Frankfurtban és Londonban is csökkent a kamat

Az Európai Központi Bank a csütörtöki kamatdöntésével fél százalékponttal 1,50 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a kéthetes refinanszíropzási kamatminimumát. Az EKB alapkamata még sohasem volt 2 százalék alatt.

A döntést követő sajtóértekezleten a bank elnöke, Jean-Claude Trichet figyelmeztetett a fennálló euróövezeti csatlakozási szabályok betartásának fontosságára az övezet esetleges bővítése esetére, és alapvetőnek mondta azt is, hogy a gazdaságösztönzés mostani szüksége ne torzítsa a versenyt és ne adjon ürügyet a reformok halogatására.

Az EKB kamatdöntése megfelelt a piaci várakozásnak, annál is inkább, mert az enyhítés márciusi folytatását a bank vezetői gyakorlatilag megígérték már a legutóbbi, januári kamatcsökkentés után.

Nem akarnak tovább menni

Most azonban a bank elnöke, Jean-Claude Trichet jobban a mellényéhez szorította a kártyáit. A döntés utáni sajtóértekezleten csak a szokásos megjegyzést tette: a bank ezentúl is szorosan figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket. Az utóbbi hónapokban már többször és most csütörtökön is figyelmeztetett, hogy az EKB-nak nem tartja előnyösnek a zérókamat-politikát - amit a gyakorlatban az amerikai Fed már alkalmaz, és ami felé a japán és a brit központi bank is halad -, viszont határozottan gondolkodik a likviditásnövelés más, Trichet által "nem hagyományosnak, nem szokásosnak" nevezett módszerein. Ezeket nem nevezte meg, de például éppen ilyen lépéseket jelentett be röviddel korábban a brit központi bank: a Bank of England állami és vállalati kötvényeket vásárol új pénzből. Az EKB elnöke azonban a " nem hagyományos módszerekről" is csak mint lehetőségről szólt, nem kötelezte el magát ezek mellett.

Eszerint a bank most a piaci elemzők találgatására bízta, lesz-e további enyhítés áprilisban is, vagy nem. A találgatáshoz mindenesetre új előrejelzésekkel szolgált az EKB csütörtökön. Saját elemzői úgy vélik, az euróövezeti GDP az idén 2,2-3,2 százalék közötti ütemben eshet vissza, jövőre mínusz 0,7 százalék és plusz 0,7 százalék alakulhat. Decemberben még csak 0,0 és mínusz 1 százalék közé tették az idén várható GDP-alakulást, és 0,5-1,5 százalékos növekedést jósoltak 2010-re.

A Bank of England közelít a nullához

A várakozásoknak megfelelően ismét agresszív, fél százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre csütörtökön a brit jegybank, amelynek alapkamata így 0,5 százalékra süllyedt. A Bank of England egyszersmind közölte, hogy - most első ízben - úgynevezett mennyiségi, kvantitatív enyhítéssel is megpróbálja élénkíteni a reálgazdaságot.

Október óta ez a hatodik brit jegybanki kamatcsökkentés. Az enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent a ősz óta. Már a két hónappal ezelőtti csökkentéssel kialakult akkori, 1,5 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá. A bank csütörtökön bejelentette azt is, hogy - fennállása óta szintén első ízben - 75 milliárd font erejéig kvantitatív enyhítésbe is kezd.

E pénzügypolitikai eljárás lényege az, hogy a jegybank gyakorlatilag új pénzt teremt, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt, amiből a kormány a gazdaságösztönző programjait finanszírozza, illetve az emiatt növekvő költségvetési hiányt pótolja. A BoE azonban jelezte, hogy a pótlólagos likviditásból juttatni fog közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén. A kvantitatív enyhítéssel teremtett új pénz nem hitelből ered, hanem a gazdaság pénzellátásának felduzzasztására szolgál ténylegesen új likviditással, azzal együtt is, hogy a "bankóprés" nem indul be, és fizikai valójában nem jelenik meg új bankjegytömeg a forgalomban.

Az egyébként inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban szokás alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri, ahogy az Japánban is történt az 1990-es években. Deflációs kockázatról a Bank of England hivatalosan ugyan nem beszél, de azt jósolja, hogy az éves inflációs ütem tartósan a kormány által a bank számára előírt 2 százalékos cél alatt lesz.

Harminc éve nem volt ilyen recesszió

Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - három évtizede nem tapasztalt recesszióban van, és általános várakozások szerint a recesszió még tovább mélyül. A brit statisztikai hivatal nemrég közölt adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévről 1,5 százalékkal csökkent a hazai össztermék-érték (GDP), éves összevetésben pedig 1,8 százalékos volt a visszaesés. A brit gazdaságban 1980 óta nem mértek ilyen ütemű, negyedéves összevetésű GDP-csökkenést, és 1991 óta ez az első, hivatalosan bejelentett brit recesszió.