A hely, ahol mindenért pénzt kérnek, mégis minden centet megér

2022.01.17. 19:18

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Szlovéniába még Szputnyik vakcinával is beengednek, mégis kevés turistával találkozni. A Covid-hatás valószínűleg ezt az országot is utolérte, pedig a síelni vágyók nagy előnnyel indulhatnak Szlovéniába az osztrákokkal és az olaszokkal szemben. Hiába drága hely például a Bledi-tó környéke, a végén egyetlen eurót sem sajnál az ember.

A minap a New York-i gazdasági helyzetről írtunk, most Szlovéniában néztünk körül. Nem hétköznapi természeti csodák, borsos árak és elképesztő minőség jellemzi a szomszédos országot, amelyet 4 nap alatt igyekeztünk egy kicsit megismerni.

Ezek a Covid-játékszabályok Szlovéniában

A szlovén beutazási szabályok kevésbé tűntek komplikáltnak, mint az osztrákok, így, ha valaki télen szándékozna még szabadságra menni, mindenképp érdemes az előbbi országot választani. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint Magyarországról Szlovéniába kizárólag a beoltott vagy negatív teszteredménnyel rendelkező vagy fertőzésen igazoltan átesett személyek utazhatnak be karanténmentesen. A védettségi feltételeket igazoló dokumentum november 8-ától csak érvényes, személyazonosításra alkalmas dokumentummal együtt érvényes. Azt is fontos tudni, hogy a szlovén hatóságok 2021. december 24-étől kezdődően a gyorsteszteredményeket a mintavételtől számított 24 órán belül, a PCR-teszteket a mintavételtől számított 48 órán belül fogadják el.

A rengeteg fenti szabály ellenére a határon úgy lehet átsiklani, mint kés a vajon, senki semmit nem ellenőrzött, pedig az utazó csapat nemzetközi oltási igazolást, magyar védettségi kártyát és személyigazoló okmányokat is előkészített, de úgy gurultunk be a szomszédos országba, mint a koronavírus-járvány előtti békeidőkben.

Minden szolgáltatáshoz igazolni kell a védettséget

Az első megálló Ljubljana volt, ahol átlagosan körülbelül 20 ezer forintért lehet saját fürdőszobával rendelkező szállást találni egy éjszakára két főre a belvárosban. A parkolás viszont meglehetősen nehézkes, rengeteg a kocsikijáróval rendelkező ház – ahol ugye nem lehet megállni –, és elképesztő mennyiségű, kizárólag elektromos töltővel rendelkező parkolóhely van. Ezekre a helyekre semmiképp se álljunk, ugyanis nagyon szigorúan ellenőrzik. Amennyiben mégis sikerül leparkolni, nagyjából 1-2 eurós óránkénti díjjal kell számolni. Hozzátesszük, hogy a belvároson kívül azért olcsóbban is lehet parkolni.

Ha esetleg hétvégén menne az ember, mindenképp készüljön arra, hogy vasárnap a boltok zárva vannak. Se a Spar, se a helyi szupermarketek nem üzemelnek, így maximum a kebabos, a street food egységek, a McDonald's vagy az éttermek jöhetnek szóba.

Amire pedig tényleg nagyon figyelni kell, hogy MINDENHOVA vigyünk magunkkal oltási igazolást, mert legyen szó kiállításról, benzinkútról vagy étteremről, csak és kizárólag védettségi igazolással lehet igénybe venni a szoláltatásokat.

Ehhez tökéletes az EESZT-alkalmazás is, de a személyi igazolványt minden esetben elkérik mellé. A szlovénok tehát nem viccelnek, nem is érdemes megpróbálni kijátszani őket, szó nélkül visszafordítanak bárhonnan, ha nem tudjuk igazolni a védettségünket.

Sőt, fontos kiemelni, hogy a szolgáltatások mellett a közösségi közlekedést is kizárólag a védettségi feltételek (beoltott / fertőzésen igazoltan átesett / negatív teszteredmény) esetén lehet igénybe venni.

