A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

A járvány kihat az áramfogyasztásunkra is

A járvány miatt szükségessé vált intézkedések nyilvánvalóan befolyással bírnak mindannyiunk életére. Az elmúlt hetekben egymás után bevezetett korlátozások mind a családok, mind a munkavállalók, mind pedig a vállalatok mindennapi működését átalakították. Ez egyértelműen kihatással van a villamosenergia-fogyasztásunkra is.

Jelen rövid írásban azzal foglalkozunk, hogy a 2020. február vége óta eltelt öt hétben hogyan változott a magyar villamosenergia-rendszer napon belüli terhelése és a naponként, illetve hetenként felhasznált villamos energia mennyisége. Az elemzésekhez a Magyar Villamos Rendszerirányító (MAVIR) adatpublikációs oldalán nyilvánosan elérhető negyedórás terhelési adatokat és a korábbi évekre vonatkozó MAVIR-jelentéseket vettük alapul.

Referenciaként a járványügyi intézkedésekkel még nem érintett 2020. február 24. – március 1. hetet választottuk (erre a referencia hétre a későbbiekben 0. hétként hivatkozunk).

Tovább

Melyik részvényeket vegyük?

április 7., 07:58 Módosítva: 2020.04.07 15:03
62
5 hozzászólás

A koronavírus hatására elképesztő bizonytalanság övezi a gazdaságot, az idei második negyedév alighanem a mért történelem legnagyobb GDP összeomlását fogja produkálni. Ösztönösen kerülni szoktuk a bizonytalanságot, ami lehetőséget jelenthet az ebben az időszakban a részvénypiacon kockázatot vállalók számára. De hol érdemes keresgélni?

Tovább

A természet koronája

április 5., 07:11 Módosítva: 2020.04.05 21:26
7688
35 hozzászólás
Az előttünk álló válság súlyosabb lesz, mint bármi, amit eddig láttunk. A bevett gazdasági mentőintézkedések aligha lesznek elégségesek, hogy enyhítsük azt a szenvedést, ami ránk vár. Nemcsak az elmúlt évtizedek ökológiai „bűneiért”, hanem a korábbi válságok, különösen a 2008-09-es krízis által ki nem kényszerített változások miatt is szenvedni fogunk – már amennyiben a szenvedés alatt az egzisztenciális körülmények radikális romlását értjük. De egyszer vége lesz – és a kérdés inkább az, tanulunk-e végre abból, hogy saját életmódunkkal, nemtörődömségünkkel, rossz döntéseinkkel minden évben sokkal több ember elkerülhető halálát és valódi szenvedését okozzuk, mint amennyit most tragikusan hirtelen a koronavírus miatt kell számba vennünk.

Az, ami most történik a világban, nem „egyszerűen” világjárvány, hanem gazdasági katasztrófa és nem egyszerűen (a ciklus végén amúgy is egy ideje várható) válság, hanem humanitárius csapás.

A Nagy Pénzügyi Válság művésznéven futó 2008-09-es krízis eltörpülhet ahhoz képest, ami történik és a következő hónapokban történni fog a világgazdaságban. A pár hete még legyintő politikusok és elemzők egymással versengve dobálóznak olyan munkanélküliségi és GDP visszaesést leíró számokkal, amelyekre még a (valóban) Nagy Gazdasági (1929-33-as) Válság is büszke lehetne.

Tovább

Vírus-számmisztika: mihez kezdjünk az adatokkal?

Bizonyára sok honfitársunk szívét megdobogtatta, hogy a Google keresője nemrég Semmelweis Ignác képével jelent meg. A lelkiismeretes orvos, „az anyák megmentője” egyszerű, de hatásos megoldást talált egy szörnyű fertőzés, a gyermekágyi láz megelőzésére.

Moss kezet! – üzente szülész kollegáinak. Fertőtlenítsd a kezed, mielőtt egy terhes nőhöz nyúlsz! Ha azt látta, hogy valaki megszegi ezt a szabályt, az agresszív fellépéstől sem riadt vissza.

