A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 7,6 milliárd dollár kölcsönt nyújt Pakisztánnak. Az IMF igazgatótanácsa a közeli napokban hagyja jóvá a tervet. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője rámutatott arra, hogy a valutaalap által nyújtott hitelösszeg csak egy részét képezi annak a csomagnak, amit Pakisztán kap egyebek között más nemzetközi pénzügyi szervezetektől és regionális fejlesztési bankoktól.
Pakisztán a hónap elején 200 millió dollár hitelt kapott az Iszlám Fejlesztési Banktól, míg Kína - várhatóan már a következő napokban - 500 millió kolláros kölcsönt nyújt. Az IMF 23 hónapra szóló készenléti hitelét Pakisztán arra fordíthatja, hogy helyreállítsa a fizetési egyensúlyát. Pakisztánnak négy milliárd dollár hitelre van szüksége, hogy kifizesse importszámláit és időben rendezze adósságait.
Az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy szerdán "a gazdasági helyzetnek megfelelő kitűnő döntésnek nevezte", hogy a központi bankok egyeztetett intézkedéssel, fél-fél százalékponttal csökkentették az irányadó kamatokat. "A bizalmi válsággal szemben összehangolt intézkedésekkel lehet csak megnyugtatni a piacokat" - hangsúlyozta Sarkozy a franciaországi Évianban egy nemzetközi világpolitikai konferencián. Az elnök szerint a kamatcsökkentések kiváló választ adnak a jelenlegi helyzetre, a pénzügyi intézmények likviditási problémáira és megkönnyítik a befektetéseket. "Üdvözölöm a döntést, amely már egy ideje kívánságaim között szerepelt" - tette hozzá.
Ezzel egyidőben a nemzetgyűlésben a politikai pártok a gazdasági válságról tartottak vitanapot, amelyen Francois Fillon kormányfő a gazdaságok és a vállalatok számára "erős jelzésnek" minősítette a kamatcsökkentést, amelyet "türelmetlenül várt mindenki". Megvédte azt a döntést is, hogy a francia-belga Dexia bankcsoportot megmentették. "Az állam nem a vezetők megmentéséért cselekszik. A Dexia irányítói leköszöntek. A francia állampolgárokat, a vállalatokat, a munkahelyeket, a gazdaságunkat kell megóvni. Ehhez az állam szavát adja" - fogalmazott Fillon.
Agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal visszaminősítette szerdán a feltörekvő piacokon aktív befektetők által is figyelt Izland szuverén kötvényadósi osztályzatát, valamint deviza-bankbetéti országplafonját a Moody's Investors Service, amely szerint az izlandi kormány súlyos pénzügyi nehézségei most már "nem tekinthetők átmenetinek". A Fitc Ratings döntése után ez a második izlandi leminősítés valamely nagy nemzetközi hitelminősítő részéről. A Moody's szerdai londoni bejelentése szerint az eddigi "Aa1" - vagyis magasan elsőrendű - kockázati besorolások "A1"-re változnak; ezzel a cég kihagyta a köztes "Aa2" és "Aa3" osztályzati fokozatokat.
A cég indoklása szerint a szerdai visszaminősítés alapja az a várakozás, hogy a globális hitelválságnak a "túlméretezett" izlandi bankrendszerre gyakorolt hatásai a korábban valószínűsítettnél súlyosabb és hosszabb ideig tartó romlást okoznak az izlandi kormány fizetési egyensúlyi mutatóiban. A Moody's szerint a várható mély recesszió jó eséllyel jelentős költségvetési hiányokhoz vezet, éles ellentétben az elmúlt évek többleteivel.
Se igény, se szükség nincs arra, hogy az MNB a jelenlegi helyzetben beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgatókönyvei az ellenkező esetekre is - mondta Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Megerősítette, hogy napi kapcsolatban vannak a bankokkal. A fejlett és a feltörekvő gazdaságoknak nem okvetlenül kell azonos intézkedéseket megtenniük - válaszolta Simor András jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón Budapesten a kamatdöntést firtató kérdésre. Hat központi bank egyszerre, összehangoltan csökkentette irányadó kamtát.
A kockázati prémiumok világszerte emelkednek, Magyarországra nézve is nőttek, ami ugyanolyan fontos szempont a kamatdöntésnél, mint az, hogy a világgazdasági lassulás vélhetően a vártnál gyorsabban csökkenti az inflációt. Mindezek megfontolása a monetáris tanács feladata. A testület nem tartott rendkívüli ülést, a kamatdöntéssel legközelebb a következő, rendes ülésén foglalkozik.
Londoni elemzői körökben már a hónap eleje óta várták, sőt, egyes elemző házak erőteljesen sürgették a vezető ipari gazdaságok jegybankjai által szerdán bejelentett, egyeztetett és agresszív kamatcsökkentést, tekintettel a mind több jel szerint immár globálissá terebélyesedő recesszióra és a pánikszerűvé fajult tőzsdei eladási hullámokra. A Moody's Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálata az amerikai bankmentő terv körüli képviselőházi huzavona idején közölt elemzéseiben kiemelte a háromhónapos futamú amerikai kormányadósságra nehezedő hatalmas befektetői vásárlási nyomást, amelynek nyomán e rövid lejáratú kincstárjegyek hozama a zéró felé közelített. A ház szerint ez jelezte a piaci félelem mértékét: a befektetők már készek feledni minden kamatnyereség-megfontolást, csak hogy tőkéjüket biztonságban tudják.
(MTI)