A háború is felturbózhatja a hitelkamatokat

2022.03.03. 08:19

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Rossz hírek ágyaztak meg a március elején várt általános banki hitelkamat-emeléseknek a money.hu Heti kamattükre szerint. Az MNB februárra tovább gyorsuló inflációt vár, az ukrajnai háború pedig számottevően meggyengítette a forintot – ebben a helyzetben az irányadó kamat emelése tovább tarthat, és a bankok gyengébb árazását sem indokolja semmi.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januárban bejelentett módon 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte az alapkamatot – a kamatemelési ciklus így már kilenc hónapja tart. Csütörtökön az is kiderült, hogy a jegybank a korábban közöltek szerint elkezdi az alapkamat és az irányadó, egyhetes betéti kamat közötti különbség ledolgozását: az aktuális betéti tenderen az MNB csak 30 bázisponttal emelte az ajánlatát, a bankoktól 4,6 százalékos kamat mellett fogadott el betéteket.

A fenti hír akár kedvező is lenne a hitelfelvevők számára, ám a money.hu szakértői szerint a múlt héten megjelenő többi információ az ő szempontjukból nagyon nem jó irányba mutató változásról szólt.

Hónapról hónapra nagyobb infláció

Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden azzal szembesítette a szakembereket, hogy a jegybank szerint még januárban sem értünk el a 7,9 százalékos adattal az inflációs csúcsra. Véleményük szerint a februári pénzromlás mértéke – a benzin- és az élelmiszerárstop ellenére – mindenképp meghaladhatja a 8 százalékot, sőt, a 8,5 százalékot közelítheti. Virág szavai szerint „az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz, aminek még nem látni, hol lesz a vége”. Ez pedig azt jelenti – hárított el minden esetleges kétséget a jegybanki szakember –, hogy az MNB kamatemelési szigorát hosszabb időszakon keresztül kell fenntartani. Egyre gyengébbnek tűnik tehát az a remény, hogy a nyári hónapokra le lehet állni a kamatemeléssel, s így a hitelkamatok is megdermednek. Ha pedig mégis így lenne, akkor már szinte bizonyos, hogy a korábban maximumnak tartott 5 százalék felett áll majd meg az irányadó kamat.

Háború, bizonytalanság, forintgyengülés – Visszajön a heti kamatemelés?

Ezt a várakozást erősítheti a múlt csütörtökön kitört ukrajnai háború is. A harcok elindulásának hírére ugyanis a fejlődő országok fizetőeszközei jelentős mértékben gyengültek, kiváltképp igaz volt ez a magyar forintra. A február elején az euróval szemben még 352,8 forinton járó árfolyam múlt csütörtökön, az első rakétatámadások hírére 371,2 forintra ugrott, az 5 százalékot meghaladó drágulást követően nem voltunk túl messze a mindenkori rekordod jelentő 371,86 forintos szinttől.

Sajnos az előttünk álló hét sem indul fényesen, az orosz nukleáris készültség elrendelése, a komolyabb kijevi ostromra való felkészülésről szóló hírek és az immár a bankpiacot is elérő bizonytalanság (Oroszország nemzetközi átutalási rendszerről, a SWIFT-ről történő lekapcsolása, illetve a Sberbank európai leánybankjának csődje) nyomán az elmúlt napokban kissé konszolidáló forintpiacon hétfő reggelre ismét drágult az euró, átlépte a 372 forintos határt, ami történelmi mélypont a forint árfolyamában. A gyenge forint is a további kamatemelés irányába hat. Ne feledjük el, az MNB januárban csak azt deklarálta, hogy igyekszik visszatérni a havi egyszeri kamatszint-módosításra, ám szükség esetén ismét rendelkezésére áll, hogy a heti betéti tendereken visszatérjen az irányadó kamat heti módosításához – ha ennek szükségét látja.

Kamatemelésekkel indul a tavasz

Mindez a hitelkamatok további komoly emelkedését hozhatja magával.

Az első nagy tavaszi kamatemelési hullám március elsején érkezhet a piacra, ám a bankok árazási bizottságainak döntése sokszor igazodik ahhoz az időponthoz, amely általánosan a törlesztőrészletek befizetésének határideje a bankoknál. Így nemcsak elsején, de az előttünk álló hét majd minden napján várható bejelentés a bankoktól – vélik a money.hu szakértői.

A jelzáloghitel-piacon azt már tudni lehet, hogy a CIB Bank keddtől 15 bázisponttal emeli majd a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleinek (MFL) kamatát. Ennek következtében a CIB 5 MFL standard kamata 5,97 százalékról 6,12 százalékra emelkedik majd. Az emelés azt jelenti majd, hogy a legkomolyabb kedvezménykategóriában, a Magnifica kedvezménycsomagra jogosult ügyfelek esetében sem marad 5 százalék alatt az 5 éves kamatperiódusra kínált hitel kamata – minimum 5,08 százalékos kamattal kell számolniuk ezen ügyfeleknek.

A CIB 10 MFL esetében a standard kamat 6,02-ről 6,17 százalékra nőtt, a legnagyobb kedvezmény mellett ez a szint a Magnifica kedvezménycsomagban 5,18 százalékra csökkenthető.

A személyi hiteleknél az Erste Bank Most Extra Személyi Kölcsön kamata 0,5 százalékponttal emelkedett 6 millió forint feletti igénylés esetén. Így a minimális, 250 ezer forintot elérő jövedelemmel bíró ügyfelek a korábbi 9,29 százalék helyett 9,79, a 400 ezer forintos nettó jövedelmet igazolni tudók 9,99 százalék helyett 9,49 százalékon kaphatnak személyi kölcsönt. Azoknak az ügyfeleknek, akik 8 millió forintot meghaladó összegű személyi kölcsönt igényelnek az Erstétől, 400 ezer forintos jövedelemig kell a 9,49 százalékos kamatot fizetniük, ami viszont 1 százalékponttal magasabb kamat, mint korábban. Bár a magasabb jövedelmi kategóriában is 100 bázispont volt az emelés, a minimum 8 milliót igénylő, s legalább 400 ezres fizetést felmutató ügyfelek továbbra is 9 százalék alatti (8,99 százalékos) kamatot fizetnek a banknál. Hasonló szintű emelés volt a megegyező hitelösszeggel bíró Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek kamataiban is az Ersténél.