Karácsonykor lecsupaszították a boltok polcait az amerikaiak

2022.01.11. 19:50

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Az Egyesült Államokon mély nyomokat hagyott a koronavírus-válság, és ez meglátszott az év végi New Yorkon is. Az ottani év végi bevásárlásokat – Magyarországgal ellentétben – a lakosság extra méretű hitelfelvétele is segítette.

Közel másfél évnyi kihagyás után, tavaly november 8-ától ismét lehetőségük van európai turistáknak az Amerikai Egyesült Államokba utazni. Bár a koronavírus omikron-változata szigorításra késztette az USA döntéshozóit, újra nem zárták le a határokat.

„Mindössze” azt az új rendelkezést hozták, hogy 2021. december 6-ától az oltási igazoláson túl a beutazás időpontjától számítva nem 48, hanem 24 óránál nem régebbi PCR-teszt is kell a beutazás engedélyezéséhez. Az USA határőrizeti szervei ennek ellenőrzését nem bízzák a véletlenre: már a tranzitrepülőtéren sorba állítják az utazókat, és minden engedélyt tüzetesen átvizsgálnak – természetesen a vízumot, illetve az azt kiváltó ESTA-engedélyt is. A rendkívül rövid tesztelési határidőnek köszönhetően jelenleg talán a világ legbiztonságosabb járatainak számítanak az USA-ba tartó repülőgépek. Visszafelé ugyanakkor semmiféle ellenőrzés nincs – az Újhazából minden távozni szándékozót gyorsan, pusztán útlevél-ellenőrzés után elengednek.

Eltérő átoltottság

Amerika valóban komoly harcot folytat a koronavírussal. Itthon a tudósításokban szinte mindig elhangzik, hogy a legtöbb fertőzöttet a közel kontinensnyi országban tartják nyilván.

A legfrissebb adatok szerint az USA lakosságának 62 százaléka számít teljesen beoltottnak, azaz két dózissal rendelkezőnek.

Ennél Magyarország is jobb arányt tud felmutatni, hiszen nálunk a lakosság 63 százaléka kapott legalább 2 dózist. Ugyanakkor az USA-ban 74 százalék azok aránya, akik legalább egy oltással rendelkeznek – ez jóval komolyabb adat, mint nálunk, ahol még nem sikerült elérnünk a kétharmados szintet.

A hatalmas országon belül természetesen komolyak az eltérések. Míg Alabamában a lakosság arányában 116 százalékos az átoltottság – a két dózis miatt a teljes beoltottsághoz 200 százalék kellene –, addig a fővárosban, Washington DC-ben lényegében mindenki teljesen oldottnak számít, és már a 3. dózis felvétele van napirenden.

Az omikron ennek ellenére arat. Ezt mindennél jobban mutatja az, hogy New Yorkban – ahol 181 ezer dózist adtak be már 100 ezer főnek – az elmúlt 28 napban 1,3 millió megbetegedés történt, miközben a koronavírus-járvány indulása óta összesen 4,2 millióan betegedtek meg Amerika legnépesebb és leghíresebb városában a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.

Ingyenes teszt mindenhol

New York próbál védekezni. Az emberek az utcákon is maszkot hordanak, átlagosan minden 2-3. sarkon található PCR- és gyorstesztkészítési lehetőség, amelyek eredményét 24-72 órán belül e-mailben kapják meg az érintettek. A tesztelést az emberek biztosítója téríti, de a biztosítással nem rendelkezők is beállhatnak a sorba, a teszt ekképp ingyenesnek minősül.

Miközben az amerikaiak talán a legöntudatosabb nemzetnek számítanak, számukra teljesen normális, hogy hosszú sorokat kell állniuk egyes boltok vagy éttermek előtt – még karácsony után is hihetetlen sorok kígyóztak az egyik leghíresebb ékszermárka kirendeltsége, illetve több gamer bolt előtt is. De ennél is érdekesebb jelenség volt, hogy miközben – mint már említettük – szinte minden második sarokra jutott egy koronavírusteszt-sátor, addig az emberek szó nélkül beálltak abba a sorba, amely egy tesztpont előtt kígyózott, miközben kétutcányira onnan egy lélek sem volt.