Semmelweis azonban nem csak ezért a sokak életét megmentő felismerésért érdemli meg a figyelmünket és a tiszteletünket. Az eredmény mellett a módszer is fontos. A 19. század közepén járunk, a mikroorganizmusok felfedezése, a mikrobiológia, a csíraelmélet megjelenése előtt; Louis Pasteur csak nemrég fejezte be egyetemi tanulmányait, Robert Koch még rövidnadrágban futkározik a kertben.

Mire támaszkodhatott Semmelweis? Adatokra! Szerencséje volt, mivel abban a bécsi közkórházban, amelynek szülészetén dolgozott, németes alapossággal gyűjtötték az adatokat, és mivel nagy volt a forgalom, volt belőlük bőven.

Kitűnő honfitársunk statisztikai elemzéseket végzett, számoszlopokat hasonlított össze, mintázatokra figyelt fel és a kísérletezéstől sem riadt vissza. Hipotéziseit tudományos módszerességgel gyűjtött és feldolgozott megfigyelésekkel igazolta. Statisztikai eljárásai mai szemmel nézve egyszerűek voltak, de eredményesek, nagy felzúdulást keltve a máshoz szokott professzorok körében.

Tovább

Milyen hatásai lehetnek a válsághelyzetnek a biztosítási szektorra?

A koronavírus járvány megfertőzi a biztosítási szektort is, és – bár biztosítás típusonként eltérő irányú hatással – meghatározó jelentőségű lesz az eredményességükre is. A hatások ma még nehezen számszerűsíthetőek, de az látszik, hogy bizonyos biztosítástípusok eredménye javulhat, míg egyes biztosítások, például az életbiztosítási termékek, kapcsán magasabb károk várhatóak.

A Covid19 járvány biztosítási szektort elérő hatásait sokkal nehezebb megbecsülni, mint más ágazatok esetében. A szektor egyes termékein a járvány egészen biztosan növeli a biztosítók hasznát, más termékeknél durva kárkifizetések várhatók, továbbá a szektort idehaza is nehéz helyzetbe hozhatja, hogy az új szerződések megkötése nehézségekbe ütközik, és juthatnak olyan helyzetbe az egyes szerződött ügyfelek, hogy nem tudják fizetni meglevő biztosításaikat.

Tovább

Olajárháború? Ugyan már, az OPEC+ erősebb, mint valaha

Előrebocsátom, hogy az alábbiakról érvényes tudása porban járó gyalognak nem lehet, mert ha valami, akkor ez igazi politika, az igazi politika pedig természeténél fogva kerüli a fényt. Csak gondolkodunk.

A legenda ugyebár az, hogy március elején, tehát már derékig gázolva a világjárvány kiváltotta gazdasági összeomlásban az OPEC+ államok bécsi tárgyalásaikon egymásra borogatták az asztalokat, nem tudván megállapodni a kitermelési kvóták csökkentésében. Szaúd-Arábia szeretett volna kitermelést csökkenteni, Oroszország nem, a pozícióik a tárgyalások előtt is nyilvánosak voltak, érthetetlen, hogy miért vártak sokan megegyezést.

Az ilyen megállapodások lényege egyébiránt az, hogy ki mennyivel vágja vissza a termelést, hiszen aki kevésbé, vagy aki hazudik, az élvezi az ár stabilizálását egy kevésbé, vagy egyáltalán nem csökkentett, vagy akár megnövelt értékesítési volumen mellett is. Így működik a dolog normális körülmények között.

Tovább

Baristák, borbélyok helyett geekekre van szükség

április 3., 05:03 Módosítva: 2020.04.03 18:53
399
71 hozzászólás

Pénteken „Hack The Crisis” elnevezéssel 48 órás, úgynevezett hackathont rendeznek Magyarországon, amelynek az a célja, hogy „Magyarország fejlesztői olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a koronavírus okozta nehéz helyzetben támogatják a kulcsfontosságú szakembereket, szervezeteket, közösségeket, illetve oktatási intézményeket”.

Észtországban indult el a kezdeményezés és a múlt heti német hackathonon, amelyen 42 ezer fejlesztő vett önként és ellentételezés nélkül részt, számos érdekes kezdeményezés mellett 8 európai intézet kidolgozott egy appot, amit "Pan European Privacy-Protecting Proximity Tracing" (PEPP-PT) munkanévvel láttak el.

Az app lényege, hogy Bluetooth és GPS segítségével az okostelefonok kommunikálnak egymással, feljegyeznek minden olyan kontaktust, ahol az app be volt kapcsolva. A találkozás intenzitását, közelségét és időtartamát is méri az applikációé és az így nyert adatokat két hétig tárolja.

Ha valakinél ez időszak alatt Covid-fertőzést mutatnak ki, az applikáció automatikusan minden korábbi kontaktust értesít. Hogy a magyar hackathonon milyen megoldások születnek, az még nem tudható, sok függ például a megoldandó problémáktól is, de ha lesz érdemi kihívás, akkor a programozó-fejlesztő közösség nagy eséllyel talál rá megoldást.

Tovább

Itt az alkalom a szelekcióra a versenyszférában

április 2., 05:00 Módosítva: 2020.04.02 16:32
438
9 hozzászólás

Brutálisan nehéz feladata van a kormánynak, hiszen a szolidaritást és a versenyképességet kell mérlegelni, amikor arról születik döntés, hogy mely ágazatok milyen formában kapjanak segítséget. Ráadásul az egyes országok gazdaságpolitikai metódusai is versenyt futnak egymással, más-más módon, de a környező országokban is mindenütt a hazai szereplőket próbálják védeni Ausztriától Romániáig. Üdvözlendő, hogy néhány héttel a veszélyhelyzet kihirdetése után a pályázati piacon is megjelentek az első könnyítések, de meggyőződésem, hogy a megemelt előleg, a kitolt határidők és a könnyebb elszámolás bejelentése után legfeljebb egy hónapon belül újabb kedvezmények léphetnek életbe. Az érintett szaktárcáknál, így az ITM-nél és a PM-nél is megvan a szükséges humán kapacitás a gyors és hatékony beavatkozásra. Krízishelyzetben különösen fontos a bátorság, hiszen egy cégvezetőnek is tíz döntése közül akár két vagy három is rossz lehet, de lényeges, hogy erőt sugározzon gyorsan és rugalmasan viszonyuljon a kialakult helyzethez.

Tovább

Hogyan hat a koronavírus a szolgáltató központokra?

március 29., 07:17 Módosítva: 2020.03.29 19:51
451
8 hozzászólás

Home office-ba „kényszerült” a magyar SSC piac csaknem 60 ezer munkatársa. Az átállás annyira flottul ment, hogy a távoli munkavégzés normává válhat, lehetővé téve a részmunkaidős foglalkoztatást, a vidéki munkaerő bevonását, sőt, arra is van esély, hogy távol-keleti versenytársaktól is lehet piacot szerezni.

A hurráoptimizmus mégsem indokolt, az erősödő lokalizáció veszteségekkel is járhat.

 

Tovább

Szintet lépett a pénzügyi elnyomás – kimúlt a kötvénypiac

március 28., 08:06 Módosítva: 2020.03.28 18:27
274
6 hozzászólás

Sírfeliratnak szánom az alábbi néhány bekezdést, ebben a műfajban kicsit hosszú lesz, de valójában nagyon is röviden foglalom össze, hogy türelemmel viselt, hosszú betegség után a kötvénypiac, mint olyan, örökre itt hagyott minket. Régóta meglévő, krónikus bajai mellett szervezete nem tudott megbirkózni a koronavírussal.

Tovább

A dolgozók megtartása a nyerő vállalati stratégia

A kkv és azok a nagyvállalatok válhatnak a veszélyhelyzet nyerteseivé, akik képesek továbbfoglalkoztatni a munkavállalóikat. Azok a vezetők, akik rövid távon a cég jövedelmezőségét próbálják optimalizálni, és ennek érdekében dolgozókat bocsátanak el, hosszú távon vesztesei lehetnek a kialakult helyzetnek. A kérdés persze leginkább az, milyen lehetőségek adódnak a kollégák alkalmazására.

Gazdasági szempontból kézenfekvőnek tűnik, hogy mivel a globális egészségügyi vészhelyzet hatásaként csökken az ország gazdasági teljesítménye, így annak érdekében, hogy a vállalatok fenntartsák a jövedelmezőségüket, vagy egyszerűen csak életben maradjanak költséghatékonysági intézkedéseket – ezen belül a munkabér jellegű költségek, esetlegesen munkaerő elbocsátása – vezetnek be. A valóságban azonban azok a cégek lesznek a jelenlegi helyzet nyertesei, akik képesek a nehéz időszak közepette is dolgozóikat megtartani és motiválni.

Tovább

Shortügyletek tiltása: ismét ördögűzés a tőkepiacokon

Amikor valamilyen – gazdasági, vagy mint most, egy járvány okozta – válság esetén a kormányok betiltják a tőkepiacon az úgynevezett shortolást, a szélesebb publikum jellemzően úgy érti a döntést, hogy ilyen nehéz időkben spekulánsok ne keressenek mások kárán, a kormányok pedig azt remélik, hogy a részvények vagy más termékek árának esése mérsékelhető az áresésen nyereséget biztosító ügyletek betiltásával. Csakhogy a short-ügyletek azért is elválaszthatatlan részei a tőkepiacoknak, mert sokszor éppen ezek biztosítanak likviditást, nagyobb eséseknél pedig éppen ezek révén is laposítható el jobban, azaz akasztható meg az árfolyamgörbék meredek zuhanása. Van olyan piac és olyan típusú short ügylet, ami valóban több szabályozást és odafigyelést igényelne békeidőben is, de a túlzott tilalom is visszaüthet.

A tiltás vagy a shortolás szabadon hagyása a jó lépés turbulens, azaz inkább válság idején a tőkepiacokon? Ezzel a kérdéssel szembesül most is sok kormány és pénzügyi felügyelet.

Lelövöm a poént az elején: egyik sem.

Mint általában a szervezett pénzügyi piacokon, az értelmes, okos, a piacok üzemszerű működését segítő, transzparens, betartatható, és be is tartatott szabályozásra lenne szükség. A hirtelen felbuzdulásokból születő, darabos tiltó szabályok általában elmulasztják kezelni a valóban létező problémákat, ellenben hatékonyan állítanak elő újabbakat, tovább súlyosbítva a helyzetet.

A short ügyletek kapcsán úgy nyolc-tíz évente látunk efféle nekibuzdulásokat, és egyelőre semmi jele annak, hogy a világ legfontosabb piacain a hatóságok vagy akár a piaci szereplők bármit is tanultak volna ennek kapcsán. A héten Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, Görögországban, Belgiumban vezettek be short tilalmakat a részvénypiacokon. Már két hét múlva egyértelmű lesz, hogy nem segített semmin és senkin, legkésőbb a válság után fel is fogják oldani, nyolc-tíz év múlva pedig, a következő válságban ugyanígy be fogják vezetni, ugyanígy teljesen feleslegesen.

Tovább

Miért fogyott el a WC-papír a boltokból?

A koronavírus-járvány kapcsán az utóbbi időszak egyik érdekes fejleménye az volt, hogy a boltokból elfogytak egyes termékek, köztük a WC-papír. Mindez annak ellenére történt, hogy az ellátással nincs baj, azaz a WC-papír termelés továbbra is ki tudná elégíteni a keresletet, ha a korábbi mennyiségben vásárolnának az emberek. Azonban a beindult pánikvásárlások során olyan mennyiségű WC-papír fogy, hogy hiány alakult ki.

Ésszerű, hogy ez így történjen? És mit lehetne tenni a helyzet javításáért?

 

Tovább

A vírus, ami zsebre megy

március 18., 13:54 Módosítva: 2020.03.18 19:19
157
1 hozzászólás

Valószínűleg már többen tapasztalták a közelmúltban a boltokban, hogy a vásárlóközönség egy része egyes egyszerű fogyasztási termékeket megrohamozott. Eddig az ellátási láncok viszonylag jól vették az akadályt. A vírus terjedésének megfékezésére tett kísérletek még kisebb öngerjesztő problémákat generálhatnak. Hogy miért használom az öngerjesztő szót? Mert egy másik, szintén (javarészt) kínai járvány gazdasági hatása már lassan egy éve a magyar boltokban van, látszólag mégsem pánikol senki.

Tovább

A forinterősítő járvány

február 28., 17:50 Módosítva: 2020.04.02 16:27
178
3 hozzászólás

Az utóbbi napokban jól láthatóan elkapták a tőkepiacok is a vírust, rég nem látott zuhanás van mindenfelé – riadalom és menekülés a kockázatos eszközökből. Ilyenkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a forint – mint fejlődő piaci eszköz – gyengül. Illetve dehogy gyengül, inkább a zuhanás szót szoktuk használni. Mégis, ez most az a válság (már ha egy influenzajárványból lehet válságot csinálni) lehet, amikor a forint erősödik.

Tovább

Újra növekszik a devizahitelezés

február 26., 04:54 Módosítva: 2020.02.26 10:44
58
2 hozzászólás

A forint gyengülése sokaknak eszébe juttathatta a devizahitelezést, ami 2010 után felforgatta a magyar bankrendszert, és maradandó károkat okozott cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt. Azóta a lakossági devizahitelek állománya jelentéktelen szintre esett vissza, ám a vállalati devizahitelezés újra növekvő pályára állt. Bár a piaci szereplők és hatóságok is sokat tanultak az akkori tapasztalatokból, kockázatok most is vannak.

Tovább

Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt?

február 25., 05:08 Módosítva: 2020.02.26 09:11
308
15 hozzászólás
Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle.

Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.

A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.

Tovább

Óvatosabbak lettek a bankok, nem mindig adják meg a kért hitelösszeget

február 24., 11:50 Módosítva: 2020.02.24 18:26
15
1 hozzászólás
Mind óvatosabbak a bankok a lakáshitelekhez fedezeteként felajánlott ingatlanok értékbecslésekor, ami miatt sok igénylő nem kapja meg a vásárláshoz szükséges hitelösszeget. Különösen annak érdemes erre felkészülnie, aki a jogszabályilag előírt 20%-os önerőt, vagy ennél nem sokkal többet tud csak előteremteni.

A lakáshitel felvételéhez minden esetben szükség van fedezet bevonására, ami garanciát jelent a bank számára, hogy akkor is visszakapja a kihelyezett összeget, ha az adós esetleg nem képes fizetni, emiatt pedig fel kell mondani a hitelszerződést.

Tovább

Hogyan lett sikeres egy pszichológus a tőzsdén

február 16., 06:59 Módosítva: 2020.02.17 06:52
84
1 hozzászólás

Richard Thaler 2017-ben kapta meg a Nobel-emlékdíjat a gazdaságpszichológia és a viselkedési közgazdaságtan területén végzett tudományos munkásságáért. (Az Index vele készült interjúját itt olvashatja.) Viszont Thaler nem csak a tudományban ért el sikereket, hanem a tőzsdén is sikerrel alkalmazta gazdaságpszichológiai eredményeit.

Az elméleti tudományos gondolkodásban széleskörben elterjedt nézet, hogy a tőzsdéken nem lehet a piaci hozamnál több pénzt keresni, mert ha lehetne, akkor azt a professzionális és racionális befektetők már kihasználták volna - ezt szokták a hatékony piacok elméletének nevezni (például Malkiel, 1973; Malkiel, 2003). Ezzel szemben Thaler azt állította, hogy gazdaságpszichológiai tudásunk alapján jól előre lehet jelezni a szisztematikus félreárazásokat a tőzsdéken is.

Tovább

Lehet-e csökkenteni az EU-s projektek korrupciós kockázatait?

február 15., 06:59 Módosítva: 2020.02.15 12:13
68
1 hozzászólás

Az EU által finanszírozott közbeszerzési projektekben a korrupció szintje sokkal magasabb a kívánatosnál és figyelembe véve az EU-s támogatások elköltésére vonatkozó szabályok szigorúságát és a pénzeket osztó szervezetek kiterjedtségét, ez a szint az előzetes várakozásokat is jócskán felülmúlja. A kérdés inkább az, hogy az EU-s intézményrendszer, az EU-s szervezetek, közöttük az EU Bizottság és az OLAF, valamint az oknyomozó újságírók, civil szervezetek hozzá tudtak-e járulni ahhoz, hogy csökkenjenek a korrupciós kockázatok. Közeledtek-e az új EU országok a fejlettebb EU országokhoz a korrupciós kockázatok szintjében? Az új tagországokban az EU támogatásból megvalósult közbeszerzések korrupciós kockázatai alacsonyabbak-e mint a hazai finanszírozásúak?

E kérdéseket is vizsgálja a  CRCB  kutatása, amely 2006 és 2018 között lebonyolított, mintegy  6,4 millió európai közbeszerzés adatai  alapján matematikai-statisztikai módszerekkel elemzi a korrupciós kockázatok és a finanszírozási forrás (EU finanszírozás vagy hazai finanszírozás) közötti összefüggéseket. Ennek során a kutatók az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozó közép-kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia) közbeszerzéseit vetették össze a korrupciós kockázatok legalacsonyabb szintjével jellemezhető minta országok (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia és Svédország) adataival. A korrupciós kockázatok szintjét, valamint a korrupciós kockázatok kontrolljának erősségét a kutatók a verseny nélkül és a legalább négy versenyző mellett lebonyolított tenderek arányának segítségével elemezték.

Tovább

A koronavírus gazdasági nyertese Törökország lehet?

február 14., 04:53 Módosítva: 2020.02.24 22:00
415
12 hozzászólás

A koronavírus miatt Kína ipari termelésének nagy része áll, kérdéses mikor indulhat újra. Közben elkezdtek szállingózni a hírek az európai gyártóktól, hogy komoly alkatrészhiányok alakulhatnak ki heteken belül, ha nem normalizálódik a helyzet. Európa ipara túlságosan függ Kínától, a beszállítói láncot diverzifikáltabbá kell tenni.

Tovább

Mi a Tesla titka?

február 7., 05:09 Módosítva: 2020.02.07 15:53
590
36 hozzászólás

Néhány héttel ezelőtt az Alapblog Nap ábrája rovatában közöltek egy  érdekes ábrát , ami a Tesla és a három nagy amerikai hagyományos autógyártó (Ford, General Motors, Fiat Chrysler) piaci értékét, illetve az általuk legyártott autók számát hasonlítja össze. Míg a többiekhez képest a Tesla egy nagyságrenddel kevesebb autót gyárt, a piac mégis jelentősen többre értékeli a céget. Az Alapblog le is szűri a tanulságot: itt bizony egy buborékot láthatunk.

A helyzet azóta csak még látványosabb lett. Az elektromos autógyártó részvénye tovább száguldott, a  piaci kapitalizációja már a 100 milliárd dollárt is meghaladta, amivel megelőzte a Volkswagent is . Ezzel pedig elnyerte a második legértékesebb autógyártó címét, már csak a Toyota van előtte. És habár az első (Toyota) és a harmadik (VW) helyezett tavaly nagyságrendileg tízmillió autót adott el, addig a Teslának elegendő volt csupán néhány százezret az ezüstéremhez. Látszólag tehát valóban csak arról van szó, hogy egy újabb fejezettel bővülhet majd a  Mániák és válságok  című könyv későbbi kiadása.

Tovább

Miért ne mérhetnénk az inflációs indexszel az inflációt?

február 2., 09:32 Módosítva: 2020.02.02 12:20
199
22 hozzászólás

Érdekes és elgondolkodtató írások születtek az elmúlt hetekben itt az Index hasábjain az infláció mért és vélt alakulásáról, és ennek következményeiről. A szerzők általános vélekedése, hogy a mért infláció nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A vitát kiváltó MNB publicisztika is elismeri a mérés hiányosságait, és előrevetíti bizonyos finomhangolás szükségességét. Aztán erre reakcióként születtek újabb írások, más megvilágításba helyezve a lehetséges módosító tényezőket.

2020-AT ÍRUNK. HA EGY MÉRÉSI MÓDSZER ELAVULT, AKKOR KI KELL DOLGOZNI EGY ÚJAT.

Tovább

Brexit: akarat, racionalitás, félreértés

A brexit bekövetkezésének napján a részletkérdések tömege mellett talán nem értelmetlen időtöltés szóba hozni a legfontosabbat, amit az események sodrásában egyre ritkábban emlegetünk:

ez egy iszonyatos hülyeség, egy tőrőlmetszett ostobaság, egy történelmi léptékű kollektív önsorsrontás, úgy, ahogy van.

Tovább

Biztos annyira szép a kriptovilág?

január 28., 06:30 Módosítva: 2020.01.28 12:07
74
3 hozzászólás

A Bitcoin árfolyama 2019 első hat hónapjában és piaci kapitalizációja közel háromszorosára nőtt, így nem meglepő, hogy a korábbi pesszimista hangvételű cikkek helyett nyáron tömegével jelentek meg mind a legelső virtuális valutával, mind általában a kriptopénzekkel kapcsolatban a pozitív hírek és írások.

Satoshi Nakamoto szellemi gyermekének, a Bitcoin-nak az árfolyam-alakulásából kiindulva többen is a kriptopénzek végső győzelméről kezdtek beszélni. Bár az árfolyam az év második felében csökkenő trendben mozgott, a Bitcoin így is az év eleji érték közel dupláját érte az év végén, további érveket adva az optimistáknak. De biztos, hogy ismerjük az árnyoldalt is?

Tovább

Az infláció nagyobb, mint látszik, és ez még sok feszültséget hoz

január 15., 07:08 Módosítva: 2020.02.06 15:16
500
44 hozzászólás
A hivatalos adatokban a jegybanki lazítás ellenére alacsonynak látszik, de a valóságban alighanem több országban is magasabb az infláció, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez pedig önmagában is jelentős társadalmi konfliktusforrás, miközben ugyanis a közkeletű, "a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót" mondás nem igaz, az igen, hogy az általuk elérhető befektetések nyújtottak a leginkább védelmet az infláció, a vagyonok leértékelődése ellen. A középosztály azonban lecsúszást, vagyonértéktelenedést élt meg – megdöbbentően mutatja ezt, hogy a német háztartások megtakarításainak értéke alacsonyabb szinten van, mint a görögöké.

A 2008-09-es válság óta zajló monetáris kaland sokat vitatott kérdései közül kiemelkedik egy, ez pedig a „jegybanki pénznyomtatás” (sic) ellenére viszonylag alacsony infláció problémája. Amennyiben egy kérdésre nincs egyértelmű válasz érdemes elgondolkodni, hogy a kérdésben megbújó feltételezés, hipotézis vajon igaz-e. Nos, az inflációt tekintve úgy tűnik magas labdát kapunk, hiszen több ország esetében bontakozott ki heves vita az inflációs mutatók helyességét tekintve,

ÉS SOKAKBAN, ÍGY BENNEM IS ÉL A VÉLELEM, HOGY AZ ÁREMELKEDÉS VALÓS ÜTEME MAGASABB A HIVATALOS ADATOKNÁL.

Tovább

Visszafogja a munkánkat a magas lakásár?

január 14., 04:59 Módosítva: 2020.01.14 10:10
82
2 hozzászólás

Néhány országban kimutatták, hogy a növekvő ingatlanárbeli különbségek erősen hatnak a munkavállalói mobilitásra. De közel sem úgy, ahogy várnánk!

A drágább ingatlanokkal – és feltehetően gyakran jobb munkaerőpiaci helyzettel – rendelkező települések vonzereje csökken a (munkaképes) lakosság körében. Norvégiában például 2016-ban azt találták a különböző régiókat és a 30-49 éves korosztályt vizsgálva, hogy az országoshoz képest magasabb lakásár negatívan hatott a nettó odaköltözők számára (avagy nagyobb nettó elvándorlással párosult) (IMF, 2016).

A főváros, Oslo esetében úgy becslik, hogy az országos átlagot 25%-kal meghaladó lakásár-emelkedés 10%-os növekedést idéz elő a 30-49-es korosztály elvándorlásában. Angliában pedig egy 2006-os tanulmány talált ilyen hatást, bár azt is megjegyzi, hogy a lakásárakat a szomszédos régiók áraihoz célszerű viszonyítani, vagyis a magas lakásár valóban az adott régióba való költözés vonzerejét csökkentette, de a jó a munkalehetőségek pozitívan hatottak a szomszédos régiókba költözők számára (Murphy et al., 2006): feltehetően megnőtt a bejárók száma.

Tovább

A Duna-part stadionosítása biztos nem jó ötlet

2881
11 hozzászólás

Amikor a társasházi lakásban beosztjuk a szobákat, akkor el kell döntenünk, mit szeretnénk a lakásban világosabbnak látni. És – bár ott is örülnénk a napfénynek – végül a fürdő kerül a lakás közepére, és marad természetes fény nélkül, mert a szobáinkban több időt töltünk, és jobban szeretnénk őket napfényesnek látni.

A Római-parti mobilgát hosszú vitát váltott ki. Most képzeljük el, hogy ez a gát 30 méter széles és 15 emelet magas. A ferencvárosi atlétikai stadion egy ekkora óriásépítménnyel megegyező, negyvenezer négyzetméternyi területet foglal majd el a fővárosi Duna-parton. Úgy lehet az új fejlesztést leginkább elképzelni, mintha sűrűn beépülne az Orczy-park teljes zöld része, mégpedig úgy, hogy az új építmény néhol felér majd a szomszédos, Nagyvárad téri SOTE-torony feléig.

Tovább

Lassulás biztos jön, vagy talán válság is, de hogyan éljék túl a kkv-k?

január 2., 07:41 Módosítva: 2020.01.02 17:53
301

A magyar kkv-knak vissza kell fogniuk a növekedési vágtát, és át kell nyergelni a nyereségesség megerősítésére a válságállóság érdekében. A prosperitás idején a cégek piacot szereznek, új egységeket, telepeket hoznak létre, eszközöket vásárolnak, ám ezek integrálása és a hatékony üzemeltetés háttérbe szorul. Pedig a nehéz időkben a magas profitráta adja a legjobb védelmet – derül ki az Opten adataiból.

Tovább

Mi lehet a klímaváltozás elleni harc reális útja?

2019. december 23., 04:58 Módosítva: 2019.12.23 17:31
456
11 hozzászólás
Az emberi történelem azt mutatja, hogy az energia rendszerek átalakítása - főleg nagy gazdaságok esetében - hosszú időt, akár 50-100 évet is igénybe vesz. Az EU előtt álló 30 év nagyon kevésnek tűnik, hogy ezt a teljes változást végre lehessen hajtani és a célként kitűzött nettó nulla üvegház hatású gáz emissziót elérje a 28 tagállam. Ráadásul először fordul elő az emberiség története során, hogy a kibocsátás csökkentése a cél és nem kizárólag az, hogy javítsunk az energiarendszer hatékonyságán. A múltban ugyanis mindig az a rendszer diadalmaskodott, amely javítani tudott az egységnyi energiabefektetésre jutó energianyereség mértékén.

Az egyik kedvenc energetikai szakértőm, a cseh származású, Kanadában élő dr. Vaclav Smil népszerűsítette az ún. EROEI mutatót szakkönyveiben. Ez a mozaikszó egy angol kifejezés, az „energy returned on energy invested”-ből származik, lényegében azt mutatja meg, hogy mekkora energiát nyerünk ki egységnyi energiabefektetés által. A professzor által leírt elmélet szerint az emberiség mindig arra törekedett, hogy olyan megoldásokat találjon, ahol az a mutató javul, vagyis minél több energiát tudjunk nyerni egységnyi energiabefektetésre vetítve. Ez javuló energia nyereség sokkal magasabb szintű humán életszínvonalat eredményezett.

Számomra ez a nettó karbonsemlegeségért folyó harc azért tűnik különösen nehéznek, mert egy új változó, a kisebb üvegházhatású gáz kibocsátás is belépett a képbe. Tehát olyan megoldásokra lenne szükség, amely jobb vagy legalább is nem lényegesen rosszabb EROEI mutatóval rendelkezik, mint a most használt, zömében fosszilis égetésen alapuló technológia, miközben sokkal kisebb (sőt igazán kívánatos esetben akár negatív) karbon és egyéb üvegházhatású gáz kibocsátással jár együtt. Vannak olyan már működő fejlesztések, melyek bizonyos tevékenységekre, főleg az elektromos áram termelésére, adnak kielégítő megoldást. Viszont a dekarbonizáció más esetekben – például egy korábbi cikkemben említett acél, cement vagy műtrágyagyártás esetében – egyelőre gyakorlatilag kivitelezhetetlen a mai technológiai tudásunk alapján.

Tovább