A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

  • Emmett Brown: A sors iróniája, hogy a briteket ugyanazzal a tervvel basszák át, amivel bő kétszáz éven át irányították a kontinenst. 2019-09-09 09:57
    Boris Johnson valójában még nem veszített
  • Késapati Tamás: inkább az a baj, hogy a franciák sztem britek nélkül képzelik el az EU-t, és ezt fogják keményen nyomni.. 2019-09-08 22:20
    Boris Johnson valójában még nem veszített
  • Késapati Tamás: a nép egy oroszok által pénzelt brexit marketingkampányt szavazott meg ( ráadásul a nyuggerek akiknek sokkal kevesebb van hátra támogatják jóval nagyobb arányban a kilépést , a fia... 2019-09-08 22:19
    Boris Johnson valójában még nem veszített

Magyarország: költségvetési éllovasból sereghajtó

május 3., 04:59 Módosítva: 2019.06.04 14:02
607
49 hozzászólás

Apálykor derül ki, kin nincs fürdőnadrág – szokta volt mondani Warren Buffett. De könnyen lehet, hogy már leszokott róla, ugyanis úgy tűnik, hogy a jegybankok és kormányok kitörölték a természeti jelenségek közül az apályt. Ha mégis jönne, akkor a temérdek, még kinyomtatható pénz láttán csalódottan fordul vissza – nincs itt semmi keresnivalója. Furcsa lenne, ha ez a végtelenségig működhetne, de egyelőre tény, hogy nem a víz az úr.

49 hozzászólás Tovább

Kinek van nálad több ideje?

április 30., 04:59 Módosítva: 2019.04.30 10:13
41
1 hozzászólás

Új-Zéland miniszterelnöke fiatal, mosolygós nőként gyorsan robbant be a világ köztudatába, amit miniszterelnöksége alatt bejelentett várandóssága, majd szülése csak fokozott. Azóta – talán még nagyobb mosollyal és több szem körüli ránccal gazdagodva – kifejtette, hogy a gyermeke körüli teendők megértették vele, hogy a fiatal családoknak miért is juthat kevés ideje a politikára.

A királyok egy részéről köztudott, hogy hatalmuk dacára sokat dolgoztak, fegyelmezett életet éltek. Így volt ez például a 16. században I. Ferdinánd esetében is, akiről Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadott, Jókai Mórt is a szerzők között tudó A Magyar Nemzet Történetében megemlítik, hogy: „Általában igen tevékeny ember volt. Hajnalban kelt s folyton sokat dolgozott.”

1 hozzászólás Tovább
  • Japánban a miniautó-divat segíti a környezetvédelmet

    április 26., 05:33 Módosítva: 2019.04.26 16:01
    676
    24 hozzászólás

    Míg Európában komoly fejtörést okoz az autógyártóknak, hogyan fogják teljesíteni az egyre szigorodó CO2 kibocsátási előírásokat, addig Japánban nem nagyon aggódnak a helyi célkitűzések elérése miatt. Pedig Japánban stabilan 1% körüli maradt a konnektoros elektromos (PHEV+BEV) autók aránya az újautó eladásokon belül, sőt 2018-ban még csökkentek is. Mégis úgy tűnik, ha nemcsak a szabályozás kényszeríti a gyártókat a változásra, hanem az autóvásárlók preferenciája is egybeesik a környezetvédelmi célokkal, akkor sokkal könnyebb a CO2-kibocsátás mérséklése.

    24 hozzászólás Tovább

    Az IMF új versenytársát úgy hívják Kína

    április 25., 05:00 Módosítva: 2019.04.25 14:45
    75
    1 hozzászólás
    A globális hatalomért vívott küzdelem régi eszközökkel, de új fronton folytatódik a legnagyobb piaci szereplők között. A II. világháború után Amerika a Marshall-tervvel segítette a romokban álló európai országokat, így jelentős befolyásra tett szert a kontinensen. Kína, az „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezésével igyekszik hasonló stratégiával növelni a politikai hatalmát a fejlődő piacokon, erős versenyhelyzetet teremtve a nemzetközi szervezetekkel (IMF, Világbank) szemben. A fejlődő országok az elérhető kedvezőbb finanszírozást sok esetben olyan infrastrukturális beruházásokra fordítják, melyek jövedelmezősége erősen megkérdőjelezhető. Mivel Kína nem követel makroszintű gazdasági reformokat a hitelfelvevőktől, a morális kockázat és az adósságcsapdába kerülés esélye megnövekszik, veszélybe sodorva a fejlődő piacok pénzügyi stabilitását.

    De pontosan miért előnyösebb a kínai hitel az IMF által nyújtott konstrukcióknál? Ehhez meg kell értenünk, hogy az IMF milyen szempontok alapján kínál hitelt fejletlen, magasabb csődkockázatú államoknak. A Nemzetközi Valutaalap fő célja a globális pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése. 189 tagállama a gazdaságuk súlya szerint fizet be egy meghatározott kvótát a közös alapba, amiből a szervezet súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő államoknak nyújt hitelt.

    1 hozzászólás Tovább

    Szédületes befektetési lehetőség vagy egy újabb átverés?

    április 17., 05:08 Módosítva: 2019.04.17 14:57
    26
    1 hozzászólás

    Napjaink vállalatfinanszírozási és befektetői világának slágertémája az ICO, azaz az Initial Coin Offering. Az IPO-hoz, azaz az elsődleges részvénykibocsátásokhoz hasonlóan az ICO egy cég vagy projekt megfinanszírozásának módja.

    Az ICO keretében egy új virtuális valutát (úgynevezett tokent) bocsátanak ki, melyet a befektetők már létező kriptopénzekért (jellemzően Ethereum vagy Bitcoin), vagy hagyományos pénzekért vásárolhatnak meg. Fontos különbség azonban a részvényekhez képest, hogy ICO esetében a befektető nem lesz tulajdonosa a cégnek, így jellemzően osztalékot sem fog kapni (a különböző ICO-típusokról itt olvashat).

    1 hozzászólás Tovább

    Hungary is a city!

    április 16., 07:22 Módosítva: 2019.04.16 16:18
    92
    19 hozzászólás
    A budapesti lakás és iroda bérleti díjak dinamikusan növekszenek, ami a munkaerőhiánnyal együtt már a város versenyképességét rontja. A munkavállalóknak és a cégeknek sem annyira vonzó már a mostani helyzet. A vidéki nagyvárosokban azonban nincs meg az az infrastruktúra, amiért a viszonylag mobil SSC cégek odamennének Budapest helyett. Ez a feltörekvő városok vagy városrészek kihívása, de felmerül a kérdés: mi kell legyen előbb? Betelepülő cégek vagy infrastruktúra?

    A KPMG elemzése szerint a magyar SSC szektorban több mint 110 vállalat működik, mintegy 55 ezer embert foglalkoztatva. Ezek a cégek a magyar GDP 1,1 százalékát és a magyar export 1,6 százalékát adják, döntő többségük Budapesten működik 32000 alkalmazottal, de SSC központnak tekinthető Debrecen (3600 fő) és Székesfehérvár (2800 fő) is.

    Budapest az utóbbi időben jelentős dráguláson ment keresztül, és ez nemcsak a cégeknek fáj, hanem az alkalmazottaknak is. Az iroda bérleti díjak az SSC-k egyik fellegvárában, a Váci úton az elmúlt 5 évben 12,3-ról 14,3 euróra emelkedtek. Ráadásul az áremelkedésnek a jelek szerint nincs vége, sőt, a bérlők cserélődési rátája a 2014-es 20 százalékról 2018-ra 4 százalékra csökkent. Becslések szerint csak az említett Váci úti irodafolyosón legalább 20 ezer ember dolgozik a nemzetközi nagyvállalatoknak backoffice szolgáltatást nyújtó SSC szektorban. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak is megugrottak, vagyis az az itt dolgozók bérének egyre nagyobb hányadát viszi el a lakhatás, még úgy is, hogy közben a szektor bérei is jelentősen emelkedtek.

    19 hozzászólás Tovább

    Brexit: megreccsent a német-francia tengely

    Az EU 27-ek egységének legnagyobb próbája lehet a brexit halasztásának kérdése – írtuk egy hónappal ezelőtt.

     Az Európai Tanács szerda éjszakai ülésén pedig nyilvánvalóvá vált, hogy

    ez az egység Európa legfontosabb kétoldalú viszonyának esetében nem állta ki a próbát.

    Az európai projekt szíve és lelke a német-francia együttműködés. Ha ez megvan, a projekt működik, ha ebben zavar keletkezik, akkor minden működésképtelen. A britek kiválása ezerféle módon okoz borzalmas károkat az európai integrációs folyamatban, de semmivel nem árthat annyit, mint a német-francia együttműködés megzavarásával. Egyelőre csak horzsolások és zúzódások látszanak, de nincs rá garancia, hogy megússzuk ennyivel.

    10 hozzászólás Tovább

    Brexit: A beteg reménytelen

    A német és a francia orvosok között pedig egyre nő a feszültség.

    7 hozzászólás Tovább

    Biztos jelek, amikből felismerhetők a banki pénzmosók

    305
    10 hozzászólás

    Ijesztően szaporodnak az elrettentő európai példák a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyekre. Az MNB megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak.

    10 hozzászólás Tovább

    Tudjuk, mi okozza a klímaváltozást, és mégsem teszünk ellene

    április 4., 08:18 Módosítva: 2019.05.23 05:31
    1713
    37 hozzászólás

    Az alábbi írásban Horváth Ágnes, a Mol vezető közgazdászának Kell-e tudnunk, hogy mi okozza a globális felmelegedést? című cikkére szeretnénk reagálni. A cikk szerzői klímakutatók és olyan tudományos szakemberek, akik célul tűzték ki, hogy minden a klímaváltozással és annak a társadalmunkra gyakorolt hatásával kapcsolatos tévhitet eloszlassanak kizárólag tudományos megállapításokra hivatkozva, de mindezt hétköznapi témákban közérthető nyelven megfogalmazva.

    37 hozzászólás Tovább

    Jelentős változás jön a pénzügyi világban

    március 29., 05:10 Módosítva: 2019.03.29 10:58
    52
    0 hozzászólás
    Alig két év múlva világszinten hatalmas változást kell levezényelnie a pénzügyi világ szereplőinek. Alapvetően változik meg az irányadó referenciaértéknek tartott napi bankközi kamatlábak számítási módja.

    Az évtized elején hatalmas botrány rázta meg a globális pénzügyi világot. Az akkori Brit Pénzügyi Felügyelet (FSA) vizsgálata nyomán kiderült, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válság előtt és alatt bankok sora manipulálta a londoni napi banki referenciakamatot, a LIBOR-t. A hír azért is volt megdöbbentő a pénzügyi piac számára, mert a LIBOR-ra a pénzügyi piac egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb mutatójaként tekintettek, s mint ilyen – az akkori becslések alapján – elképesztő összegű, 360 ezer milliárd dollár összértékű tranzakció esetében számított irányadó kamatként. Ráadásul számos banki termékre közvetve is hatást gyakorolt, így például a lakossági jelzálogkamatokra vagy az autókra felvett kölcsönök törlesztő részleteire.

    Szólj hozzá! Tovább

    Migráció: akarja tudni, mire készülnek az okos országok?

    március 28., 04:57 Módosítva: 2019.03.28 13:11
    947
    73 hozzászólás
    Az USA 2011 és 2016 közötti gazdasági növekedésének kétharmada a bevándorlásnak köszönhető – állítja a migráció gazdasági hatásait elemző, sokasodó tanulmányok egyike. Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a fejlett országokban egyértelműen pozitív a bevándorlás mérlege, akkor is, ha politikai kihívást jelent a növekedés eredményeinek kiterjesztése a befogadó társadalom minél nagyobb részére. A munkaerőhiánnyal, a nyugdíjrendszerek csődjével fenyegető demográfiai folyamatok visszafordítására tett kísérletek reménytelennek tűnnek, de az akut társadalmi-gazdasági problémák kezelésére nem is alkalmasak. A tudatos, a befogadó ország érdekeinek megfelelően irányított bevándorlási politika már néhány év után is segíti a növekedést.

     

    A Blogról

    A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

    A piros lámpánál állva Junckerrel és Sorossal nézek farkasszemet, és nagyon szeretném megtudni, vajon „mire készül Brüsszel”. De úgy tűnik, erre (korrekt) választ nem a kormányzati kommunikáció fog szolgáltatni, hiszen az sem teljesen világos, mire készül maga a magyar kormány. Közben pedig az jár az eszemben, hogy az évtizedes távlatban reménytelennek tűnő népesedéspolitikai próbálkozások helyett vajon mi lenne célravezetőbb. Formállogikai szempontból a válasz egyszerű: ha nem lehet lényegesen növelni a születések számát, márpedig úgy tűnik, nem lehet, akkor  a legcélszerűbb a halálozások számát csökkenteni, és emellett fiatal, szakképzett munkaerőt „importálni”.

    73 hozzászólás Tovább

    Magyar államadósság: devizakockázat helyett kamatkockázat

    március 27., 04:55 Módosítva: 2019.03.27 14:08
    141
    2 hozzászólás

    A hazai gazdaságpolitika nem kis célt tűzött maga elé: idővel a teljes magyar államadósságot hazai kézben szeretné tudni. Ezzel párhuzamosan a devizaadósságot is le szeretné építeni. Még ha a hangzatos cél csak irányt jelöl is, a terv akkor is ambiciózus. Jelenleg az államadósságnak közel 40 százaléka van külföldi tulajdonban és 20 százalék a devizaadósság aránya.

    2 hozzászólás Tovább

    Kell-e tudnunk, hogy mi okozza a globális felmelegedést?

    március 26., 05:00 Módosítva: 2019.03.27 07:28
    443
    27 hozzászólás
    A globális felmelegedés elleni harc költséges. Az országok és a vállalatok is hatalmas összegeket költenek arra, hogy csökkentsék, vagy legalább kordában tartsák szén-dioxid kibocsátásukat. Mindaddig azonban, amíg ezt nem teszi meg minden piaci szereplő, azoknak, akik hisznek a klímaváltozásban, ez bizony komoly versenyhátrányt is jelenthet még egy jó darabig. Nem meglepő tehát, hogy időről időre felerősödnek azok a hangok, akik szeretnék tudni, hogy a felmelegedést tényleg az ember okozza vagy az igazából egy természetes folyamat, amivel nemhogy nem lehet, hanem nem is érdemes, sőt nem is szabad szembeszállni. Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy teljesen mindegy, hogy mi okozza felmelegedést, a legjobb stratégia akkor is küzdeni ellene.

    A blogról

    A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

    klima01

    Először is fontos kiemelni, hogy üvegházhatású gázokra szükség van a légkörben. Nélkülük nem tudná a bolygó a Nap melegét megfogni és a Föld gyorsan kihűlne, felszíne fagyott lenne. Azonban kényes egyensúly biztosítja a jelenlegi nagyjából 15 fokos globális átlaghőmérsékletet. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának már kis csökkenése is jégkorszakot eredményezhet, ahogy kis növekedése a hőmérséklet jelentős emelkedését.

    Ha szkeptikusak is vagyunk a tekintetben, hogy a Nasa milyen pontossággal tudja megbecsülni, hogy mekkora is volt a szén-dioxid koncentrációja a légkörben 400 ezer évvel ezelőtt, az nem vitatott, hogy az ipari forradalom óta a szén-dioxid koncentrációjának növekedése látványosan felgyorsult, valószínűsíthetően a korábban tapasztaltakhoz képest is. A tudósok tehát alapvetően nem a klímaváltozás miatt aggódnak, az a bolygó történetének szerves része. A Nasa szerint például az elmúlt 650 ezer évben 7 jégkorszak is lehetett (amiket értelemszerűen felmelegedési időszakok követtek), amik közül a legutóbbi mindössze 7000 éve érhetett véget.

    A klímaváltozás dinamikájának, sebességének megváltozása az, ami aggasztó.

    27 hozzászólás Tovább

    Brexit: May postagalambbá változott

    Az EU szemszögéből nézve Nagy-Britannia túlment minden határon, ami a felelőtlenséget, a döntésképtelenséget, a valóságtól való elszakadást illeti. Meg is büntetnék a briteket egy megállapodás nélküli kilépéssel, de a tegnapi döntés egyik eredménye annak biztosítása, hogy ebben az esetben is egyértelmű legyen: ha a katasztrófa-forgatókönyv lép is életbe, azt április 12-én a britek élesítik, a felelősség a kilépés kezdeményezőit és kitartó támogatóit terheli.

    Ép ésszel elképzelhetetlen, hogy ezek után maradna még olyan brit képviselő, aki azt hiszi, hogy az EU 27-ek az utolsó pillanatban félrerántják a kormányt, és fellazítják a kilépési egyezmény feltételeit. A következő három hétben a brit belpolitikában bármi megtörténhet: erősödtek a maradáspártiak, még a kilépés egyoldalú visszavonását sem lehet teljesen kizárni, de látni kell, hogy a megállapodás nélküli brexit továbbra is elfogadható a választók 43 százalékának, és ami még aggasztóbb, a tory párttagok 80 százaléka számára.

    4 hozzászólás Tovább

    Közszolgák és startup-sztárok: biztos azoknak tapsolunk, akik megérdemlik?

    március 19., 10:33 Módosítva: 2019.03.19 15:54
    67
    11 hozzászólás

    A piac jó és hatékony, az állam a szükséges rossz – a válság előtti évtizedekben ez volt az első számú közgazdasági törvény, aminek ellentmondani szinte egyet jelentett az elitből való kiiratkozással. Nem sokan merték megkérdőjelezni, hogy a gazdasági pörgés terepe a magánszektor, itt zajlik a valódi értékteremtés, az állam pedig azzal teszi a legjobbat, ha a lehető legkisebb mértékben zavarja a modern világ hőseinek tekinthető „vállalkozókat”. A tudományos folyóiratokat és a médiát is uraló „vezető közgazdászok és pénzügyi szakértők” megmosolyogták azt, aki szerint a közszektortól értékteremtő tevékenységet is el lehet várni. Legalábbis mostanáig, az utóbbi években ugyanis valami nagyon megváltozott.

    11 hozzászólás Tovább

    Brexit: a halasztás kérdése lehet az EU 27-ek egységének legnagyobb próbája

    Mielőtt rátérnénk a brexit esetleges elhalasztása körüli híráramlás szétszálazására, vegyük észre, hogy a népszavazás óta zajló szánalmas szerencsétlenkedés során eddig csak és kizárólag a halasztás és a halogatás aktusaira futotta a brit politikai elittől. A népszavazás után hivatalba lépő Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés szerinti kilépési eljárás megindításáról szóló elhatározását több mint kilenc hónapon át hordta a szíve alatt, mielőtt sikerült megszülnie, a végén már az EU illetve a 27-ek vezetőinek kellett nógatnia a briteket, hogy na most már írjátok meg azt a levelet, gyerekek. Az elinduló tárgyalások, egyeztetések során pedig egyvalami volt végig nyugodtan biztosra vehető: a kijelölt időkeretek, határidők garantáltan elcsúsztak, minden utolsó lehetőség után volt egy következő, minden huszonnegyedik óra elteltével elindult egy új nap.

     

    8 hozzászólás Tovább

    Miért nem a legmodernebb technológiákat használják a profik?

    március 14., 05:26 Módosítva: 2019.03.14 12:06
    24
    19 hozzászólás

    A szemünk előtt gyarapodnak az utcai látképben a villanyautók, és halljuk, hogy régi dízelautókat tiltanak ki egyes belvárosokból, de a teherautók esetén nem ilyen látványos a változás. Bár kaphatók villanyteherautók, és vannak is használatban ilyenek, tömeges elterjedésük későbbre várható, mint a személyautóké. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a teherfuvarozásban erős a technológiai kötöttség, lassabb az átmenet.

    19 hozzászólás Tovább

    Hogyan lehetne olcsóbbá tenni a lakásokat és az albérleteket Budapesten?

    március 9., 08:57 Módosítva: 2019.03.10 09:06
    675
    137 hozzászólás
    A lakhatási költségek kritikussá váltak Budapesten. Mindez azért baj, mert a drága lakhatás a város jövőbeli fejlődéséhez szükséges fiatalabb generációt illetve a munkavállalási célból ide költözőket sújtja, így az életszínvonal-csökkenésen kívül versenyképességi problémát is okoz. Mivel a drágulást okozó tényezőkben nem várhatunk magától bekövetkező fordulatot, adminisztratív és adóztatáson keresztüli szabályozásra is szükség van az árak kordában tartásához – méghozzá gyorsan.

    Miért baj, ha drága a lakhatás?

    A cikk első része bemutatta, hogy Budapesten az elmúlt években jelentősen megnőttek a lakhatási költségek – mind az albérleti árak, mind a lakásárak – és ez alapján a magyar fővárosban a lakhatás a bérszinthez képest már az egyik legdrágábbnak számít az uniós nagyvárosok közül. Ennek több oka volt: egyrészt az elmúlt évek turista-boomjának hatására közel 10 ezer lakás került ki a korábban kb. 100 ezer lakást tartalmazó állandó bérleti piacról az AirBnB-re és hasonló oldalakra, másrészt az így elérhető magasabb lakáskiadási hozamok és az alacsony kamatkörnyezet hatására a befektetési céllal ingatlant vásárlók a lakásárakat is felhajtották. Ebben a részben a következményeket és a potenciális ellenintézkedéseket vesszük számba.

    Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy minél fejlettebb egy ország, annál magasabbak ott az ingatlan- és egyéb árak. Ennek oka, hogy az egyre termelékenyebb iparágakban dolgozó munkavállalók bérei emelkednek, ami a gazdaság többi részében – így az ingatlanpiacon – is felhajtja az árakat. Bár ennek a jelenségnek is vannak fájdalmas újraelosztási hatásai, önmagában ez mégis természetesnek, a fejlődés velejárójának tekinthető.

    137 hozzászólás Tovább

    Az EU erősebb is lehet a brexittel

    Biztosan mindenki ismeri az ősrégi faviccet, amelyben az elefánt és a kisegér együtt mennek át egy hídon, amikor is a kisegér elégedetten nyugtázza: „A mindenit, hogy dübörög alattunk a híd!”. Hasonlóan groteszk helyzet alakult ki a brexit kapcsán is, hiszen bár nem tudatosan, de Nagy-Britannia mindent megtett azért, hogy ellopja a show-t.

    A népszavazás előkészületei, a népszavazás drámája, az azóta tartó, egyre súlyosbodó, permanens, üzemszerű kormányválság, az ország területi integritását is fenyegető alkotmányos válság fantasztikus bőséggel szolgáltat anyagot mindenféle megfigyelőnek. Az infotainment-re és a tévésorozatokra kondicionált közönség számára a brexit fordulatai, hősei és antihősei közel hozhatók és átélhetők. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a brexit folyamat látszólagos főszereplője Nagy-Britannia. Hát persze, mint a büszke kisegér azon a bizonyos hídon.

    2 hozzászólás Tovább

    Nem elég csak beszélni a dráguló lakhatási költségekről

    március 8., 05:13 Módosítva: 2019.03.09 00:03
    834
    41 hozzászólás
    2015 óta mind az ingatlan-, mind az albérleti árak növekedése drasztikus mértékben haladta meg a bérek – amúgy nem jelentéktelen – bővülését. Ezzel az árak Budapesten elérték azt a szintet, hogy az ingatlanpiaci helyzet már nem csak szegénységi vagy réteg-, hanem versenyképességi és átfogó társadalmi probléma. A bérszinthez viszonyított lakhatási költségek szerint Budapest ma már az EU egyik legdrágább városa és nem várható a helyzet magától való javulása.

    Ez a cikk két részben jelenik meg. A mai első részben bemutatjuk, hogy és miért vált a fővárosi albérleti és lakáspiac egyre drágábbá az elmúlt években illetve hogyan és miért lett mára a lakhatás a bérekhez képest az egyik legdrágább az európai nagyvárosok közül Budapesten. A szombaton megjelenő második részben pedig elemezzük, hogy miért fontos probléma mindez és mit lehetne ellene tenni.

    2014 óta megduplázódtak Budapesten az ingatlanárak. A KSH szerint 2014-ben egy használt lakás átlagos négyzetméterára 240 ezer forint volt, 2018 júniusában viszont már 477 ezer forint, és a várakozások szerint 2018 végére már meghaladhatta a félmillió forintot.

    Hasonló a helyzet az albérleti árakkal, csak itt a drágulás kicsit korábban kezdődött: míg 2012-ben a Körúton belül alig haladták meg a bérleti díjak az 1.500 Ft/hó/m2-t, addig ugyanez az érték 2018-ban már 3.000 forint felett volt. Közben a bérek is lendületesen, de ennél azért sokkal kisebb mértékben növekedtek: 2014-ben a KSH  szerint  az alkalmazásban állók nettó fizetése Budapesten kb. havi 200 ezer forint volt, 2018-ban viszont már valamivel több, mint 270 ezer forint, ami összesen 34%-os növekedésnek felel meg – ez pedig a lakásárak és bérleti díjak növekedésének csupán alig harmada.

    41 hozzászólás Tovább

    Olcsó benzin és drága, még drágább dízel

    március 5., 05:18 Módosítva: 2019.03.05 13:12
    52
    3 hozzászólás

    Bizonyára felfigyeltek rá az elmúlt pár hónapban, hogy jelentős, 30-40 forintos árkülönbség alakult ki a kutakon a dízel és a benzin ára között. Mivel a két üzemanyagtípus egymáshoz viszonyított árának latolgatása elmaradhatatlan eleme az autóválasztásnak – amivel itthon nem mellesleg évente közel 300 000 ember szembesül –, érdemes rátekinteni a mögöttes folyamatokra.

    Pillanatnyi kilengésről van szó, amire fittyet lehet hányni, vagy hosszabb távon drágább maradhat, esetleg tovább drágulhat a dízel? Nos, a felvetésben benne rejlik a válasz. A jelenben a globális olajkitermelés szerkezeti, földrajzi átalakulása növeli, a 2020-tól pedig egy környezetvédelmi törekvés – mely a magas kéntartalmú üzemanyagot igyekszik száműzni 2020-tól a tengeri hajózás piacáról –  emelheti a dízel árát és a dízel/benzin árkülönbözetet.

    3 hozzászólás Tovább

    Brexit: veszélyesen optimista várakozások uralják a piacokat

    A pénzügyi piacokon a brexit kapcsán az ébren álmodás a jellemző viselkedés, jószerével azóta, hogy a kérdés felkerült a napirendre. A piaci szereplők többsége a népszavazás előtt éppúgy nem merte elhinni, hogy megtörténhet a kilépés, mint ahogy nem meri elhinni azóta sem.

    A reményektől elválni nem tudó várakozások határozták meg a piacok állapotát a folyamat minden egyes kritikus, vagy akként beharangozott állomásánál. A népszavazás eredménye sokkot okozott, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások a legendákkal szemben semmiféle stabil fogódzót nem tudtak adni a megelőző hónapokban a referendum kimenetelét illetően.

    Ugyanígy a végiggondolt megfontolásoktól mentes remények áradását hozta el a 2017-es előrehozott választás is, a piaci kommentárok jobbára kritika nélkül nyelték be Theresa May mondását, mely szerint ennek révén meg fogja erősíteni a tárgyalási pozícióit otthon és az EU-val szemben egyaránt. Az, hogy ennek az ellenkezője történt, a legkevésbé sem gátolta meg a mintázat későbbi, újra és újra ismétlődő érvényesülését.

    Minden egyes alkalommal, amikor valaki találkozott valakivel, vagy nem, de majdnem, vagy szavazott valamiről, vagy mégsem, vagy közeledett egy határidő, vagy éppen lejárt, vagy valaki valamivel egyetértett, vagy nem, a piaci kommentárok zöme rendíthetetlenül kereste a dolog jó oldalát.

    6 hozzászólás Tovább

    Mit tehetünk valójában a felmelegedés ellen?

    február 26., 05:03 Módosítva: 2019.03.25 14:59
    176
    22 hozzászólás

    Érdeklődve olvastam a legutóbbi írásomra adott reakciót Antal Miklóstól. Azt gondolom, mielőtt a haragunkat bárkire kivetnénk, meg kell ismerkedni a realitásokkal. Érdemes végiggondolni, hogy az emberiség történetében példa nélküli jólét mennyire a fosszilis iparágaknak köszönhető. Az különösen fontos, hogy csak egy szűk csoport ráerőltetett akarata miatt használunk-e még mindig főleg földgázt a fűtésre, nyersolaj származékokat a szállításra és kőszenet az áram előállítására vagy az acélgyártására vagy ennek a magyarázata az, hogy nincs reális alternatívánk. És vajon reális cél-e, hogy a „lehető leggyorsabban nullára csökkentsük a kibocsátást”, amire nincs példa az emberiség történetében, amióta „Prométheusz ellopta az Istenektől a tüzet”.

    22 hozzászólás Tovább

    Az álló vöröscsillag: a kínai növekedés rendíthetetlen

    február 22., 04:42 Módosítva: 2019.02.22 11:52
    65
    2 hozzászólás
    Változnak az évszakok. Mostanában már a klíma is. A gazdaságok meg pláne, a német például most készül a földbe állni. Egy állócsillag azért van, és ez - felettébb furcsa módon - éppen a világ második legnagyobb gazdasága. Jöhet jüan összeomlás, stimulus, fogyasztói undor vagy kereskedelmi háború, a kínai gazdaság éves növekedése négy éve 6,6 és 6,9% között mozog.

    Január második felében jött ki a 2018-ra vonatkozó kínai GDP adat: bár a gazdaság lassulóban van, még mindig 6,6%-os gazdasági bővülés volt. Az elemzők és gazdasággal foglalkozó újságírók két pártra szakadtak a kérdést illetően. Az adatokat tényként kezelő oldal, vagy azért mert tényleg elhiszi a számokat, vagy azért mert nem írhat mást, látszólag joggal teszi fel a kérdést: milyen lassulásról beszélünk, mikor a világ legtöbb országa bőven megirigyelne egy ilyen magas ütemű növekedést? Ráadásul az elmúlt négy évben összesen kevesebb, mint fél százalékpont körül csökkent ez a bővülés, tehát Kína látszólag gyorsan zárkózik fel a fejlett országok sorába. Másik oldalról annyi jele van annak, hogy a kínai GDP hazudik a gazdaság állapotáról, hogy inkább az a kérdés merül fel, melyik adatot érdemes ezek után nézni, mi az, amit egyáltalán biztosan állíthatunk a kínai gazdaságról?

    2 hozzászólás Tovább

    Ki nem hajlandó megfékezni a klímaváltozást?

    február 20., 14:40 Módosítva: 2019.03.27 07:28
    424
    8 hozzászólás
    Kell-e haragudni a szén, olaj- és gázipari cégekre, amiért növelni akarják a termelésüket? Pletser Tamás szerint nem igazán, mert a probléma forrása máshol van: a szabad piacon nem elég versenyképesek a tiszta technológiák – így aztán megoldás sincs, nem tehetünk semmit. Én úgy gondolom, hogy minden okunk megvan a haragra: a küzdelem nem szabad piacon zajlik, és a fosszilis cégek a bolygó és az emberiség jövőjét semmibe véve próbálják érvényesíteni gazdasági érdekeiket. Ha ölbe tett kézzel várunk az új technológiákra, akkor elérhetik a céljukat.

    „Miért nem hajlandó megfékezni az emberiség a klímaváltozást?” –tette fel a kérdést  múlt pénteken az index gazdasági blogján Pletser Tamás, olaj- és gázipari elemző, az Erste Befektetési Zrt. munkatársa. Energiarendszerekkel és klímaváltozással foglalkozó kutatóként érdeklődve nyitottam meg a cikket, hátha új szemszögből világítja meg a kérdést.

    „Mindig inkább a növekedést és a munkahelyeket fogjuk választani” – szólt a címlapon az egymondatos válasz. Ez gyanakvásra adott okot. Bár a jelenlegi gazdasági rendszer stabilitása és ezen belül a munkahelyteremtés  valóban függ  a gazdasági össztermék alakulásától, az egyáltalán nem világos, hogy miért kellene ennek örökké így maradnia. Miért kellene mindig egy több sebből vérző, az emberi jólétet nem mérő, absztrakt mutatót növelni ahelyett, hogy élhető világot teremtenénk magunknak? Miért kellene mindig olyan gazdasági rendszerben élnünk, ahol az emberek csak az éghajlati stabilitás felborítása árán kaphatnak munkát? Tényleg ennyire vagyunk képesek? Node haladjunk sorjában! Lássuk, hogyan jut a szerző erre a következtetésre, ha egyébként érvelésének jelentős része helytálló!

    Az első fontos állítás, hogy ellentét feszül a fogyasztás folytonos növelése és a klímaválság megoldása között. Ezzel kapcsolatban egyetértünk. A második, hogy az átlagember és a politikus mindig a több fogyasztást választja. Ez az átlagemberekre vonatkozóan nem igaz: évtizedek kérdőíves felméréseinek eredményeit összegezve azt találtuk, hogy az emberek többsége sokszor a környezet védelmét részesíti előnyben, de jellemzően nincsenek határozott preferenciáik, ezért cselekedeteik sem konzisztensen egyik vagy másik irányba húznak. A politikusok jelentős része – illetve még inkább az őket befolyásoló gazdasági lobbicsoportok – azonban valóban ritkán helyezik az emberiség és a bolygó többi lakójának jövőjét a saját érdekeik elé. Ezt a szerző nem rója fel a világ legnagyobb privát olajvállalatának.

    8 hozzászólás Tovább

    A kínaiak 10 százalékának van útlevele, de ez így is 140 millió turista

    február 19., 05:15 Módosítva: 2019.02.20 14:57
    88
    0 hozzászólás
    A népszerű európai nagyvárosok és nyaralóhelyek már egy ideje arról panaszkodnak, hogy a megnövekedett turizmusáradat miatt a helyi lakosok számára egyre terhesebb lett a mindennapi élet. Bár az úticélok közül néhányan (Róma, Barcelona, Velence, Amszterdam) már kitehetnék a megtelt táblát, az Európába áramló turistaáradat még messze nem érte el a csúcspontját – a kínaiak utazási kedvében még bőven van tartalék.

    Globális folyamatok

    A világgazdaság egyik sarokköve a turizmus, számos ország gazdasága jelentősen függ ennek a szektornak a teljesítményétől. A középosztály növekvő aránya, a könnyen elérhető információ, és a fiatalabb generációk vágya a világ felfedezésére mind a globális turizmus folyamatos növekedése felé mutatnak. A World Tourism Organization (UNWTO) továbbra is 3-4%-os emelkedést jelez előre globálisan a turisták számának emelkedésére.

    Szólj hozzá! Tovább

    Miért nem hajlandó az emberiség megfékezni a klímaváltozást?

    február 15., 04:55 Módosítva: 2019.03.25 14:59
    1482
    50 hozzászólás
    A globális felmelegedés elleni háború reménytelennek tűnik, mert a mostani technológiai háttérrel hatékonyan úgy tudja az emberiség csökkenteni a CO2 kibocsátást, ha adóemeléssel vagy egyéb eszközökkel korlátozza a fogyasztást. Ez fékezi a gazdasági növekedést és munkahelyeket szüntet meg. Márpedig ha egy átlagember vagy politikust kérdezünk, hogy mi a fontosabb számára, akkor inkább a gazdasági növekedést és a munkahelyeket fogja választani a klímaváltozással szemben. A problémát tovább fokozza, hogy a CO2-kibocsátásban meglévő potyautas és közlegelők tragédiájaként ismert közgazdasági jelenségeket csak globális összefogással lehet megoldani, amire alkalmatlannak tűnik a világ. Enélkül egyensúlyt csak olyan technológiák biztosíthatnak, amelyek egyszerre olcsóbbak és kevésbé szennyezőek.

    Az Economist hetilap múlt heti számában a világ legnagyobb független olajcégét, az ExxonMobilt vette górcső alá. A cikk némileg az olaj és energiacégeket tette felelőssé a globális felmelegedés miatt. Az ExxonMobilt negatív színbe festette a cikkíró, mivel a cég továbbra is az olaj és gázkitermelésre építi alapvetően stratégiáját. A tervek szerint vállalat a mostani 4 millió hordó egyenértékes napi szénhidrogén termelését 25%-kal növeli 2025-re, ami a készpénztermelő képességének duplázódását hozhatja.

    A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, és nem gondolom azt, hogy az energetikai cégek az egyetlen felelős szereplők abban, hogy a CO2 kibocsátás növekedése üteme alig lassul.

    50 hozzászólás Tovább

    Volt-e tíz évvel ezelőtt gazdasági válság, és ha igen, miért nem

    február 13., 05:19 Módosítva: 2019.02.13 13:14
    125
    11 hozzászólás

    Az alábbi ábrán az USA egy főre eső GDP-jének változása látható 1800 és 2016 között és jól kivehető az 1929-es Nagy Válság, mely a GDP jelentős visszaesését okozta a harmincas évek elején. Ezt leszámítva ugyanakkor egy viszonylag egyenletes, közel lineáris növekedés jellemzi az adatsort. Na de hol van ezen a 2007-es válság?

    mnbkep
    11 hozzászólás Tovább

    A következő 30 évben több szenvedést látunk majd, mint boldogságot

    február 7., 05:13 Módosítva: 2019.02.07 15:54
    445
    8 hozzászólás
    Az elmúlt 30-35 évben drasztikusan megnőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban. A részvénypiaci részesedése is csak a felső 1%-nak nőtt, mindenki más kárára. Mindeközben az amerikai társadalom fele az egyik napról a másikra él, ahogyan azt több a részleges kormányzati leállás kapcsán készített felmérés mutatja. A kialakult újfajta helyzetben egy fiatal demokrata kongresszusi képviselő 70%-os felső adókulccsal ötletel. A híres történész klasszikus helyzetképe eközben elég fenyegető.

    A következő 30 évben a világ sokkal több szenvedést fog látni, mint boldogságot.

    Jack Ma, a most 54 éves Alibaba alapító 2017-ben mondta ezt a technológiai fejlődés negatív hatásairól kínai vállalkozók előtt Csengcsouban. A várható szenvedés legfőbb oka Ma szerint az internet mindent felforgató hatása, a robotizáció-automatizáció és a mesterséges intelligencia lesznek.

    8 hozzászólás Tovább