Az omikron nem nézi az oltottságit

Elvileg közösségi helyszínekre csak oltási igazolással lehet bemenni, ám pont az omikron mutatta meg azt, hogy magának az oltási igazolványnak a betegség terjedésével szemben túl sok visszatartó ereje nincs, megfertőződni Igen könnyű. A gyakorlati tapasztalatok ráadásul arra utalnak, hogy az omikron igen gyors: már tüneteket produkáló – láz, torokduzzanat, köhögés – betegek is negatív mintát adtak több esetben is.

Bezárt üzletek, éttermek

Azt, hogy Amerika is megsínylette a Covid miatti leállást, a bezárt éttermek sora mutatja Manhattan utcáin. Bár a turisták szép lassan visszatérnek, a város még messze nem olyan nyüzsgő, mint 3-5 évvel ezelőtt. A kulturális élet is nehezen tér vissza a Broadway utcáira. Egyelőre visszafogottan vannak színházi és musical-előadások, a Times Square félárú jegyboltja sincs nyitva. Vannak persze fantasztikus látványosságok – a felhőkarcolók, a nagy múzeumok várják a vendégeket, és az érdeklődő olyan fantasztikus alkalmi kiállításokra is rábukkanhat, mint a Vincent van Gogh életét és munkásságát újszerű videoinstallációban performance-ként bemutató hatalmas kiállítás.

Mindenhol munkaerőt keresnek

Furcsa kettősséget mutat a kereskedelem is. Miközben korábban komoly üzlethálózattal rendelkező cégek zárták be boltjaik nagy részét városszerte, és tértek át lényegében csak a csomagküldésre, addig az utcákon jártunkban-keltünkben azzal szembesülünk, hogy hihetetlen igény van munkaerőre a metropoliszban. Szinte minden nyitva tartó étteremben, boltban, de még adótanácsadó cégnél is kint található a munkaerő-felvétel tábla. Ha így nézzük, az amerikai világváros most megint az álmok megvalósításának lehetősége lehet. Azaz inkább csak lehetne. 

Az élet ugyanis New Yorkban nem olcsó. Bár a covid idején sokan költöztek ki Manhattanből, és ezért helyi szinten beszakadtak a lakásbérleti árak, azért egy kisebb, egy légterű lakás 2500-2600 dolláros, 790-820 ezer forintos havi bérleti díja még így is ijesztő magyar szemmel.

Ez még akkor is magas, ha az átlagkeresethez mérjük, amely valahol 5500 és 6000 dollár között mozog – és az egyik legmagasabb az Egyesült Államokban.

Közepes kategóriájú éttermekben egy kétszemélyes vacsora ára italfogyasztással együtt 100-130 dollár környékén van, de a sarki deliben is 35 dollárt simán el lehet költeni egy-egy bagelből, kávéból és narancsléből álló kétszemélyes reggelire. Természetesen van másik véglet is, hiszen több sarkon kínálnak 99 centért pizzaszeletet.

Itt valóban plusz az áfa (és a borravaló)

Ami természetesen nem 99 cent a végén, hiszen Amerikában hozzá kell szokni ahhoz, hogy az árakat nettóban határozzák meg, így a számlánkra további tételként rákerül az állami és a helyi forgalmi adó mértéke. Ennek együttes összege ugyanakkor egy számjegyű, messze eltörpül az itthoni 27 százalékos áfához képest.

