Auguszta
-4 °C
2 °C

Értékük felét elvesztették a tőzsdék

2009.04.09. 00:36
Hiába az országgal kapcsolatos rossz hírek, a pesti börze régiós összehasonlításban szinte pontosan annyit esett, mint a varsói vagy a prágai, a forintnál pedig a korona ugyan jobban, a zloty rosszabbul teljesített augusztus óta. A világ tőzsdeindexei 50-60 százalékot vesztettek értékükből egy év alatt, és egyelőre kérdés, hogy az elmúlt egy hónap emelkedése vajon a fordulópontot jelenti vagy csak átmeneti felfutás.

Az amerikai tőzsde esése a mostani válságnál kisértetiesen hasonlít az 1929-32-es világválságra, amikor a Dow Jones több év alatt 90 százalékot veszített értékéből. Ha az itt található ábrát megnézzük kiderül, most ugyanazt az utat követjük, csak még egy hajszálnyival meredekebben.

A Dow Jones egy év alatt – vagyis tavaly április óta – 34,83 százalékot esett. Tavaly még 12 ezer pont felett volt az index, most már 8 ezer pont környékén mozog, ez ráadásul magasabb eddigi mélypontjánál, március elején 7000 pont alá esett az index. Az elmúlt egy hónapban azonban elindult felfelé, 12,93 százalékos volt.

Persze nem csak az Egyesült Államokban esik a tőzsde, sőt, ha megnézzük az európai börzéket, akkor azt látjuk, hogy az amerikai indexek még egészen jól teljesítenek.

A felét éri

A BUX 45,61 százalékot esett egy év alatt, akkor még 22 ezer pont felett volt az index, ez ma szinte megfeleződött, de járt már jóval 10 ezer pont alatt is. Egy éven belül a maximuma 26 111 pontnál volt, minimuma 9461 pontnál, idei maximuma 13 413 pont volt. Az utóbbi egy hónapban a világpiaci trendeket (úgy ahogy) követve 16,24 százalékos volt az emelkedés.

bux.png

A BUX mozgása egy év alatt

A régiós országok tőzsdéi sem úszták meg kevesebbel. A varsói tőzsde 45,15 százalékot esett egy év alatt, 3025 pontról indult, most 1670 pont környékén mozog. Idei maximuma 1920 pont volt, a minimum 1327 pont. A WIG 20 index az utóbbi egy hónapban 13,6 százalékot emelkedett a nemzetközi trendeknek megfelelően.

A prágai tőzsde 47,18 százalékot csökkent egy év alatt, a csehek 1541 pontról indultak, jelenleg 820 pont környékén járnak. A PX viszont az idén jóval nagyobbat tudott növekedni, mint a BUX, egy hónap alatt 27,16 százalékos volt az emelkedés. Az idei minimumérték 628,4 pont volt a prágai tőzsdén, a maximum 904,8 pont.

px.png

A prágai tőzsde mozgása az elmúlt egy évben

A legnagyobbat a közép-kelet-európai országok közül az orosz tőzsde esett, az RTS index 63,64 százalékkal ér kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt – ráadásul ebbe benne van az elmúlt egy hónap 33 százalékos emelkedése is.

Nyugaton sem jobb

A nyugat-európai indexeket elemezve látható, hogy a régi EU-tagokat kevésbé érintette a válság, mint a feltörekvő országok piacát. Mondjuk a bécsi tőzsde 53 százalékkal csökkent egy év alatt, 3760 pontról 1800 pontra. Tavalyi maximuma 4532 pont volt (május 19-én), minimuma pedig 1516 pont, ami 67 százalékos esést jelent. Az elmúlt egy hónapban 19,14 százalékkal emelkedett az ATX index.

A frankfurti DAX 36,84 százalékot, a párizsi CAC 40,88 százalékot esett egy év alatt. Igaz az utóbb egy hónapban jellemző felfutás is kevésbé volt jellemző, a CAC 8,28 százalékot, a DAX 17,5 százalékot emelkedett.

A devizák külön utakon járnak

Érdekes, hogy míg a magyar, cseh, lengyel tőzsde ennyire együtt mozgott az elmúlt egy évben, ez egyáltalán nem jellemző a régiós devizákra. Bár a forint, a korona és a zloty is gyengült, mégsem ugyanolyan mértékben. Mindhárom valuta tavaly augusztusban érte el sokéves csúcspontját – akkor volt a legerősebb – azóta a forint 30, a korona 16, a zloty 40 százalékot gyengült.

Ennek oka, hogy a részvénypiacokon összehangoltabban kezelik portfolióikat a befektetők, a régiós események egyszerre érintik a részvénypiacokat – magyarázta az Indexnek Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. További szempont lehet, hogy az indexek összetétele hasonló ezekben az országokban, megtalálhatók a bankok, energetikai cégek, gyógyszergyárak. Egyes részvényeknél vannak ugyan fáziskésések, de hasonló mozgásokat mutatnak. Ha például csak a bankokat nézzük, azt látjuk, hogy hasonló a kitettségekkel rendelkeznek Ukrajnában vagy Romániában, ugyanazok a devizahitellel kapcsolatos kockázatok fenyegetik őket, ezért hasonlóan alakul a tőzsdei árazásuk is.

A devizapiac azonban nem ennyire homogén. A devizáknál jobban felerősödnek az egyedi tényezők, illetve egy-egy nagyobb szereplő is ki tudja mozdítani a nemzeti valutákat egy-két napra (vagy akár egy hétre is) deviza- vagy állampapíreladással. Ilyen egyedi tényezők lehetnek például az IMF-hitelről való tárgyalások, kormányválságok, az államháztartással kapcsolatos kérdések. Utána azonban a "kiragadott" deviza is követi a régiós trendeket.

Itt a fordulat?

A kérdés persze az, merre is mutatnak mostantól a trendek, hogy az elmúlt egy hónapra jellemző felfutás a válság végét jelzi vagy csak egy átmeneti erősödés.

Az S&P például már a recesszió végét jósolja, szerintük a legnagyobb amerikai vállalatok már nyereséget fognak jelenteni az utolsó negyedévre, és gyökeres fordulat várható Európában is.

A Concorde elemzője azonban azt mondja, hogy a recessziós periódusok trendszerű esését számos felfelé tartó rally szokta megtörni, és elképzelhető, hogy a mostani is hasonló. Lehet, hogy még nem láttuk a mélypontokat.