értékét, akkor már közel harmadával több pénzt költünk el plasztikkal, mint amennyit a bankkártya segítségével kiveszünk az ATM-ekből.

Az automaták egyébként egyre inkább átveszik a bankfióki pénztárak szerepét: a pénzkifizetések mellett immár a számlákra történő befizetések is egyre nagyobb arányban az ATM-eknél bonyolódnak. A banki pénztárakban történő pénzbefizetések darabszáma 52, értéke közel 60 százalékkal csökkent öt év alatt, miközben az ATM-es pénzbefizetések értéke 4,5, értéke 5,3 szorosára nőtt ugyanezen időtávon. Az idei év második negyedévében minden 100 forint automatából kivett forintra, 23, a készülékekbe befizetett forint jutott. Bár a készpénz ilyetén körforgásával szépen csökkenthetőek lennének a készpénzlogisztikai költségek, egyelőre csak a hazai bankok egy részénél működik olyan ATM, amely a korábban befizetett pénzt akár a következő ügyfélnek ki is tudja adni egy pénzfelvételi tranzakcióban.

Európában a második legkevesebb a bankkártya-csalás Magyarországon, de van amire figyelni kell

A hazai bankkártyás fizetési rendszer egyébként az Európai Központi Bank legfrissebb elemzése szerint az egyik legbiztonságosabb. A bankkártyás csalások tekintetében Magyarországon van – Lengyelország után és Romániát megelőzve – az Európai Unióban a második legkevesebb bankkártyás visszaélés. Az idei év második negyedévében minden 1 millió forintnyi bankkártyás tranzakcióból (vásárlásra és pénzfelvétel együttvéve) 70 forintot tudtak csalárd módon megszerezni illetéktelenek. Ráadásul ezen visszaélések összegének döntő részét nem az ügyfelek, hanem a bankok viselték.

Ugyanakkor a visszaéléseken belül drámaian megugrott 2021-ben a kis összegű, érintéses fizetésekkel okozott kár.

Az idei második negyedévben a 322 millió forintnyi bankkártyás kár összegének közel 10 százaléka volt ilyen, s a csalásokban érintett 12 700 kártyás fizetés közel negyede, majdnem 3000 tranzakció köthető az érintéses fizetéshez.

A fentiek miatt sem feltétlenül érdemes elgondolkodni azon hogy a PIN-kód mentes fizetési limitet a jelenlegi 15 000 forintról 30 vagy 50 ezer forintra emeljék – vélekedett Braun Csaba. Ezt egyébként a kártyás vásárlások átlagos értéke sem támasztja alá, hiszen az idei második negyedévében átlagosan alig több, mint 8000 forintot fizettünk ki alkalmanként a kereskedőknél – mint arról az Index korábbicikkében már írtunk.



A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
  • Vennék
  • Bankszámla