Így adhat egy taslit az inflációnak – Legalább a banki költségeken spóroljon!

2022.02.08. 21:54

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Tavaly az 5,1 százalékos éves inflációnál kisebb mértékben, 3,3 százalékkal nőttek a pénzügyi szolgáltatások díjai. Azt, hogy mindez egy-egy ügyfélre vonatkozóan mit jelent, azaz mennyit is költöttünk az elmúlt évben bankolásra, a január végéig megkapott kimutatás alapján nézhetjük meg. A bankszámla-tulajdonosok jó részének mindenképpen érdemes 1-2 évente körülnéznie, hogy a szokásainak legmegfelelőbb bankszámlát használja-e – sokszor még saját bankja kínálatában is talál olcsóbbat.

Azt ma már mindenki a pénztárcáján érzi, hogy a világban, de nálunk is alaposan felpörgött az infláció. Az árak emelkedése szinte minden területet érint, az élelmiszerektől kezdve az különböző háztartási gépeken és bútorokon át az autókig, igaz, eltérő mértékben. 

A hitelkamatok rakétára ültek

A banki területen az infláció (pontosabban az azt kísérő jegybanki kamatemelések) elsődlegesen a hitelkamatok emelkedésében érhetők utol. A folyamat mára odáig jutott, hogy a money.hu adatai szerint alig több mint 2 hét alatt egy 20 évre felvett 20 milliós hitelnél a legkedvezőbb konstrukció törlesztőrészlete 4 százalékkal növekedett.  De ugyanígy komoly kamatemelkedés indult be az elmúlt hetekben a személyi kölcsönöknél is, ahol a bankoknak nem jött be az a számításuk, hogy a komolyabb karácsonyi hiteldömping érdekében decemberig nem vettek tudomást a jegybanki kamatemelésekről

A díjakban is komoly a drágulás

Ahogy a boltban az árukért, úgy a szolgáltatásokért is többet fizetünk. Nem maradhat ki a szórásból a mindennapi bankolás sem, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszerében „máshová nem sorolt pénzügyi szolgáltatások” néven szerepel.

  • A jó hír, hogy a tavalyi 5,1 százalékos éves átlagos inflációhoz képest ezeknek a pénzügyi szolgáltatásoknak az ára mérsékeltebben, 3,3 százalékkal emelkedett tavaly. 
  • A kevésbé jó hír, hogy ez a visszafogottság nem feltétlenül a bankok önmegtartóztatásáról szólt. A jogszabályok ugyanis előírják, hogy a pénzügyi szolgáltatók a díjaikat csak az előző évi fogyasztói árindex mértékével emelhetik. Ez pedig – láss csodát – 2020-ban 3,3 százalék volt.

De ne legyünk teljesen igazságtalanok. Az indexelés csak a korábbi termékekre érthető, e tekintetben tehát az új termékek árazása akár dobhatott is volna a költségmutatókon. A hazai bankok ráadásul az elmúlt években meglehetősen visszafogottan érvényesítették a fogyasztói árak növekedését a banki költségekben – utoljára 2018-ban nőttek jobban a bankolás költségei, mint az egy évvel korábbi infláció. Ebben a pénzintézetek közötti verseny mellett közrejátszik a Magyar Nemzeti Bank kemény, már-már árhatósági munkája is, amellyel a megítélése szerint túl magas költségszinten működő hazai bankrendszert további díjkorrekcióra kényszeríti. 

A banki díjak és az infláció
Év  A banki díjak emelkedése (%)  Az előző évi infláció (%)
2015 1,6 –0,2
2016 –0,6 –0,1
2017 1,9 0,4
2018 2,7 2,4
2019 1,2 2,8
2020 2,1 3,4
2021 3,3 3,3
Forrás: KSH, money.hu   

Iránytű a díjtengerben: számlaértesítő

Attól, hogy országos szinten tavaly az egy évvel korábbihoz képest 3,3 százalékkal drágult a mindennapi bankolás, még mindenkinél más és más összeg jöhet ki. Hogy mibe is fáj nekünk a pénzkezelés, arról érdemes alaposan megnézni a banktól idén januárban megkapott éves díjkimutatást. Ez tételesen felsorolja többek között, hogy 

  • mennyibe került a bankszámlacsomagunk fenntartása, ami magában foglalja a számlavezetési díjat;
  • mennyibe került a mobilbank és a netbank használata;
  • milyen díjak terhelték a bankkártyahasználatot – mennyivel drágábban vettünk fel például készpénzt, amikor nem figyeltünk arra, hogy a saját bankunk automatáját használjuk;
  • mennyibe kerültek az átutalások, a tranzakciókról kapott esetleges sms-ek. 

A díjkimutatásban szereplő összeget el kell osztani 12-vel, így meglesz a havi átlagos bankolási kiadás. Ha valaki sokallja az összeget, akkor érdemes megnéznie egyrészt, hogy vannak-e olyan szolgáltatások a tételek között, amelyekről le lehet mondani. A másik megoldás a havi összegnél olcsóbbat választani a banki kínálatból. 

A money.hu szakértői szerint a jelenlegi kínálatban még többségben vannak az úgynevezett tranzakcióalapú csomagok, amelyeknél minden ügylet után pénzt kér a bank. Átláthatóbb rendszer érkezne el, ha mind több bank áttérne a csomagalapú árazásra, amikor egy havidíjért lényegében minden szolgáltatást ingyen adna a bank. Ennek a szélesebb körű elterjedésének továbbra is akadálya a tranzakciós illeték. 

Érdemes átnézni az ajánlatokat

A banki ajánlatok, díjkimutatások átböngészése ettől függetlenül most sem hiábavaló, sőt 1-2 évente mindenképp érdemes megtennünk. Változhattak ugyanis saját banki szokásaink, ennek következtében pedig előfordulhat, hogy régebbi – más profilnak megfelelő – számlacsomagunk már nem épp olcsó. Emellett pedig a banki verseny is életre hívhatott egy sor kedvező(bb) konstrukciót. Idén februárban is akad például olyan bank, amely – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nullaforintos bankszámlavezetést is kínál. 

Tízezres tétel

A money.hu szakértői szerint aki rászánja az időt, az jó eséllyel találhat a jelenleginél jobb, olcsóbb számlacsomagot magának – sok esetben ehhez még bankot sem kell váltania, elég a saját pénzintézetének egy másik konstrukcióját választania. Éves szinten akár tízezer forintnál is többet lehet spórolni. Aki így tesz, az – legalább a pénzügyi szolgáltatások terén – a saját „személyes inflációját” leszoríthatja.