Nem mindegy, milyen pénz ömlik a fociba
További Pénz beszél cikkek
- Vidéken akár már az egyetemi évek alatt megtérülhet az ingatlanbefektetés
- Örülhetnek az euróban befektetők, elkezdődtek a kamatkifizetések
- Az MBH elárulta, milyen jövő vár a Magyar Telekomra
- Itt az MNB válasza, ezért változik a kötelező tartalékrendszer
- Elon Musk megint nagyot mondott, de most senki sem nevet rajta
A blogról
A labdarúgás hatalmas üzlet, óriási pénzek forognak a sportágban, a játékosok ára horribilis értékeket ér el, nem csoda, hogy a focisták a privát bankok kedvencei. Ugyanakkor – épp a hatalmas pénzek miatt – már a befektetői oldalról is csak a legnagyobbak szállhatnak be a buliba, ahol ráadásul a pandémia új lehetőségeket hozott. A profi futballklubok Európában olyan gyorsan váltanak tulajdonost mostanában, hogy az ember már követni sem tudja a rengeteg adásvételt. Azonban csak néhány európai ország próbálja szabályozni a klubtulajdonlást – ráadásul szinte csak pénzügyi szempontból. Pedig más aspektusból is fontos lenne a dolog.
A népszerű Monopoly társasjáték mintájára egyre nagyobb rendszerességgel vásárolják meg és adják el az európai futballklubokat. A 2021–2022-es szezon kezdete után alig egy hét telt el anélkül, hogy egy profi klub tulajdonjoga ne cserélt volna gazdát.
A Newcastle-ügy
Az elmúlt hónapokban egyes akvizíciók – például az angol Premier League-ben szereplő Newcastle United megvásárlása a Szaúd-arábiai koronaherceg által – uralták a globális média szalagcímeit, és leginkább ennek a bevásárlásnak a kapcsán vetődött fel a probléma: alig van ország, amely szabályozza a futballklubjai tulajdonlását.
A newcastle-i megállapodást széles körben kritizálták az emberi jogi csoportok, mégis megköttetett az üzlet – annak ellenére, hogy Angliában létezik egy Owners & Director’s teszt, amely az új tulajdonosokat vizsgálja meg közelebbről.
Teljes pénzügyi és erkölcsi átvilágítás jöhet
A tesztet széles körben kritizálják amiatt, hogy hatástalan volt, miután nem sikerült megakadályozni egy sor problémát, beleértve az olyan klubok megszűnését, mint a Bury és a Macclesfield. Hat héttel a newcastle-i megállapodás megkötése után a labdarúgás irányításának szurkolók által vezetett vizsgálóbizottsága független szabályozást javasolt, amely felügyelné a klubtulajdonosok szigorúbb tesztjét az angol futballban.
Az új rendszer magában foglalná az üzleti terv felülvizsgálatát, a pénzügyi források ellenőrzését és átvilágítását is. A teszt ezenfelül tartalmazni fogja a „jó karakter és kapcsolat szempontját” (good character and relationship aspect), de az Egyesült Királyság parlamentjének mindent jóvá kell hagynia, hogy megakadályozhatók legyenek a newcastle-i felvásárláshoz hasonló esetek.
Vonzóbb befektetési célpont lehet Anglia?
„Ez jobb lesz, mint a jelenlegi rendszer, de még mindig vannak emberi jogi aggályaink” – mondja Niall Couper, a Fair Game nyomásgyakorló csoport vezérigazgatója, amely azt a 34 klubot foglalja magában, amelyek változtatni kívánnak a körülményeken. „Vannak klubok, amelyek ellenzik a javaslatot, mások viszont támogatják az ötletet, mivel a tesztrendszer megfelelő kontrollt eredményez. Ez vonzóbb hellyé teheti az Egyesült Királyságot a befektetések számára” – tette hozzá Couper.
A teszt – amely mindenkire vonatkozna, aki egy klubban 25 százalékot meghaladó részesedést vásárolna meg a jövőben – a cégcsoportokra és a javasolt új igazgatókra is vonatkozna. Sőt, most egy, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséggel együtt kidolgozott átvilágítási elemmel bővítik ki. Ezzel talán megelőzhetők az olyan esetek, mint a Newcastle szaúdi átvétele.
A francia példa
Franciaországban a Direction Nationale du Controle de Gestion (DNCG) 1990-ben alakult, miután az előző három szezonban 14 klub vált fizetésképtelenné. 2017 óta a DNCG megköveteli a tulajdonosoktól, hogy nyújtsanak pénzügyi garanciákat arra vonatkozóan, hogy rendelkeznek a klub egy évre szóló működtetéséhez szükséges forrásokkal.
A DNCG nem akadályozhatja meg az átvételt, de ennek elmulasztása 250 ezer euróig terjedő pénzbírsággal és a kupasorozatokból való kizárással járhat. Azok a klubok, amelyek a DNCG szerint nem rendelkeznek kellő támogatással, elveszíthetik licencüket, és kieshetnek a regionális ligákból. Az elmúlt években legalább kilenc klubot, köztük a Bastiát, a Cannes-t, a Grenoble-t, a Le Mans-t és a Strasbourgot is „lefokozták”, miután szabálytalanságot követtek el a DNCG-vel szemben.
