Siralmas idők járnak börzénken

2001.09.04. 12:15
A Budapesti Értéktőzsde azonnali piacán 2001 augusztusában 4,28 százalékkal csökkent a forgalom az előző hónaphoz képest, a határidős piac forgalma pedig 12,04 százalékkal maradt el a júliusitól - derül ki a BÉT Magyar Tőkepiacban megjelent összesítéséből.
Éves szinten 70 százalékos visszaesés

Az azonnali piacon augusztusban 150,515 milliárd forint kétszeres árfolyamértékben kereskedtek a brókercégek. Ez 4,28 százalékkal alacsonyabb a júliusinál, az előző év azonos hónapjának 498,86 milliárd forintos forgalmához viszonyítva pedig 70 százalékos visszaesés.

A részvények augusztusban 143,285 milliárd forint értékben cseréltek gazdát. Ez az előző hónaphoz képest 2,1 százalékos növekedés, az 2000 augusztusi részvényforgalomnak azonban mindössze a 37,8 százalékát éri el.

Az állampapírok forgalma az év nyolcadik hónapjában 4,292 milliárd forintot tett ki, ami az előző hónaphoz képest 69,2 százalékos visszaesés, a 2000 augusztusi 108,73 milliárdos forgalomhoz viszonyítva pedig 96 százalékos csökkenés.

A határidős piacon 56,25 milliárd forint kétszeres értékben kereskedtek a brókercégek augusztusban, ez 12,04 százalékos visszaesés az előző havi határidős forgalomhoz képest. A határidős BUX forgalma júliushoz képest 23,6 százalékkal esett vissza, 12,47 milliárd forintot ért el augusztusban.

A legnagyobb forgalmú brókercégek

A brókercégek közül az év nyolcadik hónapjában a legnagyobb azonnali összforgalmat az ERSTE Bank Befektetési Rt. érte el, második helyen a Concorde Értékpapír Rt. végzett, és harmadik a listán a CA-IB Értékpapír Rt. Forgalmuk sorrendben 23,34 milliárd, 22,50 milliárd és 19,80 milliárd forint volt. Az előző havi listavezető az Erste, a CA-IB és a Concorde volt.

A tőzsde keresi a kiutat

A likviditás bővülését és a külföldi befektetők aktivitásának növekedését várja a tőzsde az előreláthatólag október elején bevezetendő új termékektől - hangzott el a Budapesti Értéktőzsde vezetőinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A részvénypiac termékpalettája a magyar papírok külföldi piacokon forgó letéti igazolásaival - GDR-jaival - bővül, amelyek bevezetését a devizaliberalizáció teszi lehetővé. A külföldi értékpapírok szabadpiaci rendszerének bővítését is tervezi a BÉT, a származékos piac termékköre pedig az ötéves államkötvény kontraktussal egészül ki.

Veszteséges évre számít a BÉT

Horváth Zsolt, a BÉT megbízott ügyvezető igazgatója elmondta: a tőzsde forgalmidíj-bevételei a forgalom visszaesésével arányosan csökkentek, ám az idén márciusban elhatározott költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően sikerült megőrizni a gazdálkodás stabilitását.

A megtakarítások év végéig várhatóan meghaladják a 100 millió forintot, a BÉT készpénzállománya pedig az 1 milliárd forinthoz közelít. Ennek ellenére a tőzsde előreláthatólag negatív mérleg szerinti eredménnyel zárja majd az idei évet.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a tőzsdetanács hétfői ülésén megvitatta a részvénytársasággá alakuló tőzsde leendő alapító okiratának tervezetét, és a most elhatározott módosításokat a következő ülés napirendjére tűzik. A tervezet szerint az átalakulásra 2002. júniusig sor kerülhet.

Hogyan látja a dolgokat egy külföldi tudósító?

Amilyen jók a magyar gazdaság mutatói, olyan siralmas a budapesti tőzsde helyzete - mutatott rá keddi elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Carola Kaps, a német konzervatív újság gazdasági tudósítója szerint az értékpapírpiac nem tudta kivonni magát a nemzetközi börzéken eluralkodott besszhangulat alól. Ennél is drámaibb fejleménynek nevezi Kaps, hogy a magyar részvénytőzsde az utóbbi években folyamatosan zsugorodott, és szerepe az ország gazdasági életében egyre jelentéktelenebbé válik.

A budapesti értéktőzsdére több mint egy éve vezették be az utolsó új céget; két magyar vállalat pedig - a kedvezőtlen piaci helyzetre és a nyomott árfolyamokra való tekintettel - lemondta a tőzsdére vonulást. Az a kevés cég, amely mégis a börzére igyekszik, a kicsiny budapesti piac helyett inkább egy nagy nemzetközi tőzsdét választ. A BÉT-et nyomja, hogy a külföldi befektetők érdeklődése csökken, holott a múltban ők jegyezték a forgalom 50-70 százalékát.

A megoldást sokan a közép-európai (Budapest, Prága, Varsó) tőzsdék egyesülésében látnák, ám a javaslatokat eddig nem követte tett. Ennek okát Kaps abban látja, hogy a cseh és a lengyel értéktőzsde szintén likviditási gondokkal küzd, márpedig a "gyöngék szövetsége" nem szüntetné meg ezt a hiányosságot.

A kiutat szerinte alighanem a három nagy európai tőzsde (Frankfurt, London, Euronext) egyikével való együttműködés jelenthetné. Kérdés azonban, milyen érdekük fűződhetne a nagy börzéknek egy budapesti méretű "minitőzsdéhez"? A budapesti piac jelentősége alighanem tovább csökkenne, ugyanakkor minden együttműködés jelentős beruházást igényelne, hiszen a BÉT elektronikus adásvételi rendszere nem kompatibilis a nyugat-európaiakkal