Az OTP megmagyarázta, hogy válság idején hogyan tett szert ekkora nyereségre

2022.08.11. 12:13

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Már nem is az orosz–ukrán háború, sokkal inkább a magyar extra terhek okoznak fejfájást az OTP Banknak. A korrigált banknyereség a II. negyedévben soha nem látott magasságba, 162 milliárd forintra emelkedett, ám ennek ellenére lehet, hogy a magyar elvonások miatt az eredménytartalékhoz kell nyúlni, hogy a bank osztalékot fizessen az amúgy is megtépázott árfolyamú papírokat tartó részvényeseinek.

Az OTP Csoport adózás utáni eredménye 42,7 milliárd forint volt, ami 80 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Az egyedi tételektől mentes, illetve az orosz és az ukrán bankra képzett értékvesztés elszámolásával együtt ugyanakkor a bank korrigált nyeresége 250,8 milliárd forint volt, ami 2 százalékos eredménybővülést jelentene.

A konszolidált eredmények tekintetében az első negyedévi 33,4 milliárd forintos nettó veszteséges időszakot a 45 milliárd körüli elemzői várakozásokat alaposan meghaladó 76,1 milliárdos profit követte. A korrigált adózott eredmények tekintetében példa nélküli volt a 162,1 milliárdos II. negyedévi eredmény.

A magyar extra terhek a háborús veszteségnél is jobban fájnak

Ami a korrekciós tételeket illeti, itt a második negyedév igen erős volt. A kamatstop év végéig történő meghosszabbításának várható eredményhatása 10, a banki különadó és extraprofitadó 88,1 milliárd forintos mínuszt jelentett féléves időtávban az OTP-nek, az orosz állampapírokra képzett értékvesztés pedig 35 milliárd forintos tétel volt. Az OTP 28 milliárd forintot fizetett be a Sberbank csődje után az Országos Betétbiztosítási Alapba. A hírek szerint ez az összeg megtérül, ám hogy mikor, ez még nem tudható, ezért a bank a korrigált tételeknél ennek időértékét, 2,5 milliárdot jelez egyszeri veszteségtételként. 

Pörög a hitelezés

A csoportszintű bevételek árfolyamszűrten 17 százalékkal 755 milliárd forintra emelkedtek. A növekedést a hitelezés támasztotta meg. A nettó kamatbevétel 27 százalékkal 266,4 milliárd forintra nőtt, a nettó díj- és jutalékbevétel 19 százalékkal 95,8 milliárd forintra emelkedett. A banki kamatmarzs 3,47 százalékról 3,5 százalékra emelkedett.

A csoportszintű hitelállomány 3, az orosz és ukrán kitettség nélkül 5 százalékkal nőtt. A magyar leánybank hitelei közül a legkomolyabb mértékben, 11 százalékkal a vállalati hitelek állománya bővült. A fogyasztási hitelek állománya 2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A jelzáloghitelek esetében a magyarországi OTP 2 százalékkal tudta növelni állományát.

A konszolidált ügyfélbetétek 5 százalékkal, ezen belül Magyarországon 8 százalékkal emelkedtek. itt is a vállalati betétállomány bővülése volt az erősebb – az itteni 11 százalékos bővüléshez képest a lakossági betétállomány növekedése 4 százalékos.

A bankcsoport hitel/betét mutatója stabil, június végén 76 százalékon állt.

Az infláció költségsokkot hozhat

A bank költségei 11 százalékkal 357 milliárd forintra nőttek, és Bencsik László vezérigazgató-helyettes szerint ebben még nem igazán jelent meg a régióban megugró infláció. A 48 százalékos működési költséghatékonyság fenntartása a jövőben így igen nehéz lesz. A kockázati költségek a tavaly első félévi 18 milliárd forintról 105 milliárd forintra nőtt. A költség/bevétel arány 50,2 százalékról 47,2 százalékra javult.

Európa legstabilabb bankjai között

A stabilitást jelző mutatók közül a tőkemegfelelési mutató az év végi 19,1 százalékról 17,9 százalékra csökkent és a TIER1 ráta 17,5 százalékról 16,4 százalékra csökkent, ám mivel a szabályozói elvárás ennek alig több mint fele (8,8 százalék), ezért a bankcsoport továbbra is Európa élmezőnyébe tartozik stabilitás tekintetében.