Nem olcsók a helyi látnivalók

Ha már Ljubljanában járunk, kötelező megnézni a postojnai cseppkőbarlangot. A 24 km hosszú járatrendszerrel rendelkező barlangot eddig több mint 40 millióan látogatták meg a világ minden tájáról. Lehetőség van egy kisvasutas túrára is, amely körülbelül másfél órát vesz igénybe, és 25,8 euróba (9400 forint) kerül. Lenyűgöző látvány, tényleg semmiképp nem érdemes kihagyni, ráadásul többféle kombinált jegyet is árulnak, ha megnéznénk a viváriumot, vagy összekapcsolnánk a programot a predjamai vár látogatásával (utóbbi esetben már 37,4 eurót, tehát 13 600 forintot kell fizetni).

A ljubljanai várat is vétek lenne kihagyni, és leginkább siklóval érdemes felmenni, amely 4 euróba, azaz körülbelül 1400 forintba kerül, amennyiben retúrjegyet veszünk rá. A Halászbástya-szerű hídról aztán teljes rálátást kapunk a városra, amely – mondjuk ki büszkén és őszintén – meg sem közelíti a budapesti látképet. Ha lent sétálgatunk Ljubljanában, igazi kis ékszerdobozt láthatunk a belváros macskaköves utcáival, a hangulatos piaccal, ám fentről ebből a szépségből szinte semmit nem tapasztalunk. A várban egyébként szabadon lehet kószálni, de ha bemennénk egy toronyba, vagy megnéznénk egy tárlatot, ott újabb eurókat kell kicsengetni. A szlovénokra egyébként is jellemző, hogy mindenért, de tényleg mindenért pénzt kérnek el, az országimázs építését láthatóan nem az állam látja el, hanem a különböző üzemeltetési cégek, amelyek kőkeményen legombolják a látogatókról a pénzt.

Hiába a Szputnyik-előny, lézengenek az emberek

A turisták zöme általában a Bledi-tó térségébe vándorol, amely most januárban elképesztően üres. A legtöbb turisztikai oldalon gyönyörű nyári képeket láthatunk zöldellő hegyekkel, embertömeggel, ám az évnek ebben a szakaszában kvázi szellemvárosként üzemel a turistaparadicsom. Azonban ilyenkor is gyönyörű látványt nyújt a napsütésben a türkizkék színben csillogó tó és a hóval borított hegyek. A koronavírus minden bizonnyal az idei síszezont is megtépázta Szlovéniában (pedig a hírek szerint az előző idénnyel ellentétben megszaporodtak a foglalások): üresek voltak a boltok, az éttermek, és szinte valamennyi szuvenírbolt zárva volt. Pedig a szlovénoknak (és a szlovákoknak) van egy nagy előnyük: az olaszokkal és az osztrákokkal ellentétben a sípályákra Szputnyik vakcinával is felengedik a siklani vágyókat. A síelőknek ráadásul útlemondási biztosítási lehetőségük is van, ha 1 nappal az utazás előtt lemondják a programot, még akkor is visszakaphatják a befizetett összeg 80 százalékát, amennyiben olyan komoly a baj, hogy – például – bizonyítottan kórházba kerülnek.

Hiába drága a legendás krémes, minden centjét megéri

Ha viszont betérünk egy étterembe – amelyekben tényleg lézengenek a vendégek –, akkor semmiképp ne hagyjuk ki a hely specialitását, ugyanis, ha Bled, akkor krémes! Szlovénia világszerte híres a bledi krémesről, a sokáig próbálgatott desszert végleges receptúráját 1953 óta gyártják és kínálják a környező cukrászdákban, éttermekben; a legutóbbi felmérések szerint eddig 15 millió adagot adtak el belőle, s ha ezt a 15 millió süteményt egymás mellé tennék, kitenne egy Bled–Nápoly útvonalat, amely 1050 kilométer.

A bledi krémes romantikája pedig egyáltalán nem városi legenda, valami egészen elképesztő minőségű süteményről beszélünk, amelyért a legtöbb helyen 4-5 euró közötti összeget kérnek el. Ez elsőre kicsit borsos árnak tűnik egy szelet süteményért, de minden egyes eurócentjét megéri az ízhatás, itthon valóban nem kapni ilyen minőséget akárhol.

A helyi éttermek nem olcsók, de igazán ízletesen és jó minőségben készült ételeket tesznek elénk. Előzetesen persze nem árt érdeklődni a helyiektől, hogy milyen ételeket érdemes megkóstolni, ők leginkább a borjúból készült fogásokat javasolták, így esett a választás a borjúpörköltre és a borjúlábra. Ezek tényleg kifogástalanul voltak elkészítve. A pörkölt körettel 17 eurót, míg a sült körettel 24 eurót kóstált. A szezon halott mivoltát a sörkínálat is jól mutatta, a legtöbb étteremben nem tartottak csapolt sört, az üveges sörért pedig átlagosan 3,5 eurót kellett fizetni. A teáért 2,5 eurót, az üdítőkért körülbelül 3 eurót kértek el.

Semmiért sem szégyellnek pénz kérni

Ha már ott vagyunk Bledben, rengeteg kirándulási lehetőséggel számolhatunk. Ott van például a Triglav Nemzeti Park mindössze 40 percnyi autóútra. A Nemzeti Park területe festői és változatos, Szlovénia teljes területének 4 százalékát teszi ki. A központ közepén fekszik Szlovénia legmagasabb hegye, a 2846 méter magas Triglav, amely a park névadója. Az egész térséget hó lepi be ebben az időszakban, s a hegyek között csörgedező patakok csak még illusztrisabbá teszik a látványt, az ember úgy érzi magát, mintha egy megrajzolt Disney-mesébe pottyant volna. A nemzeti parkban kivételesen teljesen ingyen lehet csatangolni, nem úgy a híres bledi várban, ahol kőkeményen megkérik a látogatás árát, a felnőtteknek 13 (körülbelül 4700 forint), a gyerekeknek pedig 5 eurót (körülbelül 1800 forint) kell fizetni. Ha tehát apa és anya a két gyerekkel megnézné a várat, több mint 13 ezer forinttal kell számolni. Itt fordul meg először az ember fejében, hogy milyen kár, hogy utazáshoz nincs családtámogatási program.

Hasonlóan meglepő volt, hogy a Száva-vízesésnél is fizetni kell. A Bledtől 35 kilométerre található csodaszép zuhatagért is elkérnek 3 eurót fejenként, sőt még a gyerekektől (1,5 euró) és a nyugdíjasoktól (2,5 euró) sem szégyenlősök pénzt beszedni. Pedig itt aztán tényleg arról van szó, hogy egy erdőben csatangol az ember, és olyannal azért ritkán találkozni, hogy egy erdei sétáért fizetni kelljen. Aki viszont ebben az időszakban megy, az megúszhatja a perkálást, ugyanis ilyenkor a jegypénztár zárva van, mert a tábla szerint csak saját felelősségre közelíthető meg a vízesés. Az 1700 méteres túrában azonban a világon semmi veszélyes nincs, bátran neki lehet lódulni a hófedte hegynek, hogy aztán a végállomásnál lenyűgöző látvány táruljon elénk.

Bled környékén természetesen még rengeteg látnivaló van, így például a Vintgar-szurdok, amely november és április között zárva van, mert nem biztonságos a terület a hó és a jég miatt. Ezenfelül még kabinos felvonóval a Vogel-csúcs „megtámadása” is megér egy fél napot, de érdemes lehet megnézni Planicában a világ második legnagyobb síugró sáncát is.

A végén minden pénzt megér

Ami a benzinköltséget illeti: ha az oda-vissza utat számoljuk, plusz a fenti ajánlatok közül 3-4-et felveszünk a programtervbe, akkor úgy körülbelül 40 ezer forint üzemanyagköltséggel kell számolni, plusz a 15 eurós autópályamatrica.

Összességében elmondhatjuk, hogy

Szlovénia nem olcsó hely, mindennek megkérik az árát, de bármiről is legyen szó, a végén semmire sem sajnálja az ember a pénzt.

A tájak, a szolgáltatások, az ételek, az idegenforgalmi szektorban dolgozók kedvessége végül 100 százalékban jó érzéssel tölti el az embert, és mindenképp úgy érzi, ide még feltétlen vissza kell jönni, mert kimeríthetetlen természeti csodákkal rendelkezik ez az ország, és a téli fehér tájat nagyon jó lenne egyszer csupa zöldben is látni. Aki tehát a megtakarításainak egy részét nem sajnálja utazásra költeni, mindenképp látogasson el a szomszédba.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek