Évente 832 milliárd forintba kerül az, hogy tudunk fizetni

2022.07.22. 16:59

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
A kibocsátott 20 ezer forintos bankjegyek 60 százaléka a párnacihákban, széfekben lapul, nem vesz részt a pénzforgalomban. A fizetési rendszer fenntartása minden magyar állampolgárnak 85 ezer forintjába fáj évente, a leghatékonyabb fizetési módnak ebben az évtizedben egyértelműen a bankkártya számít az MNB felmérése alapján.

Fejenként 85 333, összesen 832 milliárd forintjába került 2019-ben a 9,75 millió magyarnak a fizetési forgalom: ekkora társadalmi költséget mutatott ki legújabb felmérésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fizetési módok társadalmi költsége 2019-ben a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget tett ki, ami reálértékben 20 százalékos társadalmiköltség-növekedést jelent. 

A felmérés szerint a hazai fizetéseken belül továbbra is a készpénzes fizetés a leggyakoribb, az 5,34 milliárd fizetési tranzakció közel 70 százaléka készpénzben bonyolódott, azaz 3,7 milliárd alkalommal készpénzt használtunk a fizetéshez. A fentiek okán a legnagyobb társadalmi költsége is a készpénzes fizetésnek volt,

a teljes összeg 46 százaléka, 387 milliárd forintnyi költség kapcsolódik a készpénzes fizetésekhez.

A bankkártyás fizetések esetében ez a költség 232 milliárd forintot jelentett, a teljes társadalmi ráfordítás 28 százalékát tette ki. Az átutalásokhoz a fizetésforgalom költségeinek 15, a sárga csekkekhez 8, a csoportos beszedésekhez a ráfordítások 2 százaléka köthető a tanulmány szerint.

A legutóbbi, 2009-es felméréshez képest a fizetési módok társadalmi költsége több mint a duplájára emelkedett – az akkori felmérés 387 milliárdos költséget mutatott ki. 

A bankkártya évtizede jön, a sárga csekket ki kellene nyírni

Egy készpénzes tranzakció költsége 50, egy kártyás tranzakció költsége 14, egy átutalás költsége 30 százalékkal nőtt 10 év alatt. A jegybank szakértői szerint a vizsgált évtizedben, 2009–2019 között az átlagbér közel kétszeresére nőtt, míg az infláció 1,3-szeresére növelte az árakat. Ha az egy tranzakcióra jutó költségeket a 10 év alatt bekövetkező bérnövekedéssel és inflációval korrigáljuk, akkor jól látható, hogy míg a készpénzforgalomban és az átutalásoknál a társadalmi költségek 10-20 százalékkal csökkentek a hatékonyság növelésének köszönhetően, addig a bankkártyás tranzakciók fajlagos költsége közel felére, 109 forintra esett a 2009-es 201 forintos költségnek.

Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a legkomolyabb beruházások épp a bankkártya-elfogadás területén voltak. Ám a kártyás fizetési forgalom drasztikus növekedése ezt messze ellensúlyozni tudta. A kártya esetében az infrastruktúra háromszorosára növekedése mellett a tranzakciószám az ötszörösére nőtt az elmúlt évtizedben. Mindez az MNB szakértői szerint azt vetíti előre, hogy a további tranzakciószám-növekedéshez már nincs szükség nagyobb mértékű beruházásra a kártyás infrastruktúrában. Ennek köszönhetően a területen a fajlagos költségek drasztikusan csökkenhetnek a következő években, és így a legkisebb társadalmi költséggel járó fizetési megoldássá válhat a bankkártyás fizetés. Ha így lesz, drasztikusan csökkenhet a fenti, fejenként 85 ezer forintos egy főre jutó össztársadalmi költség is. 

Az átutalások 95 százaléka ma már elektronikus csatornán kerül benyújtásra, a papíralapú átutalások visszaszorulásából és az elmúlt tíz évben számottevően leépített banki fiókhálózatból fakadó hatékonyságnövekedés okozhatja az átutalás reálköltségének a csökkentését. Nem feledhető el, hogy az azonnali átutalási rendszer (afr) 2020-as bevezetésével és napirenden lévő reformjával a tranzakciószámok itt is komoly mértékben emelkedni fognak – igaz, az afr fejlesztési költségei is megjelennek. 

Fontos látni, hogy a sokak szerint ingyenes sárga csekk esetében az egy tranzakcióra jutó társadalmi költségek még a bérnövekedéssel és az inflációval korrigáltan is 80 százalékkal növekedtek – messze nem hatékony fizetési módról beszélünk tehát. 

A húszezresek 60 százaléka nem látott még pénztárgépet

A készpénzhasználathoz kapcsolódó költségek számításánál  arra is figyelemmel kell lenni, hogy a készpénz nem csupán fizetési, hanem biztonsági tartalék és felhalmozás szerepet is betölt. A párnacihában őrzött pénzek arányának felfutását jól mutatja, hogy a forgalomban lévő készpénzállomány bővülése messze nagyobb ütemű volt, mint a készpénzes tranzakciószámok emelkedéséé. Az MNB becslése szerint a 20 000 forintosoknak csak mintegy 40 százaléka, míg a 10 000 forintosok mintegy 75 százaléka vesz részt a készpénzforgalomban, a Deák Ferenc arcmásával ékesített bankjegyek 60 százaléka, míg a Szent Istvánt ábrázoló bankjegyek 25 százaléka a családok (vállalatok) tartalékaként lapul valahol. Miután a készpénz jelentékeny része így nem vesz részt a fizetési forgalomban, az egyre több kinyomtatott bankjegy ellenére sem nőttek drasztikusan a készpénzhasználathoz kapcsolódó társadalmi költségek. 

A fizetési módok társadalmi költsége milliárd forintban és a tranzakciók száma 2019-ben
   Készpénz Kártya Átutalás Csoportos beszedés Sárga csekk Nyugellátás Összesen
MNB 10,28 0,18 0,12 10,58
Készpénzlogisztikai cégek 17,23    17,23
Pénzforgalmi szolgáltatók, Posta, Államkincstár 44,94 97,86 55,91 6,64 27,81 4,18 237,34
Vállalkozások 276,23 120,54 66,25 4,45 2,91 470,39
Lakosság 37,59 13,04 6,27 1,59 37,09 95,58
Állam 0,35 0,26 0,29 0,03 0,06 0,99
Összes társadalmi költség 386,62 231,88 128,85 12,7 67,87 4,18 832,1
Tranzakciószám (m db) 3 702 995 358 77 193 14 5 339
Forrás: MNB