Ideje felébredni: ide vándorolnak a milliárdok

2022.10.29. 18:32

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Nyakunkon a hokiszezon. A kanadaiak valaha élt legnagyobb jégkorongozója, Wayne Gretzky szerint ő azért volt sikeres, mert nem oda korcsolyázott, ahol a korong van, hanem oda, ahol az lesz. A PwC szerint 2026-ra az ESG-hez kapcsolódó pénzeszközök értéke eléri a 33 trillió dollárt. Ez nagyjából az USA éves költségvetésének ötszöröse. A korong a háború, az energiaválság és az infláció harmadában van, de úgy tűnik, az ESG harmadában lesz. Érdemes élezni a korinkat?

Több kell a részvényes gazdagításánál

2019-ben, még jóval a pandémia előtt jelentették be a világ legnagyobb vállalatai, hogy az üzlet célja immár nemcsak a rövid távú haszonszerzés és a részvényesek gazdagítása, hanem más, a működésük által érintett kulcsfontosságú csoportok érdekeinek és igényeinek a kiszolgálása is. A Világgazdasági Fórum is hamarosan hasonló küldetéssel állt elő, kijelentve, hogy egy másfajta kapitalizmus kapujában állunk, amikor úgy kell üzleti sikereket elérni, hogy az jó legyen a környezetnek, a dolgozóknak, a beszállítóknak, a fogyasztóknak és a közösségeknek is. A világ legjelentősebb befektetéseit kezelő BlackRock vezérigazgatója, Larry Fink 2020-ban megírta a befektetőknek, hogy a globális finanszírozás alapvető átalakulása történik.

Ez az átalakulás három szó köré koncentrálódik: Környezet, Társadalom és Vállalatirányítás (angolul Environmental, Social and Governance). A rövidítésből következő három betű, az ESG pedig cunamiszerűen söpör végig a piacokon, alakítja át a vállalatok működését és ezzel a jövőnket. A Trackinsight adatai szerint Európában csak az idei év folyamán 153 új, tőzsdén kereskedett ESG befektetési alap jött létre mintegy 41 milliárd dollár befektetéssel.

Oké, de mit jelent az ESG a gyakorlatban?

Micsoda az ESG, és mi nem? Alapvetően rendszerszintű reformról van szó, méghozzá a gödör szabálya alapján, ami nagyjából úgy szól, hogy ha már elég mélyen vagy, és ki akarsz kecmeregni, tedd le az ásót. Mára világossá vált, hogy egy behatárolt bolygón élünk, ahol az erőforrásaink korlátozottak. Azok féktelen kiaknázása a profit érdekében nem folytatható. Nem tudunk a végtelenségig növekedni, és nem tudjuk magunkat boldogságba fogyasztani. Az egész rendszer eresztékeiben recseg-ropog, és egyszerűen nem fenntartható.

A Stockholmi Egyetemen kilenc olyan planetáris határt állítottak fel, amelyen ha az emberiség átlép, akkor megjósolhatatlan katasztrófákkal nézünk szembe. Ebből négyben, köztük a klímaváltozás kérdésében már meghaladtuk ezeket a korlátokat. A világ vállalatai számára mindezek komoly kockázatok, amiket kezelni kell, mert ellenkező esetben a piac büntet. Az ESG ezen kockázatok kezelését foglalja keretrendszerbe, teszi mérhetővé és értékelhetővé, illetve a cégek pénzügyi eredményei mellett kommunikálhatóvá. Egy új, kettős standard van kialakulóban. Ma már nem elég pénzügyileg sikeresnek lenni, az eredményt úgy kell elérni, hogy a nem pénzügyi mutatók is javuljanak.

Nem kozmetika, hanem genetika

Az ESG-t sokan félreértik. Egyrészt az ESG nem valami új CSR. Az ESG nem kozmetika, hanem genetika. Nem elég felelős vállalatként időnként jó ügyeket támogatni, hanem át kell alakítani a cég stratégiáját, szervezetét és kultúráját ahhoz, hogy életképes és ellenálló legyen a sokasodó, hosszú távon ható kihívások közepette. Másrészt az ESG nem egyenlő a fenntarthatósággal. Utóbbi egy állapot, ami akkor következik be, amikor rendszerszinten képesek leszünk a bolygónk szabta határok között működni.

Az ESG egy, talán a leginkább kézzelfogható eszköz ahhoz, hogy egy vállalat elérje ezt a célt. Ezért nem abból célszerű kiindulni, hogy készüljön egy ESG-jelentés, mert az ennek a folyamatnak a végterméke, kommunikációs eszköze. Először változtatni kell a teljesítményen az üvegházhatású gázok kibocsátása, a víz és talajgazdálkodás, a körforgásos működés, a munkatársakhoz való viszonyulás vagy éppen az érintettekkel ápolt kapcsolatok terén. Fontos, hogy a vállalat vezetése rendelkezzen megfelelő ESG-szakértelemmel, és anyagilag is érdekelt legyen a változtatásban. Ha pedig vezetés, akkor priorizálni kell. A cég és a legfontosabb célcsoportjai számára lényeges kérdésekre összpontosítva javulni. A mostani piaci helyzetben mindezek közül kiemelkedik a klímastratégiák és az energiaátállás kérdése.

Villámgyorsan előtérbe lépett

A Nasdaq adatai szerint 2022 első negyedévében a vállalati eredményeket ismertető befektetői konferenciahívások 76 százalékában volt téma az ESG. Ezen belül a hívások mintegy fele érintette a klímaátállás és a vonatkozó stratégiák kérdéskörét. A háború csak nyomatékosabbá tette ezt a rizikót, hiszen a vállalatok karbonkibocsátásának jelentős része a fosszilis energiafelhasználásból származik. Villámgyorsan előtérbe lépett az energiahatékonyság és megújuló energiára való átállás kettős feladata. A legjelentősebb változást piaci hatások idézik elő, akkor is, ha valakinek a klímatudomány tényeinek ismeretében sincs fenntarthatósági küldetéstudata. A piac pedig nemcsak elvárja, hogy a vállalatok kezeljék ezeket a kihívásokat, hanem versenyképességi kérdéssé is teszi.

Az Our World in Data adatai szerint a napenergiából előállított áram költsége 89 százalékot zuhant 2009 és 2019 között. Már a pandémia és a háború előtt is olcsóbb volt ez a forrás, mint a környezetszennyező szén vagy a gáz. Aki akkor nem lépett, most lépne. Csakhogy nincs elég napelem. Közben a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2030-ig 600 millió hőszivattyút kellene globálisan telepíteni. Nincs elég készülék. Most már nem az a gond, hogy nem éri meg megtakarítani vagy megújulóra váltani. Bár a közhiedelem szerint Kína nem tesz semmit, évente egy USA nagyságrendű zöldenergia-kapacitást telepít, és 2026-ra kapacitásai megközelítik majd az egész világét együttvéve.

Mémmé vált jelentés

Brutális verseny előtt állunk, ahol a pozitív változás akadálya nem az igény vagy a politikai akarat hiánya, hanem a már rendelkezésre álló technológiák elterjedésének sebessége lehet. A Credit Suisse már-már mémmé vált jelentése szerint a megújuló energia már 2025-re olyan olcsó lehet, hogy nem éri meg majd a fogyasztást mérni. A fosszilis energiák a beragadt befektetés kategóriájába sorolódnak át, felpörög az elektronizáció. Az Air Canada pedig máris vásárolt harminc új elektromos gépet. Mert ott már sejtik, hol lesz a korong.

A szerző ESG-szakértő, az ESGCore.com alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.



  • Hírek
  • Hírek