A pénzügyi válságnak súlyos hatásai vannak a fejlett országokban, és várhatóan jelentős következményei lesznek a feltörekvő és szegény országokban - jelentette ki Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hangsúlyozva, hogy az elzárkózás és a protekcionizmus semmiképpen nem megoldás a krízisre.
Paulson azt mondta: a feltörekvő piacgazdaságoknak "szinte bizonyosan" nehézségei fognak támadni a tőkeforrások beszerzésében, amelyek olyan fontos programok finanszírozásához szükségesek, mint az infrastrukturális fejlesztések.
A Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is sürgette: tegyenek meg mindent a felzárkózó gazdaságok megsegítésére, azért, hogy ezekben az országokban a kereskedelem bővülhessen és a szociális védőháló működőképes maradjon.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meg akarja kétszerezni, 500 milliárd dollárra, a kormányzati hitelezésre rendelkezésre álló alapját, hogy a globális válságból eredő kihívásokra reagálni tudjon, közölte az IMF a honlapján. Az IMF-nek jelenleg 250 milliárd dollárja van kormányoknak nyújtandó kölcsönökre. Ehhez Japán ígért még pótlólagos 100 milliárd dollárt. A további 150 milliárd dollár megszerzésének lehetőségeit az igazgatótanács rövidesen áttekinti. Nem csak néhány gazdag ország megcsapolására gondolnak, ehelyett szó lehet a tagországok IMF-kvótájának növeléséről vagy kötvénykibocsátásról is.
A globális válság kapcsán az IMF eddig összesen 47,9 milliárd dollár készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Fehéroroszország, Izland, Lettország, Pakisztán, Szerbia, Ukrajna és Magyarország számára. Jóváhagyás alatt van egy keret El Salvador számára, és az IMF tárgyal Törökországgal. Ahogy halad az idő, más országoknak is szükségük lesz finanszírozásra, írták az IMF-jelentés szerzői. (MTI)