A hollandok is léptek már
Hollandiában a Know Your Owner szabályt rossz tapasztalatok után szintén a helyi szövetség, a KNVB fejlesztette ki. Egy évtizeddel ezelőtt a holland Vitesse Arnhem klubot megvásárolta Merab Jordania grúz üzletember, ám olyan vádak merültek fel, hogy az üzlet mögött a Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics áll. Ezzel megsértették volna a KNVB multiklubtulajdonra vonatkozó, akkoriban hatályos szabályait.
A Know Your Owner 2018-ban lépett életbe, mielőtt a holland klubok tulajdonjogára vonatkozó szabályok enyhültek, és mindenkire vonatkozik, aki egy holland klubból 25 százalékos tulajdonrészt vagy többet vásárol. A hangsúly – és a költségkötelezettségek – a leendő vevőn van, ennek alapján kell megfelelni a hatályos jogszabályoknak.
A belgák nem izgulják túl a dolgot
A szomszédos Belgiumban nincs kvóta az EU-n kívüli játékosokra, így az ország klubjai olyan tengerentúli befektetők célpontjai, akik már máshol is birtokolnak nagyobb klubokat, és belga csapatokat szeretnének vásárolni, illetve játékosokat kölcsönadni.
John Textor amerikai üzletember nemrégiben megvásárolta az RWD Molenbeeket, így a belga 1B Pro League 8 klubja közül hét már külföldi tulajdonban van. Az első osztályú Jupiler League-t is beleértve Belgium legjobb 26 klubja közül 16-nak tengerentúli tulajdonosa van.
Egyes források azt javasolják, hogy a holland Know Your Owner alkalmazást be lehetne vezetni Belgiumban is, azonban a Belga Labdarúgó-szövetség szerint a meglévő szabályok elegendők.
Pénzmosási veszély Máltán
A pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó új nemzeti szabályok 2021 júliusában léptek életbe Máltán. Ez befolyásolja a klubok tulajdonjogának ellenőrzésére vonatkozó terveket is, ahol a helyi labdarúgó-szövetség, az MFA strukturális változtatásokat hajt végre.
Az új tulajdonosi teszt bevezetésének hajtóereje az volt, hogy Málta 2021 júniusában felkerült a Financial Action Task Force (Pénzügyi Akció Munkacsoport) „szürke” gazdaságainak listájára. A FATF a globális pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellenőreként szolgál, és úgy véli, hogy Máltán nagyobb a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának kockázata. A pénzügyi tranzakciók fokozott figyelemmel kísérése óriási hatással van a máltai gazdaság minden területére, beleértve a futballt is.
A német rendszer a legátláthatóbb
Az Európai Unión kívül – különösen Kelet-Európában – a futballba juttatott pénzek ellenőrzésének gondolata sok labdarúgó-szövetség számára elhanyagolható fontosságú. A szegényebb futballgazdaságokban gyakran olyan kevés a befektetés, hogy egyes szövetségek úgy vélik, a befektetők korlátozása – függetlenül azok hátterétől – megbéníthatja a klubokat.
Alex Phillips korábbi UEFA-vezető úgy fogalmazott: szerinte a német rendszer a legjobb, ahol a szurkolók birtokolják a klubok irányítói többségét (az 50+1-es szabály van érvényben).
Ha a szurkolók birtokolják a szavazati jogok többségét, az a legjobb megoldás arra, hogy a futballtól távol maradjanak a rosszakaró, haszonszerző üzletemberek. Nem tökéletes, de a legjobb. Természetéből adódóan megakadályozza, hogy egy rossz tulajdonos teljes mértékben átvegye a szavazati jogokat, és aláássa a klub hosszú távú érdekeit” – tette hozzá.
Közbeszólt a világjárvány
Mivel az európai futballklubok immár harmadik szezonját zavarta meg a Covid–19 világjárvány, a magánbefektetők általi kivásárlások továbbra is gyors ütemben folytatódnak. Ennek következtében a jó szándékú szurkolói csoportok – akik az egyes csapatok mögött állnak – már egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt ezekkel a – sokszor kétes szándékú – befektetőkkel. A pandémia miatt az egyes országok sportági testületeiben meg már amúgy is olyan gazdasági nehézségek léptek fel, melynek nyomán a labdarúgó-szövetségek nem tudnak, és a jelek szerint nem is nagyon akarnak hadakozni a külföldi befektetőkkel.
Itthon is felgyorsult a klubkeringő
Magyarországon a tavalyi bejelentett esetszám-növekedés azt mutatja, hogy a jelentésre kötelezett szolgáltatók odafigyelnek a pénzmosás elleni szabályokra, és ez a transzparencia segítheti az ország jobb megítélését. A sport területén is zajlanak változások, ám a transzparencián még lehet javítani. A napokban írták alá azt a szerződést, amely értelmében az eddigi belga tulajdonos, Roderick Duchatelet eladta az Újpest többségi részesedését biztosító üzletrészét.
Ugyanakkor az új befektetői kör még csak képviselőjét, Kovács Zoltánt küldte el az aláírásra, ám kilétüket egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé. Mint ahogy – ez is magyar sajátosság – az üzlet értékét jó eséllyel soha nem tudjuk meg. Az elmúlt években Magyarországon is felgyorsult egyébként a tulajdonosváltási piac: a nagy múltú klubok közül a DVTK, a Debrecen és a Honvéd is új, magyar befektetőket kapott.
Rovataink a Facebookon