A hazai áfaszinttel versenyez ugyanakkor a kötelező szervizdíj. Majd minden vendéglátóhelyen előzékenyen, előzetesen választást kínál a kinyomtatott számla: dollárra kimutatják a vendégnek, mennyit is fizet majd borravalóként, ha a hely minőségétől függően 18, 20, 22, 25 vagy akár 30 százalékos szervizdíj megfizetését választja. Persze a szabad választás lehetősége itt megbicsaklik. Mindennél jobban bizonyítja ezt az a kínai étterem, ahol a számlán meglepetésre nem találtunk a jattra utaló nyomot, ám távozásunkkor a pincér utánunk rohant az utcára, és követelte a neki járó pénzt, mondván, a számlában nincs benne az ő költsége.

Nincs ünnepnap – az üzletmenet folyamatos

Amerika világ legkomolyabban kommercializálódott társadalma, hiszem ki látott még olyat, hogy karácsony másnapján az emberek megrohamozzák a boltokat? Nos, New York ebből a szempontból az összes többi területhez képest is eltérő karakterisztikájú. Miközben a szomszédos New Jersey-ben vasárnap és ünnepnapon csak az élelmiszerboltok lehetnek nyitva, és az egyéb árukat is kínáló szupermarketeknek ezeken a napokon le kell zárniuk az iparcikkeket áruló pultsoraikat, a Nagy Almában a boltok 30 százaléka még karácsony első napján is nyitva volt, újév napján pedig teljesen normális üzemmenet volt jellemző a város kereskedelmi egységeire – csak néhány bolt engedte meg magának, hogy a szokásosnál 1-2 órával később nyit.

Ami a karácsony másnapi nagybevásárlásokat illeti, nem feltétlenül kell hinni a filmeknek. Bár december 26-án valóban megkezdődtek a nagy leértékelések, ám ekkor még nem tudták feltölteni az egyébként karácsony előtt meglepően lecsupaszított polcokat az üzletekben. A kereskedők karácsony után is jó üzletet csinálhattak, és a vevők is jól járhattak, hiszen a nagy kedvezmények az új év elejéig kitartottak, és december 28–29-én már sokkal szélesebb áruválasztékból lehetett keresgélni az utókarácsonyi ajándékokat.

Hitelből karácsonyozott az amerikai

Ami a karácsony előtti polcsöprést illeti: az, hogy volt miből költeni, annak is köszönhető volt, hogy az amerikaiak idén nem fukarkodtak a hitelfelvétellel. A Bloomberg minap a Fed adatait közölve arról írt, hogy az októberi 16 milliárd dolláros éves növekedést követően novemberben 40 milliárd dollárral emelkedett az Egyesült Államok polgárai által felvett fogyasztási hitelek állománya, ami 11 százalékos bővülést jelent éves szinten.

Amióta nyilvántartják a havi bővülést, ilyen mértékű kiugrásra még nem volt példa az USA-ban.

A hitelkártyákat is magában foglaló forgóhitelek állományának növekedése szintén történelmi rekordra, 19,8 milliárd dollárra futott. Persze ez a Bloomberg összegzése szerint annak jele is lehet, hogy a családok szép lassan kifogynak a tartalékaikból, ami a későbbiekben gondokat okozhat.

Nem úgy a magyar

Az adatok szerint Magyarországon ehhez képest tudatosabbak az emberek. Nálunk annak ellenére nem ugrott meg a személyi hitelek iránti kereslet tavaly novemberben, hogy a személyi kölcsönök kamatfelára rekordalacsonyra, 8,84 százalékra csökkent, és érezhető volt, hogy a bankok maximum karácsonyig tartanak ki abban, hogy a lakáshiteleknél már hetek óta megtapasztalható drágulással ellentétben nem érvényesítik a jegybanki kamatemelés hatásait a személyi kölcsönök kamataiban. A várakozás sajnos bejött, hiszen januártól megindult a kamatemelés a személyi kölcsönök piacán is. Itthon tehát nem hitelből volt szép a karácsony.



A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
  • Vennék
  • Hírek