El sem tudnák adni az orosz bankot

Az orosz és az ukrán kitettség nélkül a bankcsoport nyeresége 345 milliárd forint lenne. Az orosz érdekeltség a II. negyedévben már profitot termelt. A bank Oroszországban kizárólag a lakossági ügyfelek alsó és közép szegmensére fókuszál, kis összegű személyi és áruhiteleket kínál. A vállalati hitelek állománya megfeleződött egy év alatt – annak ellenére, hogy a céges partnerek között nincs olyan, amelyeket bármilyen szankció érintene. A kis összegű kölcsönökre fókuszáló üzletpolitika fenntartható, eközben pedig a betétállomány növekedése jelzi: az orosz ügyfelek bíznak az OTP-ben. Az OTP ettől függetlenül vizsgálja az orosz piac jövőjét, akár a piac elhagyásának lehetősége is opció lehet – bár a bankeladást az év végéig egy orosz elnöki rendelet tiltja.

Ukrajnában sokkal nagyobb a bizonytalanság. Ennek ellenére a bank a második negyedévben nullszaldós teljesítményre volt képes. A bank mindent megtesz mind az ügyfelek, mind az ukrán leánybank dolgozóinak érdekében – a kiszolgálás színvonalának fenntartása sok esetben hősies munkát igényel az OTP-alkalmazottaktól.

Jól húznak a leányok

A bankcsoporttagok közül a legkomolyabb mértékben, 88 százalékban Albániában nőtt a profit, ahol friss akvizíció is segíti a jobb teljesítményt. Összegszerűen a bolgár 49,6, a horvát 22,9 és a szerb 21,8 milliárd forintos nyereség járult hozzá a legkomolyabban a csoportszintű eredményhez. Románia az egyetlen olyan ország, ahol az eredeti tervek átvizsgálására kényszerül a bank, az ottani leánybank teljesítményét más fókusszal nézik a budapesti központban. 

Az Alpha Bank Albánia akvizíciója idén lezárult, és az OTP várja az engedélyeket a szlovén Nova Bank megvásárlásához – ez léptékeit tekintve az egyik legnagyobb felvásárlás lesz a bankcsoport történetében. Az üzbég bankvásárlás ügye egyelőre megállt.

Itthon veszteség

A korrigált adózott eredmény itthon is nőtt – 107,8 milliárd forintról 168,9 milliárd forintra emelkedett az első fél év során. Ugyanakkor az osztalékfizetés szempontjából fontos adat tekintetében, az első fél évben az extra terhek miatt majdnem 70 milliárdos adózott veszteség keletkezett. 

Sokat buknak a magyar állampapíron

Az OTP 4000 milliárd forint magyar állampapírt tart a könyveiben, ebből 3700 milliárd forint a forint állampapír 2,7-2,8 százalékos átlagos kamatszint mellett. Az átlagos lejárati idő 4 év, tehát hosszan marad majd eredménycsökkentő (a banki kamatmarzs emelkedését mérséklő) tételként a bank könyveiben az alacsony kamatozású értékpapír. Ám fel sem merült a banknál, hogy ne vegyenek több magyar állampapírt – még az idén is vásároltak.

Osztalékfizetésben gondolkodnak

A bank osztalékpolitikájáról korai még nyilatkozni Bencsik László szerint. Ha lesz lehetőség osztalékfizetésre, akkor fognak osztalékot fizetni, már csak azért is, mert értékelni kell azokat a részvényeseket, akik a jelenlegi, alacsony árfolyam mellett is tartják a papírjaikat. Adott esetben az eredménytartalékhoz is hozzányúlhat majd a bank – erre 2014-ben is volt példa. Ugyanakkor a jelenlegi üzleti eredmény alapján a bank teljesítménye jó, az orosz és ukrán bizonytalanság ellenére is nyereséges üzletet visz, osztalékfizetésre tehát alkalmas. A nehézséget egyelőre csak a magyarországi extra terhek és ezért vélhetően mínuszos éves teljesítmény jelenti. 



  • Tippek
  • Lakáshitel