Az ATM-nél csődöt mond, cserében egy autó árát kell odaadni érte – mi folyik a szuperbankkártyák világában?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Pénz beszél cikkek
-
Itt az MNB válasza, ezért változik a kötelező tartalékrendszer - Elon Musk megint nagyot mondott, de most senki sem nevet rajta
- Mi az igazság a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatban?
- A csapból is az akkumulátorgyár folyik, de a lényegről senki sem beszél
- Már látni, hogyan győzheti le az energiaválságot a digitalizáció
A blogról
Relatív egyszerű eszköz a bankkártya – legyen szó betéti vagy hitelkártyáról. Egy plasztiklap, rajta a régből maradt mágnescsíkkal és a modern csippel. A plasztikunkhoz kapcsolódik hozzá egy bankszámla – még akkor is, ha hitelkártyánk van, igaz, ez esetben csak elszámolási számláról beszélünk –, amelyen a tranzakcióink (vásárlások, pénzfelvételek) értékét tartják nyilván. Összességében egyszerű dolog a kártya, nincs túl nagy mozgástér a csicsázásra, azaz arra, hogy exkluzivitást sugározzon. Persze voltak már próbálkozások forradalmi dizájnra – érdekes kezdeményez volt az áttetsző plasztik, illetve több bank is lehetővé tette, hogy az ügyfél részben vagy teljesen saját arcára szabja a bankkártyát saját kép feltöltésével.
A fenntarthatóság hívószó
Az utóbbi időben a fenntarthatóság is helyet követel magának a bankkártyapiacon. Tavaly a spanyol CaixaBank kezdte el egy teljesen természetes, növényi forrásból származó, kukoricakeményítőből kivont lebomló anyagot – PLA-t – tartalmazó bankkártyák kibocsátását. Emellett a TSB nevű új-zélandi bank jelentette be lebomló anyagból készült plasztik kibocsátását a Mastercarddal közös projektben. Ebbe az elit körbe került tavaly a Gránit Bank, amely olyan bankkártya bevezetését jelentette be az elmúlt év végén, amely komposztálási körülmények között – tehát nem a zsebben vagy a pénztárcában – hatvan napon belül elkezd lebomlani. A Takarékbank teljesen újrahasznosított anyagból készíti Visa Zöld bankkártyáját, amelynél minden bankkártyás vásárlás után 0,2 százalékot utalnak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület méhek megmentését szolgáló programjaira. Az OTP Bank – amely Junior kártyát igénylő ügyfeleknek már indított újrahasznosított kártyát kínáló pilotprogramot – májusban debütált saját PLA biopolimer kártyájával, amelynek előállítása takarmánynövényből történik, így nem veszi el a kukoricát az emberek élelmiszer-ellátásából, sőt továbbra is fel tudják használni a gyártás során fennmaradó növényi fehérjét az állatok takarmányozására. A kártya gyártása harmadával kevesebb fosszilis energiaforrást igényel, és mintegy hetven százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A növényi „plasztik” lebomlási ideje hat hónap.
A fenntarthatóság érdekes módon ma az elit körében kulcsszó, így nem meglepő, hogy a Mastercard Word Elite Limited Edition típusú kártyát elsőként az OTP 24 ezer privátbanki ügyfele kapja meg.
Státusszimbólum
A fenti hosszú kártyanévből is jól látható, hogy leginkább a bankkártyához tartozó szolgáltatásokban van a kakaó, csak nem feltétlenül látszódnak. Mégis akadnak olyan kártyák, amelyek beszédesek, igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy a tulajdonos vagyonos ember, és prémiumszolgáltatásokra jogosult, azaz státuszszimbólumként is működnek. Ezekhez egy csomó extra, úgynevezett concierge-szolgáltatás jár – derül ki az amerikai Forbes magazin összeállításából. Például a kártyatulajdonos magánrepülőt bérelhet egyszerűen, különböző helyeken kulturális intézményekben, akár sporteseményeken VIP-szolgáltatásokra jogosult.
A szuperbankkártyák között vannak azok, amelyekhez bárki hozzájuthat, aki fizeti a sima kártyáknál megszokott éves díjhoz képest igen tetemes összeget, és a bank is megfelelőnek tartja a pénzügyi helyzetét ahhoz, hogy spéci kártyát kaphasson.
A következő polcon vannak azok a kártyák, amelyekhez sokkal nehezebb hozzájutni, csak meghívásos alapon, ezzel is kiemelve az exkluzivitást. Utóbbiak közé tartozik például az American Express Centurion nevű kártyája, a JP Morgan Reserve Card, a Stratus Rewards Visa, a Dubai First Royale Mastercard és a Coutts Silk Charge.
Kártya = ékszer
Az előbbiekben olyan kártyákról volt szó, amelyek dizájnja árulkodik a luxusról, de van ennél feljebb, amikor kvázi ékszer lesz belőlük. A Business Insider korábbi cikke szerint ezzel foglalkozik például a Rosan Diamond nevű cég, amely kézműves hitelkártyákat készít aranyból, gyémántból és más drágakövekből. A kártyák a VISA Infinite- és a VISA Signature-platformon működnek.
A Rosan Diamond személyre szabott kártyáit olyan szolgálatokon keresztül értékesíti, mint az Insignia, amely egy milliomosok és milliárdosok luxuséletmódmenedzsment-cége, emellett közvetlenül egyéni ügyfeleknek is árul azért kártyákat.
Az árak 18 és 50 ezer dollár között szóródnak, azaz a mostani dollárárfolyamon 6,6–18,4 millió forintba kerülnek. A drágaköves díszítésnek van azonban egy hátulütője: mivel ezek a kártyák a hagyományosa társaiknál vastagabbak, ezért ATM-es készpénzfelvételre nem alkalmasak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon