Mi történt a megtakarításokkal?

Az biztos, hogy az idén a hónapokkal ezelőtti várakozásokhoz képest sokkal bizonytalanabb gazdasági környezetre kell felkészülni, többek között az Ukrajnában zajló háború kedvezőtlen hatásai és a felgyorsuló és márciusban már 8,5 százalékra, 15 éves csúcsra jutó infláció miatt. Ilyen klímában a gazdaság szereplői óvatosabbá válnak, sok háztartásnál – ahol erre lehetőség van – a spórolás kerülhet előtérbe a fogyasztás, vásárlás helyett. 

A többség nem védekezik az infláció ellen

A magyar háztartások hagyományosan készpénzben, látra szóló és folyószámlabetétben takarékoskodnak – annak ellenére hogy ezeken egy forint kamat és hozam sem keletkezik, így semmi nem védi meg az érintetteket attól, hogy a pénzük az infláció mértékével megegyező mértékben veszítsen értékéből. 

A megtakarításait az infláció pénzeltüntető hatásától legalább valamilyen mértékben védeni akaró, tudatosabb ügyfelek jellemzően lekötött bankbetétben, állampapírokban és befektetési alapokban takarékoskodnak. A befektetési alapokat profi befektetők kezelik, különböző piaci eszközökbe, részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba, nyersanyagokba, valamint bankbetétekbe fektetik a pénzt, az ebből elért hozam gyarapítja a kisbefektetők vagyonát.

Csökkent az állomány

A befektetési alapokban lévő állomány február végén több mint tízezer milliárd forintra rúgott – derült ki az MNB friss, a befektetési alapok februári teljesítményét ismertető adatsorából. Az itt látható trendekből az orosz–ukrán háború hatásai még nem igazán látszanak – csak a hónap végén indította meg a támadást Oroszország Ukrajna ellen –, ugyanakkor az inflációs félelmek már hónapok óta velünk vannak.  Az egyik oldalon – a hozamokén – 161 milliárd forintos mínusz keletkezett. A másikon azonban az árfolyamok változása és az új befektetések viszont összesen 96 milliárd forintos pluszt jelentettek. Összességében a megtakarítások összértéke, az úgynevezett nettó eszközérték több mint hatvanmilliárd forinttal csökkent az év második hónapjában.

Fontos, hogy a teljes befektetésialap-állomány négy nagy csoporthoz tartozik: befektetési jegy tulajdonosa lehet az állam, a pénzügyi vállalatok, a sima, úgynevezett nem pénzügyi vállalatok és persze a háztartások. (Utóbbiak csoportjába sorolja a statisztika a háztartásokat segítő nonprofit szervezeteket.)

A befektetési alapokban lévő több mint tízezer milliárd forint majdnem felét, 4725 milliárd forintot a háztartások tudhatják magukénak, ez tehát 46 százalékos részesedést jelent a teljes befektetésialap-tortából. A 4725 milliárd forintos összeg ugyanakkor ötvenmilliárd forinttal elmarad a januári 4780 milliárdos összegtől, valamint a decemberi 4832 milliárdos összegtől. 

Pedig februárban vásárolt a lakosság

Az előbbi adatok a teljes állomány változását mutatják, mégpedig azt, hogy annak az értéke csökkent februárban. A tranzakcióknál, tehát az új értékpapír-vásárlásoknál kicsit más a helyzet. Az új adatokból az is látszik, hogy

• februárban tranzakciókból eredően 107 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 72 milliárd forinttal növelték állampapír-tulajdonukat; 
• a tőzsdeirészvény-, egyébkötvény- és befektetésijegy-állományuk is növekedett sorrendben 32 milliárd, négymilliárd és egymilliárd forinttal. 

Mindez azt mutatja, hogy a vásárlási kedv még megvolt februárban. Az még kérdéses, hogy a háború hatása hogyan változtatott ezen, erre azonban csak a márciusi adatok adhatnak majd választ. 

Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit

Persze a megtakarításoknál minden változás fontos, ám lényeges szempont, hogy nem érdemes egy-egy hónap elmozdulásaiból kiindulni, ezek az alapok hosszabb távon, több hónapra, évre szólnak, és a teljesítményüket a végeredmény alapján érdemes értékelni. Előre szinte lehetetlen megmondani, hogy melyik befektetési alapok lesznek a nyerők, tehát hogy a főként a kockázatosabb részvényekbe fektető alapok vagy a biztonságosabb, állampapír-fókuszú társaiké lesz a főszerep. Éppen ezért az úgynevezett diverzifikált megtakarítás lehet a leginkább járható út, azaz mindegyikből egy picit.